-
Radio 'n' Magazine 'n' Gigs 'n' Records 'n' T-shirts
RNR666 Rádió
Punk Rock’n’Roll Oi From Amsterdam
Savage Beat : Bright Lights, Tall Shadows (Wap Shoo Wap Records) 2026
Az amszterdami zenekar stílusa saját meghatározása szerint ‘street boogie‘, ami szerintem kurva jól hangzik és igaz is. Nagyon tömény, riffelős RnR ez, de nem feledkeznek el a nagyon jó énektémákról és sokszor dallamos gitárbetétekről sem, mégis az egésznek van valami mocskos, utcai hangulata.
Punk, RnR, Oi! kábé ez a csapásirány. Nekem ilyenek ugranak be, mint a Dead Boys, a Rose Tattoo, a skandináv action rock vonalról a Turbonegro vagy a Hellacopters, Ausztráliából meg a Powder Monkeys, Bored! és társaik. Hazulról pedig a budapesti Böiler.
Kurva jó lemez, meg kéne venni bakeliten, szerintem rengeteget hallgatnám.
Ja! Jerry A. (Poison Idea) 2023-as szólóalbumán ők voltak a kísérőzenekar!
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (spotify) >> ITT <<
facebook >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
***
punk
Freak Activity : Monster Feelings (Melted Mind Inc.) 2026
Teljesen kész vagyok ettől a fiatal hálószoba zenész sráctól. Az előző kazettája is nagyon tetszett, arról >> ITT << volt szó, és ez az új is ugyanolyan jó.
Az első dal egy hosszabb, kísérteties darab szintivel és dobgéppel. Aztán úgymond bepunkulnak a dolgok, a második már egy tempósabb, bár szintén sötét atmoszférájú szám, kb. Giorgio Murderer stílusában. És ezt követi az abszolút kedvencem, a ‘Pretend (I’m Dead)‘ képében! A M.O.T.O. tud ilyen fülbemászó szomorkás pop-punk dalokat írni, senki más. Erre jön rá az ős Ramones-t és Buck Biloxi-t idéző ‘Cops’. Aztán a táncos ‘Girl’ nulla gitárral, szinti és dobgép, oszt csá. Jönnek sorban a számok (mind fasza), aztán a végén megint egy hosszabb, ami full Digital Leather.
Mi lehetnék, ha nem teljesen elégedett? Teszem is be, elöről az egészet.
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (spotify) >> ITT <<
facebook >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
***
18+
The Jackets : The Question (Chaputa! Records) 2026
Márciusban jelent meg a svájci (Bern) psy-garage punk The Jacket-nek egy válogatáslemeze, felölelve 18 éves pályájukat. A tíz régi dal mellé felvettek két vadonatújat, amit külön is kihoztak egy 7 inches-es kislemezen. Ez a két dal a The Question és a Rock & Roll Band. Mindkettő jó kis szám, főleg az utóbbi tetszik, de az én ízlésemnek elsőre nagyon halknak tűnt a gitár és nagyon hangosnak a basszus. Többszöri hallgatás után az elsőnél megszoktam, de a másodiknál nagyon hiányzik nekem a hangos gitár.
Egy haverom nemrég megnézte őket Bécsben, majd megkérdezem tőle élőben, hogy szólnak.
Az énekes/gitáros lánynak a férjével közösen van egy másik bandája is (ott dobol) The Sex Organs néven. Arra érdemes rákeresni, mert kibaszott viccesek élőben, mondjuk a zenéjük is óriási.
Boldog 18. születésnapot!
mind a két dal (bandcamp) >> ITT <<
facebook >> ITT <<
instagram >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
website >> ITT <<
Jeee, elég vad!
***
Más
Black Viiolett : Dark Blue (Adrenalin Fix Music) 2026
Ez valami egészen más, mint ami ezen a felületen megszokott. Értsd, nem RnR trash mocsok. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ilyen vonalon került a látóterembe ez a lemez, ugyanis az énekes, dalszerző Nicole Laurenne a The Darts nevű, csak lányokból álló garage banda orgonistája és énekese.
