Csühes Pali írásai
-
Radio 'n' Magazine 'n' Gigs 'n' Records 'n' T-shirts
RNR666 Rádió
„az elit krémje, a krém elitje”
CP Westman Orkester : Backpack Baby (Goodbye Boozy Records) 2026
Ha valaki teljes homályban lenne olyan kifejezésekkel, amiket itt, az RNR666-on mi is gyakran használunk, mint: blues punk, trash RnR, garage trash, én ezt a négy számot mutatnám meg neki. Ebbe a nyolc percbe ez csodálatosan bele van sűrítve. A felvételre egyetlen napot szántak a srácok, mégis úgy szól, ahogy kell.
Ez a második kislemezük. Az előzőről >> ITT << írtunk. Ott szó esik róla, ki alkotja ezt a triót. Galla Miklóst idézve: „Az elit krémje, a krém elitje„
Hangos, zajos, minden sallangtól megszabadított RnR ez. Nincs különösebb nagy megfejtés.
2026 Top 10 – nincs mese!
mind a négy dal (bandcamp) >> ITT <<
mind a négy dal (youtube) >> ITT <<
CP Westman (bandcamp) >> ITT <<
a kislemez 2. dala koncerten
***
post mittudoménmi
Gentilesky : Dream (Slovenly Recordings) 2026
Olasz (Szardínia) és török (Isztambul) tagokból álló zenekar. Ezeket a helyeket a legtöbben úgy képzeljük – Na, ezek fasza helyek. Hát, ez a zenekar nem igazán. Sőt, úgy gondolom, az egész mai világról nagyon lesújtó véleménnyel lehetnek (teljes joggal). Ebből a zenéből árad, hogy a srácok nagyon fel vannak baszva és talán ki is ábrándultak a legtöbb dologból, ami körülveszi őket.
Amit hallunk manapság post-punknak mondják, 25-30 évvel ezelőtt pedig post-hard corenak. Feszült, szögletes, lüktető ritmusok, éles gitár, magas énekhang. Szóval nem az a relax hangulat. A dalok viszont nagyon jól meg vannak írva, egy csomó dallam első hallgatásra is megragad a fülben, annak ellenére, hogy a zenei témák nagyon is rafináltak és egyáltalán nem megszokottak.
Nekem olyanok jutnak eszembe, mint a Minutemen, a Hot Snakes, talán még a korai NoMeansNo is, vagy olyan érdekesebb new wave cuccok, mint a Delta 5 vagy a Gang of Four. Na, végre beugrott, a görög Bazooka-ra és a szintén görög Memory-ra is emlékeztet. Az utóbbiról >> ITT << írtunk. De a budapesti Palántával is van hasonlóság szerintem.
Érdekes, hogy ketten a zenekarból olyan bandákban játszottak, mint a The Rippers, a Love Boat és a Talky Nerds, amik teljesen másban mozogtak, és én imádtam őket. Sajnos már mindegyik feloszlott.
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (youtube) >> ITT <<
***
mostohamuter from Ausztrália
Stepmother : Absurdus Manifestus (Legless Records) 2026
Az ausztrál power trio második albuma egy állat! Már, ha szereted a régi vágású punkot, a full alap RnR-t és az action rock-ot. De ez a lemez ‘A’ oldalára igaz, de ott is a két utolsó dal a ‘ What’s New ‘ és a ‘ Slice Of Life ‘ már bluesosabb, kevésbé gyors, nekem az utóbbi a kedvencem az egész lemezről.
A másik oldal már nem annyira punkos, inkább rock esetleg proto-punk. Végül is teljesen mindegy, a lényeg, hogy kibaszott jó dalok jönnek sorban, egymás után és a legvégén egy feldolgozás a The Amboy Duke-tól, 1968-ból a ‘ Journey To The Center Of The Mind ‘ ezt a Ramones is feldolgozta az ‘ Acid Eaters ‘ albumán.
Kibaszott jó lemez, szerintem jobb mit az első, pedig az is jó volt ám.
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (spotify) >> ITT <<
régebbiek (bandcamp) >> ITT <<
a második dal élőben:
egy teljes koncert:
***
Suomi,Finnland,Perkele.
Sörnäinen : En Ehkä Halua Tietää (Svart Records) 2026
Na, itt az első Sörnäinen nagylemez a négy évvel ezelőtti, 12″-es, négy számos kislemez után (arról >> ITT << írtunk). Ebben a zenekarban ott van kedvenc finn zenekarunk, a Black Magic Six 100%-a, azaz Jukka gitáron és énekhangjával és Japa dobon, plusz még egy gitáros és egy basszer is.
