GOSPEL OF LUCA

 

Do you know Luca? The colourful Italian musician from The Ultra Twist, Trio Banana, Trans Upper Egypt, Duodenum, Centauri, and RAWWAR? Who also is a visual artist who made clips for Ty Segall, Thee Oh Sees, Country Teasers and a lot of others. And has collages too:

lucagospel

PALI: Hey Luca! Long time ago that I did an interview with you (in the Ultra Twist times). Since you’ve moved to Rome from Siena, The Ultra Twist split etc. Anyway where are you living and what do you do there?

LUCA: Hi, Bro’! After Rome I moved to Milano where I lived four years. There, I did new band with old friends who lived in Milano too. The name of the band is Centauri, we make weird country/folk/psychedelic non-sense stuff.

I tried to continue to play with bands in Rome: Trans Upper Egypt, Trio Banana and Duodenum, but it was too difficult, so I quit TUE, ‘cause I didn’t enjoy more. Trio Banana is on-standby, we never really quit but we can’t play together now. But Duodenum is a very hard band to play often.

doudenum

Number 71 Monobanda, the man who plays with me, got many bands too, and he lives between Napoli and Rome. Very hard to meet each other in a year, but we are like brothers, so for us play is something more than make gigs and shows. Duodenum will never quit.

In Milano I have started my solo project Tab_ularasa 2-3 years ago. I did many records and tape and maybe too many gigs around Italy. That’s my main project now, and I’m working on a new record. It will be very experimental and different from records done before. Hope to finish soon and to put out it after summer.

Tab_ularasa make punk/folk for children and crazy people. I play alone only with guitar and sing very weird songs in Italian. In the end of 2016 I have gone back to my countryside in Tuscany and I will stay here this year.

PALI: You have got a new band RAWWAR after Trio Banana split.

LUCA: Like I said before, Trio Banana never really split and maybe we will play in the future, but not now. But Trio Banana’s drummer Gabriele Doctor Dead and I never stop to play. When I come back to Rome we play in a rehearsal room. At the start we didn’t want to make a new band to make gigs but only keep to play together, have fun, write new songs and make records.

PALI: You and Dr Dead from Trio Banana, but who is your second guitar player, please introduce him!

LUCA: After few practices we did 9 songs and a cover (Don’t Make Me Kill Again from Urinals) then we decided to make records. I spoke about that with Michele Zufux from Ferrara, one of my best old friend from Ultra Twist time. He was in a fucking great band called Larsen. They’re almost unknown, but for me Larsen is one of the best Italian bands ever. Now he plays in For Food and Dead Horses also from Ferrara, different style of music but really great stuff. We spoke in chat about that, I sent him our songs, he liked them so much that I asked to join us with his guitar to record. We were in Ferrara on a weekend last October. We never play together before, and we recorded three songs of the 1st RAWWAR tape. It was a magic day, we did everything live with only two microphones like a live gig, so we were lucky too.

rawwar1

Some week later Alessandro, a new friend from Teramo, did a very great master and we put out the tape on Bubca Records last March. We wanted to make a 7” but was not money, and maybe there would have been even no sense, ‘cause we don’t play so much live. We live far each other and even here in Italy the situation is quite sad for a band who play garage/punk… There is a kind of little “mafia” to book gigs, and obviously we’re not inside that stuff. The bigger festivals prefer to give a lot of money to American mythological dead bands from the 90s instead to make a cool garage/punk underground festival with new bands. They live in the past. Here in Italy the majority of “underground” people live in the past. This is not punk/rock for me. I always hope to discover, listen and see new bands. Otherwise I’m just so happy to make this tape, to play music with my friends and that’s all. If people will ask us to play it would be better, but if not, nessun problema, we will keep playing in some garages that we enjoy much than play in a shitty venue or festival.

PALI: Not long ago RAWWAR put out its debut tape on your own Bubca Records. Those three songs remind me something like Cheater Slicks between Country Teasers and a bit like early Demon’s Claws. It’s rawer and more direct and less psychedelic than TRIO BANANA was. What do you think?

LUCA: From the start Gabriele and I wanted to make something more weird and repetitive like the old blues/punk stuff. The bands that you mentioned are some of my favorites, but we have tried to find our way to play RAW the primordial blues like did Cheater Slicks, Country Teasers and Demon’s Claws. We like so much Can’s first album, Velvet Underground’s weird stuff, Gun Club. We love too Neu, Oneida’s first records and so many other stuff, but when you make music you have to try to find your own way.

PALI: Please talk about the process of recording. I think you like to do everything as basic as you can.