Ezen az albumon viszont olyan stílusok keverednek, mint a soul, a jazz, a trip-hop és néhol a dub. Nem mondhatnám, hogy minden nap ilyen zenéket hallgatok, de a ’90-es években Budapesten a legtöbb helyen, ahova jártam, hasonló stílusú zenék szóltak. Ilyenekre gondolok, mint a Zöldség-Gyümölcs vagy a Toldi és még pár, amiknek a nevére már nem emlékszem. Ezekből az időkből ugrik be több alkalommal is a lemezt hallgatva egy zenekar, a Sandals, akiket nagyon bírtam. Épp úgy mint Jerry Dammers örökbecsűje a ‘What I Like Most About You Is Your Girlfriend ‘. Mondom, nem vagyok nagy beavatottja az ilyen zenének, de tény, hogy az utóbbi napokban nagyon is rácsavarodtam erre a lemezre, és minél többet hallgatom, annál inkább tetszik. Nyáron jönnek Európába. Ha lesz budapesti koncert, szerintem megyek.
Egy kis érdekesség: Az utolsó (bónusz) számban Nicole nem mással, hanem Blag Dahliaval, a The Dwarves énekesével, duettezik.
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (spotify) >> ITT <<
instagram >> ITT <<
facebook >> ITT <<
***
„az elit krémje, a krém elitje”
CP Westman Orkester : Backpack Baby (Goodbye Boozy Records) 2026
Ha valaki teljes homályban lenne olyan kifejezésekkel, amiket itt, az RNR666-on mi is gyakran használunk, mint: blues punk, trash RnR, garage trash, én ezt a négy számot mutatnám meg neki. Ebbe a nyolc percbe ez csodálatosan bele van sűrítve. A felvételre egyetlen napot szántak a srácok, mégis úgy szól, ahogy kell.
Ez a második kislemezük. Az előzőről >> ITT << írtunk. Ott szó esik róla, ki alkotja ezt a triót. Galla Miklóst idézve: „Az elit krémje, a krém elitje„
Hangos, zajos, minden sallangtól megszabadított RnR ez. Nincs különösebb nagy megfejtés.
2026 Top 10 – nincs mese!
mind a négy dal (bandcamp) >> ITT <<
mind a négy dal (youtube) >> ITT <<
CP Westman (bandcamp) >> ITT <<
a kislemez 2. dala koncerten
***
post mittudoménmi
Gentilesky : Dream (Slovenly Recordings) 2026
Olasz (Szardínia) és török (Isztambul) tagokból álló zenekar. Ezeket a helyeket a legtöbben úgy képzeljük – Na, ezek fasza helyek. Hát, ez a zenekar nem igazán. Sőt, úgy gondolom, az egész mai világról nagyon lesújtó véleménnyel lehetnek (teljes joggal). Ebből a zenéből árad, hogy a srácok nagyon fel vannak baszva és talán ki is ábrándultak a legtöbb dologból, ami körülveszi őket.
Amit hallunk manapság post-punknak mondják, 25-30 évvel ezelőtt pedig post-hard corenak. Feszült, szögletes, lüktető ritmusok, éles gitár, magas énekhang. Szóval nem az a relax hangulat. A dalok viszont nagyon jól meg vannak írva, egy csomó dallam első hallgatásra is megragad a fülben, annak ellenére, hogy a zenei témák nagyon is rafináltak és egyáltalán nem megszokottak.
Nekem olyanok jutnak eszembe, mint a Minutemen, a Hot Snakes, talán még a korai NoMeansNo is, vagy olyan érdekesebb new wave cuccok, mint a Delta 5 vagy a Gang of Four. Na, végre beugrott, a görög Bazooka-ra és a szintén görög Memory-ra is emlékeztet. Az utóbbiról >> ITT << írtunk. De a budapesti Palántával is van hasonlóság szerintem.
Érdekes, hogy ketten a zenekarból olyan bandákban játszottak, mint a The Rippers, a Love Boat és a Talky Nerds, amik teljesen másban mozogtak, és én imádtam őket. Sajnos már mindegyik feloszlott.
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (youtube) >> ITT <<
***
mostohamuter from Ausztrália
Stepmother : Absurdus Manifestus (Legless Records) 2026
Az ausztrál power trio második albuma egy állat! Már, ha szereted a régi vágású punkot, a full alap RnR-t és az action rock-ot. De ez a lemez ‘A’ oldalára igaz, de ott is a két utolsó dal a ‘ What’s New ‘ és a ‘ Slice Of Life ‘ már bluesosabb, kevésbé gyors, nekem az utóbbi a kedvencem az egész lemezről.
A másik oldal már nem annyira punkos, inkább rock esetleg proto-punk. Végül is teljesen mindegy, a lényeg, hogy kibaszott jó dalok jönnek sorban, egymás után és a legvégén egy feldolgozás a The Amboy Duke-tól, 1968-ból a ‘ Journey To The Center Of The Mind ‘ ezt a Ramones is feldolgozta az ‘ Acid Eaters ‘ albumán.