A zenei stílus nehezen behatárolható, talán country rock / outlaw country / sad rock (ha van ilyen?) , kevés psychobilly, ilyesmik. És mivel finnek, persze ott van az a fajta finn undreground zenékre jellemző melankólia és szomorúság, amire mi magyarok eléggé könnyen tudunk csatlakozni. Az az életérzés, hogy – Annyiszor elbasztam sok mindent és annyiszor át is basztak, hogy emiatt még szomorúbb legyek, mint alapból vagyok? Vagy valami ilyesmi.
Nem sokszor hallgattam meg a lemezt, de csupán háromszori meghallgatás után nekem most a két kedvencem a ‘Petos‘ ami nekem a Johnny Thunders-féle szomorúságot juttatja eszembe, a másik pedig a ‘Muserrun Ikävään‘ ,ami pedig az előbbiekben emlegetett finn underground melankóliát.
Ja! És ez a lemezborító kurvajó. Képzőművészetre fogékonyaknak >> ITT << egy link a festő weboldalához.
teljes lemez (spotify) >> ITT <<
teljes lemez (youtube) >> ITT <<
viny / cd rendelés >> ITT <<
Sörnainen (facebook) >> ITT <<
***
2nd most abstract band in Canada, after CCMC
AIDS Wolf : Harsh Human Style (Skin Graft Records) 2026
Hoppá, új AIDS Wolf kiadvány! 2006-os bemutatkozó lemezük, a The Lovvers volt az egyik első lemezismertető amit írtam az RNR666-on kb. 2006-ban vagy 2007-ben. Teljesen oda voltam attól a lemeztől, de valahogy elfeledkeztem róluk , annyit tudtam, hogy feloszlottak 2012-ben és azt, hogy volt valami kollaboráció a Red Mass-el (másik, nagy kedvenc Montreal-i zenekarom) évekkel ezelőtt.
Tehát eltelt majdnem húsz év úgy, hogy nem jutott hozzám semmilyen hír, hogy mi lehet velük. És a semmiből elém kerül, hogy itt egy négy számos Ep, ugyanannál a nagyszerű/legendás kiadónál (Skin Graft Records) mint a legelső nagylemezük. Az énekesnő és a dobos tuti ugyanaz mint régen, a gitárosban nem vagyok biztos. Abban viszont igen, hogy zeneileg semmit nem szelídültek, sőt, még elborultabb az egész.
De most, hogy másodjára hallgatom, tűnik fel a bandcamp promo szövegben: „Recorded At La Brique, June 2012, Montréal„. Tehát nem új felvételek ezek.
Dob, gitár,elektronika, ének, ez hozza a zenét, de nekem elsőre úgy tűnt, van valami szaxofon is, de hamar arra jutottam az nem szaxofon, hanem Chloë Lum énekhangja széteffektezve. Totál free-zaj-rock őrület, de ha az ember felveszi a fonalat, az egész teljesen egyértelművé válik és nagyon élvezetes. Nem volt ez a stílus idegen az RNR66 koncertszervezéseiben soha sem, a német Don Vito, az olasz L.C.D.P. vagy a New York-i Sightings hasonlóan elborult produkcióval lépett fel nálunk annak idején.
Nagyon jó lemez, be is fogom pótolni a mulasztást és végighallgatom a számomra kimaradt albumokat.
mind a négy szám (bandcamp) >> ITT <<
mind a négy szám (youtube) >> ITT <<
mind a négy szám (spotify) >> ITT <<
AIDS Wolf (bandcamp) >> ITT <<
AIDS Wolf (facebook) >> ITT <<
***
löpönknepamor
NC Five : Batard (Fish & Cheap Records) 2026
Ismét egy Fish & Cheap Records kiadvány, ismét egy NC Five kislemez! Nagyon bírom ezt a francia ötösfogatot, ahogy hozzáállnak a punk rockhoz, nekem nagyon szimpatikus. Semmi túlgondolás, semmi erőlködés, megvan egy jó gitár és egy jó énektéma, az egész dal másfél – két perc, felveszik, aztán kész. Legalább is én így képzelem.