LUCA: Sure! We recorded in this way ‘cause we did not even time to make it in a different way. I didn’t recorded RAWWAR, Mauro from For Food & Dead Horses helped us and Michele did the rest. We used a cheap multitrack recorder with two mics and we set the level of sounds just before start. I have learned lo-fi tricks from Falconx, the guru who has made my theremin and recorded many garage records in the 80s. If you want warmer sounds and really feel the people’s energy who play then the best way to record everything live, even the voice too. Sure it’s more difficult, ‘cause you have to know and try where put the mics, how sounds moving at the place where you record, and mostly you have to be lucky because when you play at high volume you can generate shitty feedbacks and distortions. Here in Italy we said “La Fortuna aiuta gli audaci”, I think in English they say: “Fortune favours the bold”, and maybe there is a Hungarian version too. (Of course: „Bátraké a szerencse.”) This time we were very lucky… hope next time too.

lucamics

PALI: And your copy technic is unique I think hahaha! Do you buy some shitty tapes on a flea market and copy your music on it? How do you do this?

LUCA: Almost from the start, Bubca Records make tapes using second hand/recycled tapes. Now vinyl seems new fashion. There are some shitty dynamics to make it but if you don’t book a Euro tour it does not make a sense at all to print it. Making tapes it’s a kind of new little fashion, but it seems like to live in the past. CD is dead, the new world goes in a different way. Maybe we should discover new way to pass underground music. The task of the avant-garde in art has always been be ahead, but now young people make new stuff and invent things from very young age for multinational factories. The few people who make true DIY garage/punk stuff are like dinosaurs. We are dinosaurs, we’re going to extinct soon. I don’t care about that, I’m keeping to make my stuff but I hate nerd punks who think that the old way to make records is the True & Sacred. They are the Worst! For me, make records with second hand tapes is a kind of ironic action, and I don’t want to pollute the world with new plastic too, the worlds is already polluted enough. I find tapes in some flea markets and when I duplicate stuff I do not delete the end of the original music, so if you don’t like RAWWAR you can listen Laura Pausini, Tiziano Ferro, Adriano Celentano or classic music. Cheers!

PALI: You do all of artwork as well. Do you have got own copy machine?

LUCA: Yeah, I make artwork, collage or draw for my records. If I make a record for other bands I always ask them about the artwork, if they do not want to make it, then I do it. Almost all old Bubca Records stuff is a B/W xerox copy, but we did some colour cover too. Our first coloured cover was made for the first Trio Banana EP “Baby Save My Soul”. If a collage or a draw is colored we keep it coloured. I don’t have own copy machine, I just go to a cheap copy shop. To get a copy machine and buy ink is more expensive.

PALI: You booked last year a mini tour for The Rebel. How was that? What kind of guy Ben Wallers? I think he is one of the weirdest guys nowadays in the R’n’R underground. Is it right?

lucarebel

LUCA: Make a tour with Ben was one of the best things done last years. Ben is not so weird as he seems, he’s very kind, smart and cool guy. Making music is the most important thing in his life, like for me, so we have become true friends. I hope to make new tour with him sooner or later.

PALI: Please talk about the last few Bubca Records release!

LUCA: We’re not so active now as we were before, but I’m trying to keep Bubca alive. Before RAWWAR, the last record was Pist Idiots, an amazing new young band from Australia. I love them!

PALI: What are you main active project now?

LUCA: Main project is my solo project Tab_ularasa, but I hope to play more often with RAWWAR, Centauri and Duodenum. I enjoy more playing in a band that alone.

PALI: Please recommend us few cool Italian bands what are active now and you really like!

LUCA: My favorite Italian band is For Food from Ferrara. I love them from the start, they play furious noisy post punk music. Great songs, great atmospheres. They are true friends. Their first record is a masterpiece.

PALI: Future plans with RAWWAR? Anyway it’s a cool name! So rad.

LUCA: The name of the band was an idea from Michel. I suggested The Hobos but that sucks. Gabriele got no idea about that. Michele told us RAWWAR and then we were thinking: “AMAZING!!”. You can say RAWWAR like the lion of Metro Goldwyn Mayer does before an old Hollywoodian movie: ROUUUAURRR!!!

PALI: What’s your favorite local liquor?

LUCA: My favorite local liquor is a kind of stuff that you drink here after eating a lot. It’s called Nocino. It’s a walnut liquor made by monks, but not easy to find real Nocino. The best I had was in Teramo countryside last week!

Thanx Pali, I hope to come back soon in Budapest to play.

