A következő oldal a nyugalom és a közízlés megzavarására alkalmas!
Böngészését kizárólag:
látogatóknak ajánljuk!
Ennek tudatában:

Minden ép elméjű ember fejében meg kell fordulnia a gondolatnak, hogy ő bizony bolond. A tisztán látás mércéje, ki mennyire tartja magát elmebetegnek. Bolond az, aki az ellenkezőjét állítja magáról. Mert ki a normális és mi a norma? A norma az, amit a többség követ.
Az egyik legolcsóbb és legnépszerűbb napilap, a Blikk olvasásával maximálisan eltölthető idő 10 perc. Ha kiszámoljuk az ár/érték arányt kiderül, hogy a legdrágább lapok között van a piacon. Mégis ebből fogy a legtöbb. Az igaz, hogy nem ez a legööööhogyismondjam (a színvonalhoz méltó, hosszú és kacifántos trágár kifejezés), mert a Bors és Napi Ász napi salakja alá tényleg nehéz, de nem lehetetlen pozícionálni egy trónkövetelőt, vagy mit. Miután bármelyik olvasásával végeztünk, illik saját szavainkkal megfogalmazni, mennyire üres és igénytelen „ez a szar” és másnap minden további nélkül újra vásárolni. Apropó, láttad már, hogy néz ki a Magyar Hírlap internetes verziója? Ide tartozik.
Normális + 5 millióból elképesztő erőfeszítések árán, rengeteg, a gyomrom is rámegy idegeskedések után egyik percről a másikra – 15-öt csinálni, ennek szerfelett örülni, már-már boldognak lenni. Attól, hogy 20 év múlva lesz egy fél lelakott lakásom, ha közbe nem köszön a végrehajtó. Figyelem! Minden lakáshitel törlesztés végén kötelező a tönkrement párkapcsolat! Ott van az apróbetűben, csak olvasd el figyelmesen.
Az erőszak hétköznapivá lett, tehát normális. Az ezzel járó félelem is. A hazugságnak és képmutatásnak kultúrája van. A diplomás középszer ragaszkodik évtizedes, rég érvényét vesztett, iskolás, de már egy iskolában sem működő sablonjaihoz. Miközben pajzsra emelték igénytelenséget. Ami meg közhely. Minden ehhez képest számít.
A normalitás ép elméje lesajnálattal, megvetéssel, félelemmel vegyesen tekint az elmebetegre. (Ugyan, hol vannak ma már a szent őrültek, akiket féltek és csodáltak!) De vajon a téboly másik oldalán, talán a nyugodtabb felén élők, hogy tekintenek ránk, többé- kevésbé józan eszűekre? Ránk, akik napestig sorolnánk ékes bizonyítékait annak, hogy bizony nem vagyunk bolondok, én sem, te sem, na ő egy kicsit. Milyennek látják a világot és benne önmagukat?

ART BRUT
Brut, a hamisítatlan, hozzáadott cukrot nem tartalmazó tiszta pezsgő megjelölésére használt kifejezés. Innen származtatta át Jean Dubuffet (1901-85) borász, festő és szobrász azokra a műalkotásokra, melyek eltérnek a „normálistól.” (Ha Dubuffet mondjuk vasutas, vagy a családnak sajtüzeme van, akkor egészen másképp hívják ezt a műfajt.) A névadó csak 1942-ben fordult végleg a művészet felé. Illetve ez így nem egészen pontos, mert az úr tudatosan lázadt az elitkultúra, a hivatalos művészet ellen, miközben egy egészen másfajta „artéria” körvonalazódott szemei előtt. Dubuffet a harmincas évek elején két rakomány bor között Hans Prinzhorn (1886-1933) heidelbergi pszichiáter írásait tanulmányozta. Prinzhorn – aki nemcsak orvos, művészettörténész és képzett énekes, de brácsázni is tudott (legalábbis az egyik képén alsónadrágban brácsázik, vagy úgy tesz mintha) – a klinikán pszichiátriai kezeltektől származó műalkotásokból hozott létre kisebb gyűjteményt, hogy azokat tudományos célra hasznosítsa. 1922-ben Az elmebetegek képalkotása címmel megjelent könyve nem csupán szakterületére, hanem a képzőművészetre is nagy hatást gyakorolt. A könyvnek és a gyűjteménynek jelentős szerepe volt a szürrealizmus kialakulásában. Nemcsak az irányzat alapítója, André Breton, de Max Ernst, Paul Klee, Salvador Dali (“Az a tény, hogy magam sem értem képeim jelentését, nem jelenti azt, hogy ezeknek a képeknek nincs jelentésük.”) Picasso, Alfred Kubin, Ludwig Kirchner, Hans Bellmer (ez a könyv “a század egyik legnagyobb intellektuális eseménye”) és persze mások is, nemcsak a könyvet olvasták, de látogatták és tudatosan használták e gyűjteményt. Az ápolt alkotók művészileg iskolázatlanok, mindenfajta irányzattól, divattól, példaképtől, piaci igényektől mentesen festenek. (Vagy írnak, de az elmebeteg írók-költők egy másik fejezet.) Képzetlenségük értéke szellemi, alkotói függetlenségükben áll, ezért tudnak eredeti módon kreatívak, azaz nem normálisak lenni.
Le grand Wölfli (1864-1930)

