-
Radio 'n' Magazine 'n' Gigs 'n' Records 'n' T-shirts
RNR666 Rádió
Új No Wave
Genre Is Death : Attractive People (In The Red Records) 2026
Eléggé sikertörténetnek tűnik ennek a kéttagú (Ty Varesi – gitár/ének és Tayler Lee – basszus/ének) zenekarnak a története. 2023-ban költöztek Atlantából NYC-be, kiadtak egy kazettát, elkezdtek játszani itt-ott a környéken, és a legjobb emberekbe botlottak, akikbe csak lehet, ha valaki egy No Wave zenekarban zenél. Az első kapcsolat a Live Skull volt, egy Noise Rock/No Wave zenekar, akik a ’80-as években kezdték a zajongást a Sonic Youth-tal, a Swans-sal egy időben. Innen jött az ismeretség Stuart Gray-el, aki pedig a nagyon zakkant Lubricated Goat-ban zenélt szintén a ’80-as években, de manapság Lydia Lunch-al is kollaborál. Így végül a két fiatal egy Lydia Lunch Usa turnén találta magát. Ami nekem nagyon tetszik, mert ez konkrétan az, hogy ennek a két huszonévesnek a nagyszüleik korosztálya segít, mert annyira tetszik nekik az unokáik zenéje. Hab a tortán, hogy a bemutatkozó lemezük az In The Red kiadónál jött ki, ami kb. az egyik legjobb rock’n’roll label az Usa-ban.
Na, de a nagylemez: a fent említett zenekarok hatása mind benne van a G.I.D. zenéjében, európai résztől meg a Dogfaced Hermans is beugrik, de a Malaria! és a korai The Ex úgyszintén. Jó, kis repetitív, zajos, tüskés muzsika.
2026-os Top 10 listámon szerintem benne lesz, de elnézve ezt az évet, Top 20 lesz az, mert már most annyi jó lemez jelent meg idén.
Néhány napja jött ki egy új podcastadás Lydia Lunch csatornáján a srácokkal, amit >> ITT << találsz.
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (spotify) >> ITT <<
teljes album (youtube) >> ITT <<
instagram >> ITT <<
koncerten még állatabbak
***
Mexico City anarcho/post punk
La RAF : La Rabia Ante el Futuro (Polez De La Mort / Andalucia Über Alles / Cebollas Records) 2026
Jó fajta punk/post-punk Mexico City-ből, némi goth beütéssel. Érdekes, hogy egyszerre tűnik retrónak és modernnek. Amit hallunk, az az érzésem, hogy ez a hat szám akár a ’80-as évek közepén is megjelenhetett volna. Összességében mégis frissnek hat. Ugyanez elmondható a srácok kinézetéről is.
Az énekesnő hangját meg kell szokni, de ha ez megtörtént, nagyon élvezetes cucc ez.
***
Come on, freaks!
Surfbort : Reality Star (Roolette Records) 2026
Először is: imádom a Surfbort-ot! Arra már nem emlékszem, hogy az én legjobb barátom, Lavór mutatta őket, vagy külön-külön akadtunk rájuk, de az biztos, hogy mind a ketten nagyon rá voltunk csavarodva a ‘Friendship Music‘ c. első lemezükre. A zene, az üzenet, az image teljesen lenyűgözött, és persze az énekesnő, Dani kisugárzása. Hogy lehet valaki ennyire vagány?! Ezt a videót széthallgattam/néztem akkoriban. Egy másik klipükben feltűnt Gibby is, hát akkor már kész voltam. Aztán kijött a második album, az is nagyon tetszett, de valamiért azt kevesebbet hallgattam.
És most itt az új, a harmadik, amire szintén úgy rákattantam, mint annak idején az elsőre.
Végül is punk rock ez, de van táncosabb szám is a lemezen, mint a ‘Hot Dog‘, ugyanakkor sokszor eszembe jutnak ’90-es évekbeli noise rock bandák, mint az Alice Donut, vagy a Lee Harvey Oswald Band, de az utolsó szám meg félig akusztikus aranyos kis sláger. Végig mehetnék a számokon, de nem fogok, ráadásul Dani (ének) és Adam (gitár) már megtették: >> ITT << megtalálod.
2026 top 10 esélyes.