Ez az új kislemez is viszi az előző kettő vonalát, azokról >> ITT << és >> ITT << írtunk. A Ramones hatása tagadhatatlan, erre utal a borítón Johnny Ramone, amint éppen bemutat a Black Sabbath közönségének, akik megdobálták őket 1978-ban a Long Beach Arénában. Azt hiszem ekkor mondta Dee Dee a mikrofonba ” Fuck You, We’re The Future „
No effects, No solos, Only budget rock.
mind a négy dal (bandcamp) >> ITT <<
NC Five (instagram) >> ITT <<
NC Five (facebook) >> ITT <<
NC Five (bandcamp) >> ITT <<
order your vinyl >> ITT <<
***
Új kedvenceim!
Poison Suckers : Charmer (Transistor 66 Records) 2026
Pár hete kaptam egy e-mailt egy számomra teljesen ismeretlen kanadai zenekartól, hogy küldjem már el a postacímemet, mert elküldenék az új kislemezüket. Egyre ritkább az ilyen, meg is lepődtem. A lemez megérkezett, kibontottam és az első reakcióm – Azt a mindenit, de jól néz ki ez a borító! Komolyan mondom pár naponta elő szoktam venni, csak, hogy megnézzem, mert engem valamiért feldob, jó kedvem lesz tőle.
A hátoldalon csupán két zenész van feltüntetve, Jo Jo Rodriguez és Joe Warkentin és négy dal.
Az első szám úgy mellbe vágott, hogy csak pislogtam össze-vissza! Akkora Action Rock mint az állat, MC5, Sonic’s Rendezvous Band, ilyenekre gondolok, de olyan elánnal előadva, mintha mondjuk a The Oblivians játszaná. Na, én itt már meg voltam véve kilóra.
Erre jön a következő, ami meg a ’60-as évek lány-pop bandáit idéző, szirupos dal, csak jó zajosan, lo-fi hangzással és a szám végére új, kedvenc énekesnőm lett.
A ‘B’ oldalt egy Country / Hillbilly punk nyitja, olyasmi mint egyik kedvenc zenekarom, a szintén kanadai Demon’s Claws néhány szerzeménye.
És a végén egy Kinks szerű ősrock vadulás az I’m A Zero képében. Hát ez a dalcsokor számomra eléggé tökéletes, úgyhogy ez a lemez nálam 2026 Top 10 -ben benne lesz, az egészen biztos!
Mind a négy szám (bandcamp) >> ITT <<
Mind a négy szám (spotify) >> ITT <<
instagram >> ITT <<
Live : ‘Slash Tires’
***
golden boys
Jeff Clarke / Movie Star Junkies : split 7″ (Goodbye Boozy Records) 2026
Két kedvencem egy megosztott kislemezen a kedvenc lemezkiadómtól. Az ‘A’ oldalon a torinói Movie Star Junkies, akik ténykedését a kezdetek óta figyelemmel követem, 2008 februárjában fel is léptek a Duna vizén egy állóhajón (nem az A38). Az akkori felállásból Stefano (ének/orgona) és Boto (gitár) maradtak a zenekar tagjai. Az új felállással ezzel együtt két kislemez jelent meg, az előzőről >> ITT << írtunk és hamarosan megjelenik az új nagylemez is!
A ‘Give Everything Up’ egy country/western hangulatú dal, amibe azért Boto gitárja beleteszi a káoszt és a címével ellentétben a szám maga igencsak életigenlő. A következő ‘The Void‘ című is country/western szerű, torzítatlan gitáros, de kissé dühös szerzemény. Kurvajó. Nem tudom, ki, hogy van vele, de én mindkét dalt hallom a fejemben, úgy, hogy a GG Allin and The Criminal Quartet adja elő. Végül is mesterséges intelligenciával manapság már megoldható lenne. Ha valaki ért az ilyesmihez megcsinálhatná.
A másik oldalon két dal Jeff Clarke-tól. Őt a montreáli Demons Claws által ismertem meg, körülbelül egy időben a Movie Star Junkies-al, ő is fellépett nálunk többször is három másik formációval (Hellshovel, Strawberry Sun és szólóban).