1921-ben egy svájci pszichiáter, Walter Morgenthaler (1882–1965) Egy elmebeteg, mint művész című könyve ismertette meg a világgal Adolf Wölfli („le grand Wölfli” – Dubuffet) nevét és munkáit („A 20. század legfontosabb 3-4 műalkotása közül az egyik az övé“ – Breton). Műveinek ma a berni Képzőművészeti Múzeum ad otthont.
Nem Warhol használta először a Campell’s féle leveskonzervet. Wölfli.

Egy esetleírás illusztrációval
„Egy ötvenöt éves férfibeteg egyetemi évei után igen zavaros életet élt. Állítása szerint politikai tevékenysége miatt kétszer is börtönbe zárták. Háromszor nősült. Utolsó felesége állandóan panaszkodik férje agresszivitásáról. Alkoholizmusa miatt harmincszor részesült kórházi kezelésben, nemegyszer delírium tremensszel. A kóros személyiségű beteg többször kísérelt meg öngyilkosságot. „Az egyetlen dolog, ami engem megment, a festés.” – hangoztatta. „A vászon előtt izgatott vagyok, kínlódva festek, mindig a legszebbet akarom. Ha három-négy napig nem festek, lelkibetegnek érzem magam.”… „Az impresszionisták a mestereim, a színek lecsillapítanak.” Periodikus ivó, elviselhetetlen feszültségei miatt mértéktelenül nyúl pohárhoz. Intézetünkben is intoxikált állapotban, részegen jelentkezik. Ekkor jelenetszerű, kaotikus képet készít (a): Egy koldus megy a piacra, állata egy „éneklő kutya”. A rajz alsó részén jelszavak: „Szabadság”, „Béke”, „Feltámadás”, az egész primitív szintű, sematikus gyermeteg ábrázolás. Kórházi kezelése után már jobb, de még reszketeg vonalú portrét készít (b) az előzőtől eltérő stílusban. Állatrajza egy krokodil. Hangulata lényegesen javul, amit megerősít, hogy 1956-os tevékenysége miatt rehabilitálják. Ekkor (c) egy Rembrandtra emlékeztető színvonalas, részletdús önarcképet rajzol. Állatrajza szembenéző – jól kidolgozott -, támadásra kész bika. „ (Hárdi István, pszichiáter, pszichológus, a pszichológiai tudomány kandidátusa. )

Az Art Brut is létrehozta a maga intézményesült hálózatát, benne a központi jelentőségű lausanne-i múzeummal.Németországban egész sora létezik olyan műtermeknek, galériáknak és társaságoknak, melyek a zseniális kitaszítottak és kórházi betegek művészetével foglalkoznak. Az ausztriai Guggingban található múzeum és Művészek Háza pedig az elmebetegek művészetéről tájékozódni kívánó művészvilág találkozóhelye. Magyarországon a két éve bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek volt saját gyűjteménye, mely a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetéhez került.

A képeket igyekeztem mentális zavarokkal kezelt alkotók munkáiból válogatni, de az Art Brut kifejezés alá természetszerűleg nem csak az ő műveiket sorolják, hanem képzett, illetve autodidakta művészek és alkotásaik is ebbe a kalapba kerülhetnek. De nem azért, mint 1937-ben Németországban, ahol Elfajzott Művészet névvel rendeztek kiállítást. Itt pszichiátriai betegek terápiás célból készült alkotásait együtt állították ki avantgarde művészek értéktelennek, egészségtelennek és nem németnek minősített alkotásaival, hogy – mielőtt mindörökre eltávolítanák ezeket előbb a német majd az európai kiállítótermekből – a rendszernek nem tetsző olyan művészeket, mint Oskar Kokoschka, Paul Klee, Otto Dix vagy Hans Arp köznevetség, közmegvetés alanyává tegyék.