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (spotify) >> ITT <<
teljes album (apple) >> ITT <<
instagram >> ITT <<
facebook >> ITT <<
website >> ITT <<
youtube >> ITT <<
***
Svédország >>> Mexikó
Deadly Spirits : Can’t Take It (Rogue Records) 2026
Viv And The Sect : Penny’s Arcade (Rogue Records) 2026
Ez most egy dupla lemezismertető lesz, ugyanis a két zenekar kislemeze ugyan annál a kiadónál jelent meg ugyanazon a napon. A Rogue Records előző kiadványáról >> ITT << volt szó.
A Deadly Spirits Svédországból nagyon fogós ’60s garage rockot / garage punkot játszik, orgona, fuzz gitár, brutál jó ritmusszekció, és nagyon ütős ének. Ahogy elindult az első dal, egyből mondtam magamban: – De nagyon jó ez az orgona! Aztán ahogy épült a szám – De jó ez a gitár! – De jó a basszus és a dob! A legvégére arra jutottam, hogy – De állat ez a szám, rakjuk csak be megint.
A másik oldal száma is hasonlóan jó, de azért nekem a ‘ Can’t Take It ‘ viszi a prímet. Már megjelent két nagylemezük a svéd srácoknak. Mindenképpen meg fogom hallgatni azokat is, mert ez a két dal nagyon meggyőzött.
A Viv And The Sect Mexico Cityből származik és szintén ’60-as évekbeli hangzással operál, de ők inkább a pszichedelikusabb, elszálltabb végéről közelítik meg a műfajt. Sőt, tágítják is a határokat a zsáneren belül; néhány részletet egészen kísérletezőnek mondanék. Főleg az első dalban ott van a latin-amerikai zenékre jellemző kicsit sötét, misztikus atmoszféra, amit én személy szerint nagyon kedvelek. Nekik is jelent már meg ezelőtt két nagylemezük, azokat is meg fogom hallgatni, az biztos. Én ajánlanám őket azoknak, akik csípik a King Khan and the Shrines dolgait.
***
Punk Rock’n’Roll Oi From Amsterdam
Savage Beat : Bright Lights, Tall Shadows (Wap Shoo Wap Records) 2026
Az amszterdami zenekar stílusa saját meghatározása szerint ‘street boogie‘, ami szerintem kurva jól hangzik és igaz is. Nagyon tömény, riffelős RnR ez, de nem feledkeznek el a nagyon jó énektémákról és sokszor dallamos gitárbetétekről sem, mégis az egésznek van valami mocskos, utcai hangulata.
Punk, RnR, Oi! kábé ez a csapásirány. Nekem ilyenek ugranak be, mint a Dead Boys, a Rose Tattoo, a skandináv action rock vonalról a Turbonegro vagy a Hellacopters, Ausztráliából meg a Powder Monkeys, Bored! és társaik. Hazulról pedig a budapesti Böiler.
Kurva jó lemez, meg kéne venni bakeliten, szerintem rengeteget hallgatnám.
Ja! Jerry A. (Poison Idea) 2023-as szólóalbumán ők voltak a kísérőzenekar!
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (spotify) >> ITT <<
facebook >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
***
punk
Freak Activity : Monster Feelings (Melted Mind Inc.) 2026
Teljesen kész vagyok ettől a fiatal hálószoba zenész sráctól. Az előző kazettája is nagyon tetszett, arról >> ITT << volt szó, és ez az új is ugyanolyan jó.
Az első dal egy hosszabb, kísérteties darab szintivel és dobgéppel. Aztán úgymond bepunkulnak a dolgok, a második már egy tempósabb, bár szintén sötét atmoszférájú szám, kb. Giorgio Murderer stílusában. És ezt követi az abszolút kedvencem, a ‘Pretend (I’m Dead)‘ képében! A M.O.T.O. tud ilyen fülbemászó szomorkás pop-punk dalokat írni, senki más. Erre jön rá az ős Ramones-t és Buck Biloxi-t idéző ‘Cops’. Aztán a táncos ‘Girl’ nulla gitárral, szinti és dobgép, oszt csá. Jönnek sorban a számok (mind fasza), aztán a végén megint egy hosszabb, ami full Digital Leather.
Mi lehetnék, ha nem teljesen elégedett? Teszem is be, elöről az egészet.