A ‘Poor Irene‘-ról is azt tudom mondani, hogy country/western, de bejön az ének és egyből mondod – Igen, ez Jeff Clarke! A következő a ‘Strange Gods‘ már kicsit meredekebb darab a maga lusta, kicsit drogos hangulatával engem a Ween és Paul Leary (Butthole Surfers gitáros) szóló dolgaira emlékeztet halványan. Jeff tavalyi nagylemezéről > ITT << volt szó.
a kislemez >> ITT <<
***
FuzzZZzzzz
The Wylde Tryfles : Something Weird (Rogue Records) 2026
Új, két számos kislemez a Boreaux-i ’60s garage rockerektől! Full időutazás hatvan évvel előbbre. Az egész úgy néz ki, úgy szól mint akkor, mégis frissnek hat ma is. Primitív, de pszichedelikus punk előtti punk, az a vonal ami a Crypt Records legendás ‘Back From The Grave‘ válogatáslemezein hallhatsz.
Mindkét szám nagyon állat, az egyik kicsit pszichedelikusabb a másik kicsit keményebb, ott konkrétan úgy szól a gitár, mintha szét akarna esni darabjaira, vagy a hangszó membránja szakadt volna be és persze végig szól a jó öreg Jaguar VOX orgona. Gyönyörű!
Ami érdekes lehet, hogy a mostani dobosuk régebben a Decheman And The Gardener-ben nyomult és a Kizmiaz Records-nál jelent meg két kurvajó lemezük, még a 2010-es években.
A lemezkiadó is megérdemel pár szót. Öt éve létezik ez a kis kiadó és ontják magukból a jobbnál jobb zenéket, kizárólag 7 incses kislemezen, tavaly tizennégy (!) kiadványuk jelent meg. Minden tiszteletem!
mind a két szám (bandcamp) >> ITT <<
facebook >> ITT <<
régebbi cuccok (bandcamp) >> ITT <<
***
Utcaköltőpunk
Sam Snitchy : 2 Horse Force (Voodoo Rhythm Records) 2026
Már a harmadik Sam Snitchy nagylemez (mindhárom a Voodoo Rhythm-nél jött ki) jófajta táncolható (post) punk és elektronikus zene keverék, a hipnotikus lüktetés elejétől a végéig épp úgy kitart, ahogy az ének magával ragadó sodrása. Azért nem ennyire egyszerű a képlet. Keveredik itt minden: technó, dub, garage, pszichedelikus zene stb. Szerintem a fiatalabb generációnak is bejöhet ez, aztán a fene se tudja. Nekem teszik, az biztos.
A szövegek is nagyon jók (a bandcamp-en ott vannak)!
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (spotify) >> ITT <<
instagram >> ITT <<
***
Ausztrál garage
Game Set Match : Game Set Match (Goodbye Boozy Records) 2026
Ma hajnalban arra keltem, hogy azt énekelgetem magamban „I wanna hang out with you, hang out with you„. – Mi is ez? – Kérdeztem magamat. – Ja, Game Set Match! Na, jó akkor legalább nem kell gondolkoznom, mi a francról írjak ma.
Nagyon fasza négy számos kislemez ez, minden szám üt rajta, de a legjobban azért az említett ‘Hang Out With You‘ talált be nálam. Mondjuk mindegyik szám nagyon állat és nagyon ausztrál, sajnálom is nagyon, hogy legutóbb nem csaptam hozzá a rendelésemhez.
100% garage punk-jóság!
A dobos srácnak volt egy másik bandája régebben, a Cammy Cautious and the Wrestlers, az is megér egy misét. Énekesnőjük hangja valami ritka rohadék. Imádom.
mind a négy szám (bandcamp) >> ITT <<
mint a négy szám (youtube) >> ITT <<
***
Mr Bonz
Mr Bonz One Man Band : Fight Back (Bonz Records/Human Bretzel Records/Stryckhyne Records) 2026
Jeeee, Mr Bonz visszatért! Legalább is számomra el volt tűnve teljesen, pedig ő egyike volt azoknak, akiket annak idején megismertem, ebből az egész ‘one man band ‘ világból, ami akkor számomra teljesen ismeretlen volt, de egyből full beszippantott. És 2006-ban rajta volt egy dallal az osztrák Squoodge Records, 7 incses ‘ Killed By A One Man Band! ‘ című válogatásán, amin 15 darab, akkori one man band szerepelt, fél perces számokkal, össze-vissza, a világ különböző országaiból. Durva cucc!
Na, ez a vadonatúj lemez pontosan ezt a hangulatot hozza nekem. Annyi, hogy kicsit jobb a hangzás, meg modernebb az egész. És akkor mi van?! Ugyanaz a bevadult, trash RnR mocsok ez végül is.
teljes lemez (bandcamp) >> ITT <<
Live:
***