Jó néhány képet tűzre is vetettek közülük, de soha nem látogatott még annyi ember modern művészeti kiállítást. A Münchenben 1937. július 17. és november 30. között nyitva tartó tárlatot 2 millió 9 ezer 899 -en tekintették meg. Átlag 20 000 fő/nap. A kollekciót 1941. áprilisáig tartó körútra vitték, ahol további 1 millió érdeklődő nézte meg. A nemzeti szocialista elit is látogatást tett.

A képen 4 darab öngyilkos látható. Hitler mellett balra a Birodalmi Gyűlés elnöke, a porosz miniszterelnök, a birodalmi légügyi és erdészeti miniszter, a Luftwaffe főparancsnoka, a morfiumfüggő Hermann Göring. 1925-ben így jellemezte pszichiátere: gyenge jellem, ingatag és hisztérikus, szentimentális, de mégis érzéketlen személyiség, aki erkölcsi bátorságának alapvető hiányát hősködés mögé rejti. Ahogy elnézem Göring szerint bármilyen kényelmetlen, de normális kiállításokra felcsatolt karddal járni. Azaz: karddal a kézben beszállni a szolgálati Mercedesbe, majd kiszállás után felcsatolni. A fehér ruhás nő, a szintén teljesen ép elméjű Magda Göbbels, mellette a férje. 8 év múlva megölik 6 gyereküket is.
Adolf Hitler (1886-1945) – Mutter Maria (1913)
A besorolhatatlanokra az Art Brut mellett használatban vannak még a Raw Art vagy Outsider Art kifejezések is.
Gyűjtemények, sok képpel
A Demirel Kollekció XPO-online
Egyesült Államok Focal Art Galery
Franciaország Art marginal-Insolite-Singulier Miermaigbe, Singul’Art Lyon, Art Visceral
Hollandia Galerie Hamer Amszterdam
Horvátország Hrvatski muzej naivne umjetnosti Zágráb
Németország Kunsthaus Kannen Münster, MOOA München
Oroszország Muzej Tvorcsesztva Autszajderov Moszkva
Svájc Galerie une sardine collée au mur Genf

N.N.
Linkek művészekhez RAW ART LINK Mentális zavarral küzdő alkotók Európa Díja EUWARD
Folyóiratok Raw Vision Out of Art

Werner Voigt
További helyek, ha arra jár valaki:
Belgium Dr. Guislain Museum Gent, Madmusée Liege, Creahm Liege
Franciaország Halle Saint Pierre Párizs, La Fabuloserie Dicy Musée de la Création Franche Begles
Hollandia Hetdolhuys Haarlem, Galerie Atelier Herenplaats Rotterdam
Németország Museum Charlotte Zander Bönnigheim, MuSeele Göppingen, Museum Haus Cajeth Heidelberg,
ArToll Kunstlabor Bedburg-Hau, Krankenhaus museum Bréma, Junkerhaus Lemgo, Galerie Lange Siegburg
Erich Bödeker-Gesellschaft Hannover
Svájc Galerie Susi Brunner Zürich