When Luca played first time there with The Ultra Twist at RNR666 party

 

Elszállás, de csak finoman

Trans Upper Egypt : No Dub (Own Private Records & Maple Death Records)

Elég régen nem hallottam semmit erről a római csapatról, az előző albumuk az teljesen elment a radarom alatt, a legutóbbi lemez amit hallottam tőlük az is tíz éve jelent meg. Pedig a korai dolgaik megvannak, köszönhetően Luca Tanzini barátomnak aki ajándékba adta ezeket, amikor még ő is a zenekar tagja volt. A felállás is megváltozott ment közben, a zene nem annyira, csak letisztultabb lett és kevésbé zajos és kaotikus mint a korai időkben volt.
Jelenlegi felállás: Leo Non (Wow) , Simone Donadini (Rainbow Island) Bob Junior (Holiday Inn) / szinti-ének,dob, basszus. Úgy egyben van az egész zene, hogy képtelen vagyok például csak a dobra figyelni, mert egyből behúz a másik két hangszer. Azért mondtam éppen a dobot, mert valami hihetetlenül jó témákat hoz végig a lemezen, mondjuk a szinti és a basszus szintén.
A zene végül is pszichedelikus rock – post punk amibe vegyül egy kis jazz, dub és filmzene. A PIL vagy Jah Wobble dolgai ugyanúgy eszembe jutnak mint a Suicide vagy a Korai Öröm. Nagyon örülök, hogy újra felfedeztem magamnak ez a bandát és koncerten nagyon szívesen megnézném őket.
Ja, és imádom a lemezborítót, >> ITT << egy kis műhelytitok, hogy hogyan is készült.

 

teljes album  >> ITT <<
bandcamp     >> ITT <<
facebook       >> ITT <<

TALJÁN TRASH

Duodenum : My Life My Time (Bubca Records) 2023
Blues-punk Róma városából. A zenekar két tagból áll, úgy mint Igor Mortis, avagy Numero 71 Monobanda gitározik és dobol one man-bandként, Luca Tanzini pedig úgymond énekel és kazoo-t fúj.
2010-ben alakultak, tehát már viszonylag régi zenekar, de a tagok már jóval előtte kezdték az ipart, úgy a 2000-es évek legelején. Azt nehéz lenne felsorolni, hogy Luca hány zenekarokban volt érintett az évek során, ami biztos, hogy a The Ultra Twist-el és a Trio Banana-val játszott RNR666 Buliban Budapesten.
Régebbi interjúink Luca-val / Our old interviews with Luca in english  >> ITT<< és >> ITT<<
Igor is többfelé játszott már például a The Barsexuals -ban aminek ez az albuma valami kurvajó!
Na, de az új hat számos ep. Írott cd-n, fénymásolt borítóval ahogy ezt már megszokhattuk a Luca által igazgatott Bubca Records-tól.
A ‘Work For Life‘ egy nagyon jó groovy blues téma ami egy rövidke kazoo szóló után (a kazoo később többször is előkerül) szépen folyamatosan gyorsul befele. Nagyon jó kezdés! A ‘Walking Into The Desert‘ egy sima blues.
A ‘La Mia Ragazza è Cieca‘ már a legejétől gyors blues punk. A címadó, ‘My Life My Time‘ egy Billy Childish szám is lehetne egy akkora középtempós riffel, hogy leszakad a fejed! A ‘Basta Pasta’ egy 40 másodperces gyors őrjöngés és szerintem ez valamelyik régebbi Luca féle projectben már hallottam. A végén egy Suicide dal a ‘Ghost Rider‘ feldolgozása pedig valami csodálatos!
Koncerten akarom már látni végre!!!!
Mottojuk: worst band ever.
                play loud, listen
                and shut up
teljes album >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
Wasted Pido : How? Now? (Rotten Babuino Records) 2023
Wasted Pido azaz Enrico Stocco. One man-band az olaszországi Velencéből. A kezdetektől nagyon kedveltem a dolgait mert mindig kicsit más volt mint a többi One man-band, például a dobgép használata miatt. Ő már kétszer is járt nálunk RNR666 Buliban Budapesten, de ha jól emlékszem dobgépet egyik alkalommal sem használt… Na, mindegy.
Ez az új anyag aztán teljesen más mint amit megszoktál, nem csak egyszemélyes bandától, hanem bárkitől. Az, hogy ebben a 20 percben hányféle stílus, hangulat jelenik meg és adja át a helyét egy teljesen különbözőnek amire kurvára nem számítasz az valami elképesztő! Suicide féle hideg dobgépes RnR-t váltja oldtimer swing ezt full punk olasz nyelven, jön egy kis outlaw country, majd mondjuk egy kis jazzy-No Wave szaxofonnal. Nem is pofáznék sokat, hallgasd meg!
A teljes cucc >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
Enrico saját kiadója >> ITT <<
instagram >> ITT <<
Két kis személyes történet:
Ha Enrico szóba kerül mindig két sztori jut eszembe. Mind a kettő valamennyire vicces.
Az egyik 2012-ben történt. Vége volt a koncertjének a Trafikban és rámugrott a színpadról, mint ahogy Hard Core koncerteken szokás. Amit poénnak szánt, mint később elárulta. Na ennek az lett a vége, hogy kurvára eldőltem és a járólapba pikkk!!! bevertem a fejem és agyrázkódásom lett, szédültem meg minden. Gondoltam, hogy elkezdek Unicumozni, attól biztos jobban leszek. Sokkal szarabbul lettem. Másnap karácsony a szülőknél ünnepi asztal, legjobb kaják stb. na egyszer csak felpattanok és rohanok ki a kertbe sugárba hányni. Hhahaha! Persze anyámék nem hitték el, hogy nem full másnapos vagyok, hanem agyrázkódásom lett, amire lehajtottam pár felest, amiről mint később megtudtam kurvára NEM szabad. Agyrázkódásra ne igyatok alkoholt!
A másik meg 2017-ben volt. Koncert előtt kiderült, hogy mindketten szeretjük a korai Iron Maident, főleg a Killers albumot. Mondja Enrico, hogy ő el tudja játszani (ha jól emlékszem) a Wrathchild-ot a Killersről. Megbeszéltük, hogy akkor ma este legyen ez az utolsó szám és milyen fasza lesz! Egész koncert alatt arra vártam mikor jön már a Wrathchild.  Na egyszer csak Enrico elkezdi felkonferálni – Következő szám egy feldolgozás az Iron… De közben a srác akitől béreltük a hangcuccot és már vagy ötször jelzett, hogy legyen már vége, mert már menne, most nagyon határozottan int, hogy VÉGE. Úgyhogy nem volt Wrathchild.