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (spotify) >> ITT <<
facebook >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
***
18+
The Jackets : The Question (Chaputa! Records) 2026
Márciusban jelent meg a svájci (Bern) psy-garage punk The Jacket-nek egy válogatáslemeze, felölelve 18 éves pályájukat. A tíz régi dal mellé felvettek két vadonatújat, amit külön is kihoztak egy 7 inches-es kislemezen. Ez a két dal a The Question és a Rock & Roll Band. Mindkettő jó kis szám, főleg az utóbbi tetszik, de az én ízlésemnek elsőre nagyon halknak tűnt a gitár és nagyon hangosnak a basszus. Többszöri hallgatás után az elsőnél megszoktam, de a másodiknál nagyon hiányzik nekem a hangos gitár.
Egy haverom nemrég megnézte őket Bécsben, majd megkérdezem tőle élőben, hogy szólnak.
Az énekes/gitáros lánynak a férjével közösen van egy másik bandája is (ott dobol) The Sex Organs néven. Arra érdemes rákeresni, mert kibaszott viccesek élőben, mondjuk a zenéjük is óriási.
Boldog 18. születésnapot!
mind a két dal (bandcamp) >> ITT <<
facebook >> ITT <<
instagram >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
website >> ITT <<
Jeee, elég vad!
***
Más
Black Viiolett : Dark Blue (Adrenalin Fix Music) 2026
Ez valami egészen más, mint ami ezen a felületen megszokott. Értsd, nem RnR trash mocsok. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ilyen vonalon került a látóterembe ez a lemez, ugyanis az énekes, dalszerző Nicole Laurenne a The Darts nevű, csak lányokból álló garage banda orgonistája és énekese.
Ezen az albumon viszont olyan stílusok keverednek, mint a soul, a jazz, a trip-hop és néhol a dub. Nem mondhatnám, hogy minden nap ilyen zenéket hallgatok, de a ’90-es években Budapesten a legtöbb helyen, ahova jártam, hasonló stílusú zenék szóltak. Ilyenekre gondolok, mint a Zöldség-Gyümölcs vagy a Toldi és még pár, amiknek a nevére már nem emlékszem. Ezekből az időkből ugrik be több alkalommal is a lemezt hallgatva egy zenekar, a Sandals, akiket nagyon bírtam. Épp úgy mint Jerry Dammers örökbecsűje a ‘What I Like Most About You Is Your Girlfriend ‘. Mondom, nem vagyok nagy beavatottja az ilyen zenének, de tény, hogy az utóbbi napokban nagyon is rácsavarodtam erre a lemezre, és minél többet hallgatom, annál inkább tetszik. Nyáron jönnek Európába. Ha lesz budapesti koncert, szerintem megyek.
Egy kis érdekesség: Az utolsó (bónusz) számban Nicole nem mással, hanem Blag Dahliaval, a The Dwarves énekesével, duettezik.
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (spotify) >> ITT <<
instagram >> ITT <<
facebook >> ITT <<
***
„az elit krémje, a krém elitje”
CP Westman Orkester : Backpack Baby (Goodbye Boozy Records) 2026
Ha valaki teljes homályban lenne olyan kifejezésekkel, amiket itt, az RNR666-on mi is gyakran használunk, mint: blues punk, trash RnR, garage trash, én ezt a négy számot mutatnám meg neki. Ebbe a nyolc percbe ez csodálatosan bele van sűrítve. A felvételre egyetlen napot szántak a srácok, mégis úgy szól, ahogy kell.
Ez a második kislemezük. Az előzőről >> ITT << írtunk. Ott szó esik róla, kik alkotják ezt a triót. Galla Miklóst idézve: „Az elit krémje, a krém elitje„
Hangos, zajos, minden sallangtól megszabadított RnR ez. Nincs különösebb nagy megfejtés.
2026 Top 10 – nincs mese!
mind a négy dal (bandcamp) >> ITT <<
mind a négy dal (youtube) >> ITT <<
CP Westman (bandcamp) >> ITT <<
a kislemez 2. dala koncerten
***
post mittudoménmi
Gentilesky : Dream (Slovenly Recordings) 2026
Olasz (Szardínia) és török (Isztambul) tagokból álló zenekar. Ezeket a helyeket a legtöbben úgy képzeljük – Na, ezek fasza helyek. Hát, ez a zenekar nem igazán. Sőt, úgy gondolom, az egész mai világról nagyon lesújtó véleménnyel lehetnek (teljes joggal). Ebből a zenéből árad, hogy a srácok nagyon fel vannak baszva és talán ki is ábrándultak a legtöbb dologból, ami körülveszi őket.