Roland Kappel



*

Mialatt egyre-másra érkeznek hozzám a némi túlzással ismerősnek nevezhető illetők által kezdeményezett megvalósítási javaslatok a Nagy Bomlasztó Tervvel kapcsolatban és miközben ügyet sem vetek ezekre, folyton csak egyetlen gondolattal bántom magamban bomlott elméjű kommunám prominens képviselőit. „Mi lenne ha…”– és itt hangom elcsuklik, tarkómon izzadságcseppek gördülnek végig, libabőrös lesz alkarom, vagyis a vegetatív beidegzésű szőremelő izom megfelelő inger hatására a szőrtüszőt a bőrfelszín felé emeli, a szőrszálat felegyenesíti. Egy fotel menedékébe rejtve magam, bal vállam fölött kétkedőn hátratekintek a társaságra, akik már roppant izgatottan várják a gondolatmenet folytatását, de nem elégíthetem ki őket, mert ez amolyan maszturbáció, amely tudvalévő, hogy személyes dolog és nem mások élvezetét, hanem csak és kizárólag a sajátomat szolgálja/szolgálhatja. Voltaképpen bölcsebben kellene visszautasítást színlelnem minden ártó vagy annak vélt megnyilvánulással kapcsolatban, mint tette azt egykor Essertz Co’ Patcc csukcsföldi ellehetetlenülő és kéjkotró, kinél nyájasabb és intimebb dehonesztáló kerek e világon (már hogy lenne kerek?) nem sok akadt és aki nem átallotta abbéli meggyőződésében szertefoszlatni művészbarátai felszínes közeledését egy a kamcsatkai félszigeten található Kronot-vulkán lábánál rendezett farsangi orgia idején, miszerint nem rejthető véka alá az undor csak azért, mert nincs alapja. Ahogy ekképpen elmélkedem a szobában lévők egy váratlan pillanatot generálnak és amikor ez létrejön harsány nevetés kíséretében felállnak, kabátjukba bújnak majd magamra hagynak. Egyikük, kinél mindenevőbb és ebből kifolyólag alkalmatlanabb személyt nem sokat ismerek, az ajtóban megáll, hátrafordul és a következőket mondja affektáló stílusban: „ Mégiscsak jobb lett volna, ha…” – és itt hangja elcsuklik, tarkóján izzadságcseppek gördülnek végig, alkarja libabőrös lesz. Legyintek, ő is legyint aztán távozik.


Azt ismered, hogy kiszáll az APEH egy nagy vidéki házba? Nem? Akkor elmesélem.
avagy
A nagy F.SZ.T.Z. könyv
-levélregény-