Kibaszott jó lemez, szerintem jobb mit az első, pedig az is jó volt ám.
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (spotify) >> ITT <<
régebbiek (bandcamp) >> ITT <<
a második dal élőben:
egy teljes koncert:
***
Suomi,Finnland,Perkele.
Sörnäinen : En Ehkä Halua Tietää (Svart Records) 2026
Na, itt az első Sörnäinen nagylemez a négy évvel ezelőtti, 12″-es, négy számos kislemez után (arról >> ITT << írtunk). Ebben a zenekarban ott van kedvenc finn zenekarunk, a Black Magic Six 100%-a, azaz Jukka gitáron és énekhangjával és Japa dobon, plusz még egy gitáros és egy basszer is.
A zenei stílus nehezen behatárolható, talán country rock / outlaw country / sad rock (ha van ilyen?) , kevés psychobilly, ilyesmik. És mivel finnek, persze ott van az a fajta finn undreground zenékre jellemző melankólia és szomorúság, amire mi magyarok eléggé könnyen tudunk csatlakozni. Az az életérzés, hogy – Annyiszor elbasztam sok mindent és annyiszor át is basztak, hogy emiatt még szomorúbb legyek, mint alapból vagyok? Vagy valami ilyesmi.
Nem sokszor hallgattam meg a lemezt, de csupán háromszori meghallgatás után nekem most a két kedvencem a ‘Petos‘ ami nekem a Johnny Thunders-féle szomorúságot juttatja eszembe, a másik pedig a ‘Muserrun Ikävään‘ ,ami pedig az előbbiekben emlegetett finn underground melankóliát.
Ja! És ez a lemezborító kurvajó. Képzőművészetre fogékonyaknak >> ITT << egy link a festő weboldalához.
teljes lemez (spotify) >> ITT <<
teljes lemez (youtube) >> ITT <<
viny / cd rendelés >> ITT <<
Sörnainen (facebook) >> ITT <<
***
2nd most abstract band in Canada, after CCMC
AIDS Wolf : Harsh Human Style (Skin Graft Records) 2026
Hoppá, új AIDS Wolf kiadvány! 2006-os bemutatkozó lemezük, a The Lovvers volt az egyik első lemezismertető amit írtam az RNR666-on kb. 2006-ban vagy 2007-ben. Teljesen oda voltam attól a lemeztől, de valahogy elfeledkeztem róluk , annyit tudtam, hogy feloszlottak 2012-ben és azt, hogy volt valami kollaboráció a Red Mass-el (másik, nagy kedvenc Montreal-i zenekarom) évekkel ezelőtt.
Tehát eltelt majdnem húsz év úgy, hogy nem jutott hozzám semmilyen hír, hogy mi lehet velük. És a semmiből elém kerül, hogy itt egy négy számos Ep, ugyanannál a nagyszerű/legendás kiadónál (Skin Graft Records) mint a legelső nagylemezük. Az énekesnő és a dobos tuti ugyanaz mint régen, a gitárosban nem vagyok biztos. Abban viszont igen, hogy zeneileg semmit nem szelídültek, sőt, még elborultabb az egész.
De most, hogy másodjára hallgatom, tűnik fel a bandcamp promo szövegben: „Recorded At La Brique, June 2012, Montréal„. Tehát nem új felvételek ezek.
Dob, gitár,elektronika, ének, ez hozza a zenét, de nekem elsőre úgy tűnt, van valami szaxofon is, de hamar arra jutottam az nem szaxofon, hanem Chloë Lum énekhangja széteffektezve. Totál free-zaj-rock őrület, de ha az ember felveszi a fonalat, az egész teljesen egyértelművé válik és nagyon élvezetes. Nem volt ez a stílus idegen az RNR66 koncertszervezéseiben soha sem, a német Don Vito, az olasz L.C.D.P. vagy a New York-i Sightings hasonlóan elborult produkcióval lépett fel nálunk annak idején.
Nagyon jó lemez, be is fogom pótolni a mulasztást és végighallgatom a számomra kimaradt albumokat.
mind a négy szám (bandcamp) >> ITT <<
mind a négy szám (youtube) >> ITT <<
mind a négy szám (spotify) >> ITT <<
AIDS Wolf (bandcamp) >> ITT <<
AIDS Wolf (facebook) >> ITT <<
***
ÁPRILIS 8-ÁN ZU KONCERT BUDAPESTEN!
