A következő oldal a nyugalom és a közízlés megzavarására alkalmas!
Böngészését kizárólag:
látogatóknak ajánljuk!
Ennek tudatában:
nem sípol a pikulája
elment benkó a picsába
Here is the new album of Rocket From The Tombs

– Is it a punk band? – No. It pre-dated punk rock.
– Is it alternative? – No. It aspired to the mainstream.
– Is it legendary? – No. It’s mythical.
It was formed in 1974 by e.g. David Thomas and Cheetah Chrome in Cleveland, where – they say – everything was doomed. The band did not reach its first birthday, and never went into a studio. But it left behind such songs as Sonic Reducer or 30 Seconds Over Tokyo for its descendants. The first would be a Dead Boys anthem, the second one a Pere Ubu hit.
The originals were released in 2002. Almost the original line-up reunited in 2003. Their first studio album was released in 2011, and now here is the second. The Black Record has been made in co-production with the members of This Moment In Black History. Where the drummer is Bim Thomas, aka Obnox, who is the drummer of Bassholes, one of the best blues punk band.
A bloody actual song from the album
The band is on tour now in US, UK, NL, Belgium and France.
And `you want to know something? We are still in the Dark Ages. The Dark Ages — they haven’t ended yet.` This is the end of Deadeye Dick by Kurt Vonnegut.
juhász feri
a pokolban
rúdját veri
Grandpierre Attilának idén aztán van mit ünnepelnie, hiszen a VHK 40. évét töltötte be és pénteken pedig a Vágtázó csodaszarvas névre keresztelt népi zenekara üli tizedik évforulóját az A38-on – ráadásul felőlem simán azt is ünnepelhetné, hogy ő a legnagyobb magyar, akár minden egyes nap.
Éspedig miért is?
Elkészült az angol Fat White Family zenekar, várva várt Csermanek Lakótelep-parafrázisa, a Whitest Boy On The Beach, melyben a Kövérebbek A Strandon c. Csermanek-szerzeményt igyekeztek továbbgondolni az angolok. A Fat White frontembere, Lias Saoudi, lapunknak a következőt nyilatkozta:
„Kurva fasza szám (mármint, a Kövérebbek A Strandon – a szerk.)! Nem gondolnánk, hogy össze kéne, vagy egyáltalán, össze lehetne hasonlítani a miénkkel! Elég, ha mi magunk tudjuk, hogy mit köszönhetünk Csabinak, Szőnyegnek és persze a „strandos” számuknak!”
Íme tehát a mára már klasszikussá vált Csermanek-nóta:
És ami lett belőle a Fat White Family keze alatt:
Péntek óta kurva sokszor eszembe jut az egyik legfaszább francia punkbanda, a Bérurier Noir egyik legfaszább száma, a Porcherie, amit ’89-ben egy tömött színházteremnyi ember előtt adtak elő és ahol jelenlévők együtt-egyszerre nyilvánították ki nemtetszésüket a hatalommal, együttérzésüket az elesettekkel szemben, valahogy így:
Szóval azon agyaltam egész hétvégén, hogy vajon ennyivel szarabb hely lenne a világ ’89 óta, hogy a Beru sorai ennyit inflálódtak volna az elmúlt években??
„…Car nous sommes noirs , nous sommes blancs , nous sommes jeunes
Et ensemble nous sommes de la dynamite…”
Aztán rájöttem, hogy kurvára nem idejét múlt ez a dal, sőt, éppen múlt pénteken vált újra aktuálissá. Hiszen, akárhány bombát felrobbanthatnak, a rohadék terroristák, hogy „ugye, ők megígérték”, akárhányat köphetnek most a rohadék nácik, hogy „ugye, ők megmondták”, de: a világ csak akkor lesz igazán szar hely, ha elfelejtjük, hogy, mi akik mindannyian, hétről-hétre ott vagyunk azokban a kibaszott koncerttermekben, mindannyian feketék, fehérek, sárgák, mindannyian migránsok és hazafiak vagyunk egyszerre, akik nem tehetünk mást, mint, hogy összezárjuk a sorainkat és
SZO – LI – DA – RI – TUNK
és nem kezdünk el azon agyalni, hogy talán jogosan gyilkolászik-e a rohadék terrorista, vagy hogy talán mégis igaza lehet-e a rohadák nácinak, hanem felrobbanunk tőlük dühünkben, mint a
DI – NA – MIT
– de, bele a pofájukba
! ! !
A cím ellenére ez a poszt nem Nick Caveről, hanem egykori zenésztársáról, Hugo Raceről fog szólni. Cikkünket Tod Ckloroxék írták, róluk bővebben: a bejegyzés alján találtok pár keresetlen gondolatot. Na, de…

…2015-ben a Glitterhouse Records gondozásában jött ki az új cím nélüli Hugo Race and The True Spirit album most ezt turnéztatják Európában.
Budapesten az A38 kiállítótérben lépnek fel november 18-án. Hugo Race pályája a 80-as évek elején indul a Plays with Marionettes nevezetű örült avantgard art rock csapattal.
1983-84-ben a Nick Cave and Bad Seeds-ben gitározott. Hugo erről az időszakról azt mondja akkor játszott ott amikor még Cave underground volt. Ezt követte a Wreckery elszállt, igazi ausztrál art rock formáció, ez a 80-as évek második feléig működött.
Ezután szóló karrierbe kezdett Hugo Race and The True Spirit néven. Első albumuk a Rue Morgan Blues 1987-ben jelent meg, ahogy a cím is mutatja a korai Blues-hoz nyúlnak vissza, lecsupaszított monoton gitárokkal és hörgős énekbeszéddel.
Kb. 95-ig ez a vonal működött. 96-ban léptek fel Magyarországon először a Biliárd fél tíz nevű helyen emlékezetes koncertet adva, ahol, Michelangelo Russo a szájharmonikás nagyfröccsel itta a tequilát, de egy egész üveggel. 97-ben jött ki Wet dream, itt felerősödik az elektronika és még elszálltabb lebegős betépett anyagok születnek (Chemikal Wedding , Last Frontier stb). Mindez a 2000-es évekre teljesen letisztult formát nyer de megmarad a kisérletező vonal is. Közben Hugo játszik több formációban is: Sepiatoneban Marta Collinaval.
vagy, a Dirtmusicban Chris Eckmannal (the Walkabouts).
2008-ban jelent meg a 53rd State album. Hugo azóta True Spirittel nem adott ki abumot. Szólóban dolgozott, és megalakította a Hugo Race and Fatalists-ot olasz zenészekkel.
…és fellépnek még ugyanakkor, ugyanott, Tod Ckloroxék, ami egy jóismerőseink, barátaink alkotta csapat: ebben a felállásban 2014 óta működik, instrumentális, improvizatív zenét játszanak, super8-as vetítéssel megtámogatva. A zenekarból néhányan immár tíz éve nyomják a jobbnál-jobb zenéket a Tilos Rádió BangBang Radio Show műsorában (páratlan vasárnapok, 15:00 -tól, FM90.3). Tod Cklorox facebook és bandcamp.
Mennyetek elfelé odafele!
kialudt a kék fénye
szabó lászló kész, vége
A csúcstalálkozó újabb részletei láttak napvilágot.