1.
Budapest
1998. december 12.
Szevasztok MARHÁK! Nem tudom mi a bajotok Orbán miniszterelnök úrral. Én magyar polgárnak érzem magam és köztudott, hogy a miniszterelnök úr szereti a polgárokat. A kábítószertörvényt meg megérdemeltétek. Különben is, ha szarvasok lennénk, már rég halottak lennénk. De akkor is dögöljön meg az egész polgár Istenfasza! Dögöljön meg Herman! Dögöljön meg Bordás Kázmér! Dögöljön meg Dunaújváros! Bordás gondoltál már rá, ha Dunaújváros nem lenne, Te se lennél! Köszönd meg Rákosinak, hogy élsz! FREE SZABOLCS!
Nyíregyháza
1999. február 1.
Kedves András.
Néha jól esik a lazítás. A lényeg, hogy ne menjen a szórakozás rovására. Én, sajnos betegségem miatt nem lehettem ott Fekete Bándi születésnapi mulatságán. A résztvevők a következőkről számoltak be: 1.”Sör-Bor-Rövid”: erős kezdés. 2. Utca: belehúzás (cigi és üvöltözés). 3. Banhof: szórakozás. A Magasházi testvéreket kidobják a helyről. Oka: Fekete Bándi kapott egy nagyméretű szivacsbaltát Karcsitól. Karcsi és Tótlali a megszűnt metálrészlegben metálrészegen pogóznak, ami azért feltűnő, mert csak zene nem szól, és szomorú metálosokat hívnak táncba. A pogót „Állj, állj vége a számnak!” felkiáltásra hagyják abba. Küldök neked egy szép dokumentumot melyekre tegnap bukkantam rá a Nógrád Megyei Rendőr- főkapitányság hivatalos honlapján. HA LÚD LEGYEN KÖVÉR LÁSZLÓ!
FREE SZABOLCS terror zone.
bordáskázmér
Lendületben a rétsági bűnmegelőzés
A Dunakanyar Rádió hírműsorában lehetett először hallani a hírt, majd plakátokon és szóróanyagokon is olvashatták: Drog- Stop Diszkó lesz Diósjenőn és Nagyorosziban. A rétsági rendőrkapitányság szervezésében, helyi szponzorok támogatásával jött létre mindkét rendezvény. Diósjenőn 1996. december 23-án 20.00 órakor kezdődött a diszkó. A teremben a kábítószer káros következményeit bemutató tablók lógtak a falakon és oszlopokon. Egy három méteres képernyőn videóklippeket és köztük kábítószerekről, és kábítószeresekről szóló filmeket vetítettünk. A rétsági Suzuki támogatásával fellépett a TNT, Techno és SO-HO Party együttes. Az időjárás nem vette pártfogásába ügyünket és néhány óra alatt 25 cm-es hólepellel lepett meg. Ez meglehetősen nehézzé tette a sűrű hózáporban a Diósjenőre való eljutást. 22. 00 óráig alig több mint 50 fő gyűlt csak össze, már-már a rendezvény kudarca rémlett fel előttünk, mikor egy nagyobb csoport érkezett, majd pedig már az ajtót be sem lehetett csukni a folyamatosan érkezők miatt. A bejáratnál egy statisztikai felmérő lapot lehetett önkéntesen, név nélkül kitölteni. Aki ezt megtette 100 Ft kedvezményt kapott a belépőjegy árából. Ezen az adatlapon az alkoholfogyasztási, dohányzási szokásokról, a kábítószer fajták ismeretéről és az esetleges használatáról lehetett nyilatkozni. Az őszinteséget számon kérni nem lehet, de a névnélküliség miatt felelősséget senki sem érzett a kitöltők elmondása szerint. 23. 00 óra után dr. Gürtler Zsuzsanna a nagyoroszi laktanya orvos főhadnagya tartott rövid előadást egy a kábítószer fajtákat bemutató tabló felhasználásával. Számunkra is meglepetés volt, hogy előadásának egy-egy súlyosabb következményeket ecsetelő mondatát milyen döbbent csend fogadta. Figyeltek rá! Az előadás után újabb együttes következett és zene hajnalig. A balassagyarmati kábel tv stábja riportokat készített a műsor alatt, amit adásukban le is vetítettek.
1996. december 28-án Nagyorosziban újabb Drog-Stop diszkót rendeztünk. Itt nem sikerült olyan bőkezű szponzorokat találni, akik együttesek fellépést finanszírozták volna. Ennek ellenére itt is tartogattunk meglepetést a résztvevőknek. A Diósjenőn használt és jó érthetősége miatt bevált felmérőlap kitöltői nem csak 100 Ft-os kedvezményt kaptak, hanem a helyi szponzorok jóvoltából egy sorszámot is, amivel tombolasorsoláson vehettek részt. Nem tudtuk ekkor még, hogy egy zsúfolt diszkóban lehet-e egyáltalán tombolasorsolást tartani, dehát aki mer, az nyer… Az előző diszkóban szerzett tapasztalatok alapján még későbbre, 24.00 órára tettük Gürtler doktornő előadását. Az előadás talán a diszkó bensőségesebb hangulata miatt jelentős számú szórakozni vágyót lekötött. Hogy e hangulatot ne rontsuk itt újból zene következett a drogtáblákkal „díszített” teremben. 00. 30 órakor a hangulat tetőfokára hágott már. Bejelentettük, hogy sorszámaikat készítsék elő a szerencsések, mert tombolasorsolás következik. Tombolán „trükkös” ajándékait óriási nevetések kísérték, és talán még fokozta is az eddigi hangulatot a fődíjra való várakozás. Fődíjunkat, egy Sony márkájú kazettás magnót egy rétsági fiatalember nyerte. Diszkónkhoz kapcsolódva egy Nagyoroszi ételbárban a szponzorok részére egy vacsorát adtunk több vendég meghívásával. Egyetlen kikötés volt a vacsorához: a diszkóban is meg kellett jelennie egy időre. Így megjelent a fiatalok körében Arnold Mihály, a Vám és Pénzügyőrség Országos parancsnoka. Machács Mihály r. alez. rétsági rendőrkapitány, Gábriel Géza r. alez. bűnügyi osztályvezető, Pádár András, a Nógrád Megyei Hírlap újságírója és több gazdálkodó szervezet vezetője. Felvetődött a kérdés, hogy az alkohol és a dohányzás is a legális drogok csoportjába tartozik, akkor ez mennyire megfelelő propaganda? Ez igaz, de ha nem megyünk oda, ahol a fiatalok a legszívesebben jelennek meg, vagy tiltásokat mondunk tájékoztatás helyett, vajon ki fog odafigyelni ránk? Mindkét diszkó a résztvevők véleménye alapján sikeresnek volt mondható annyiban, hogy a rendőrség nem, mint erőszakszervezet lépett fel, hanem tájékoztatott és szórakoztatott. Ugye, nem ártott a rólunk kialakított képnek?
G. r. fhdgy.
Rétság Rk. Bü. Oszt.
2. fejezet
3. fejezet
4. fejezet
5. fejezet
6. fejezet