Amit hallunk manapság post-punknak mondják, 25-30 évvel ezelőtt pedig post-hard corenak. Feszült, szögletes, lüktető ritmusok, éles gitár, magas énekhang. Szóval nem az a relax hangulat. A dalok viszont nagyon jól meg vannak írva, egy csomó dallam első hallgatásra is megragad a fülben, annak ellenére, hogy a zenei témák nagyon is rafináltak és egyáltalán nem megszokottak.
Nekem olyanok jutnak eszembe, mint a Minutemen, a Hot Snakes, talán még a korai NoMeansNo is, vagy olyan érdekesebb new wave cuccok, mint a Delta 5 vagy a Gang of Four. Na, végre beugrott, a görög Bazooka-ra és a szintén görög Memory-ra is emlékeztet. Az utóbbiról >> ITT << írtunk. De a budapesti Palántával is van hasonlóság szerintem.
Érdekes, hogy ketten a zenekarból olyan bandákban játszottak, mint a The Rippers, a Love Boat és a Talky Nerds, amik teljesen másban mozogtak, és én imádtam őket. Sajnos már mindegyik feloszlott.
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (youtube) >> ITT <<
***
mostohamuter from Ausztrália
Stepmother : Absurdus Manifestus (Legless Records) 2026
Az ausztrál power trio második albuma egy állat! Már, ha szereted a régi vágású punkot, a full alap RnR-t és az action rock-ot. De ez a lemez ‘A’ oldalára igaz, de ott is a két utolsó dal a ‘ What’s New ‘ és a ‘ Slice Of Life ‘ már bluesosabb, kevésbé gyors, nekem az utóbbi a kedvencem az egész lemezről.
A másik oldal már nem annyira punkos, inkább rock esetleg proto-punk. Végül is teljesen mindegy, a lényeg, hogy kibaszott jó dalok jönnek sorban, egymás után és a legvégén egy feldolgozás a The Amboy Duke-tól, 1968-ból a ‘ Journey To The Center Of The Mind ‘ ezt a Ramones is feldolgozta az ‘ Acid Eaters ‘ albumán.
Kibaszott jó lemez, szerintem jobb mit az első, pedig az is jó volt ám.
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (spotify) >> ITT <<
régebbiek (bandcamp) >> ITT <<
a második dal élőben:
egy teljes koncert:
***
Suomi,Finnland,Perkele.
Sörnäinen : En Ehkä Halua Tietää (Svart Records) 2026
Na, itt az első Sörnäinen nagylemez a négy évvel ezelőtti, 12″-es, négy számos kislemez után (arról >> ITT << írtunk). Ebben a zenekarban ott van kedvenc finn zenekarunk, a Black Magic Six 100%-a, azaz Jukka gitáron és énekhangjával és Japa dobon, plusz még egy gitáros és egy basszer is.
A zenei stílus nehezen behatárolható, talán country rock / outlaw country / sad rock (ha van ilyen?) , kevés psychobilly, ilyesmik. És mivel finnek, persze ott van az a fajta finn undreground zenékre jellemző melankólia és szomorúság, amire mi magyarok eléggé könnyen tudunk csatlakozni. Az az életérzés, hogy – Annyiszor elbasztam sok mindent és annyiszor át is basztak, hogy emiatt még szomorúbb legyek, mint alapból vagyok? Vagy valami ilyesmi.
Nem sokszor hallgattam meg a lemezt, de csupán háromszori meghallgatás után nekem most a két kedvencem a ‘Petos‘ ami nekem a Johnny Thunders-féle szomorúságot juttatja eszembe, a másik pedig a ‘Muserrun Ikävään‘ ,ami pedig az előbbiekben emlegetett finn underground melankóliát.
Ja! És ez a lemezborító kurvajó. Képzőművészetre fogékonyaknak >> ITT << egy link a festő weboldalához.
teljes lemez (spotify) >> ITT <<
teljes lemez (youtube) >> ITT <<
viny / cd rendelés >> ITT <<
Sörnainen (facebook) >> ITT <<
***