A ZU egy 1999-ben alakult olasz dob, basszus, szaxofon trió. „Tomaraya is our Elvis” című számukkal lopták be magukat szívembe. Idén megjelent 80 perces! FERRUM SIDEREUM című sokadik lemezüket mutatják be. Ez a lemezük sem okozott csalódást. Azt kapod, amit vársz: avantgarde metal doom jazz noise hardcore zúzást. Sokat elmond róluk, hogy kikkel kollaboráltak pályafutásuk során. Például Mike Patton + King Buzzo (The Melvins), Eugene Chadbourne, FM Einheit, Mats Gustafsson, Ruins, Damo Suzuki, Current 93, Dalek, az EX vagy a Locust tagjai. Egyik rajongójuk, John Zorn, mondta róluk: „powerful and expressive music that totally blows away what most bands do these days”
Élőben látni őket hatalmas élmény. Te se hagyd ki! Fellép velük még a horvát ZAGUSLJIVI DIM (Fojtogató füst). Mély, intellektuális, filozofikus rock zenekar. Lemondó realizmussal vizsgálják az élet dolgait, a mesterséges embert és világát. Zenéjük leginkább pszichedelikus, de azér néha zúznak egyet aztán táncolunk majd lebegünk. ÁPRILIS 8-ÁN BUDAPESTEN AZ A38-ON.
löpönknepamor
NC Five : Batard (Fish & Cheap Records) 2026
Ismét egy Fish & Cheap Records kiadvány, ismét egy NC Five kislemez! Nagyon bírom ezt a francia ötösfogatot, ahogy hozzáállnak a punk rockhoz, nekem nagyon szimpatikus. Semmi túlgondolás, semmi erőlködés, megvan egy jó gitár és egy jó énektéma, az egész dal másfél – két perc, felveszik, aztán kész. Legalább is én így képzelem.
Ez az új kislemez is viszi az előző kettő vonalát, azokról >> ITT << és >> ITT << írtunk. A Ramones hatása tagadhatatlan, erre utal a borítón Johnny Ramone, amint éppen bemutat a Black Sabbath közönségének, akik megdobálták őket 1978-ban a Long Beach Arénában. Azt hiszem ekkor mondta Dee Dee a mikrofonba ” Fuck You, We’re The Future „
No effects, No solos, Only budget rock.
mind a négy dal (bandcamp) >> ITT <<
NC Five (instagram) >> ITT <<
NC Five (facebook) >> ITT <<
NC Five (bandcamp) >> ITT <<
order your vinyl >> ITT <<
***
Új kedvenceim!
Poison Suckers : Charmer (Transistor 66 Records) 2026
Pár hete kaptam egy e-mailt egy számomra teljesen ismeretlen kanadai zenekartól, hogy küldjem már el a postacímemet, mert elküldenék az új kislemezüket. Egyre ritkább az ilyen, meg is lepődtem. A lemez megérkezett, kibontottam és az első reakcióm – Azt a mindenit, de jól néz ki ez a borító! Komolyan mondom pár naponta elő szoktam venni, csak, hogy megnézzem, mert engem valamiért feldob, jó kedvem lesz tőle.
A hátoldalon csupán két zenész van feltüntetve, Jo Jo Rodriguez és Joe Warkentin és négy dal.
Az első szám úgy mellbe vágott, hogy csak pislogtam össze-vissza! Akkora Action Rock mint az állat, MC5, Sonic’s Rendezvous Band, ilyenekre gondolok, de olyan elánnal előadva, mintha mondjuk a The Oblivians játszaná. Na, én itt már meg voltam véve kilóra.
Erre jön a következő, ami meg a ’60-as évek lány-pop bandáit idéző, szirupos dal, csak jó zajosan, lo-fi hangzással és a szám végére új, kedvenc énekesnőm lett.
A ‘B’ oldalt egy Country / Hillbilly punk nyitja, olyasmi mint egyik kedvenc zenekarom, a szintén kanadai Demon’s Claws néhány szerzeménye.
És a végén egy Kinks szerű ősrock vadulás az I’m A Zero képében. Hát ez a dalcsokor számomra eléggé tökéletes, úgyhogy ez a lemez nálam 2026 Top 10 -ben benne lesz, az egészen biztos!
Mind a négy szám (bandcamp) >> ITT <<
Mind a négy szám (spotify) >> ITT <<
instagram >> ITT <<
Live : ‘Slash Tires’
***