Tovább / Read more »

„Kétszáz szerencsés rohadék” – a The Rebel és a Tab_Ularasa olasz turnéjáról

Január hónapban volt Olaszországban egy igen jelentős, de annál kisebb turné. Négy állomás, négy város, gondolom elmentek úgy összesen kétszázan. Kétszáz szerencsés rohadék… És akkor rögtön, itt az elején egy félórás dokumentációja annak a bizonyos négy napnak:

A turné két fellépője volt a The Rebel és Tab_Ularasa. Két zenész, két korosztály, két különböző elmezavar, egyik olasz másik skót. A The Rebel, maga Ben Wallers szólóban…………………………….

pali_ben
fotó: smashin transistors

……………………………………aki leginkább a Country Teasers-ből lehet ismerős, ő volt ott az énekes/gitáros/dalszerző, az agy, a főnök, a minden. A 90-es évek közepétől az évtized végéig voltak ők igazán aktívak, lemezeik az akkori underground-RnR kiadók krémjénél (Crypt, Fat Possum, In The Red) jelentek meg, hatásuk az utóbbi hat-nyolc évben durván megmutatkozik sok-sok garage/lo-fi/stb. próbálkozáson. Nagyon különleges furcsa hangulatú zenét játszottak, szövegeik irónikus, cinikus tabudöntögető geciségek. Kedvencem talán ez a két sorocska: „I hate the negros and the KKK too.” alatta az a zene és ahogy énekli…. csodálatos!

Na, de a The Rebel…………………….

pali_TheRebel

…………………….Ezt 2000 környékén kezdte, egyedül, ha jól tudom. De láttam, olyan videót ahol a feleségével együtt játszanak (aki egy kurvajó dobos). Számomra egy idő után elég áttekinthetetlenné vált a munkásság. Millió lemez, kazetta jelent meg The Rebel néven. Ami biztos, hogy még elborultabb még furább lett az egész mint a Country Teasers volt. Ritkán ad koncertet, interjút meg szinte soha. Itt olvashatsz mégis egyet, egy NAGYON JÓT! (köszönet érte Luca Tanzininek!!!) Igaz olaszul, de google fordítóval tökéletesen érthető. A Tab_Ularasa, pedig Luca Tanzini egyszemélyben……………………

Screen Shot 2016-01-23 at 3.35.30 PM

…………………………Luca (interjúnk vele 2009- ből itt) egy fanatikus DIY arc, videókat készít zenekaroknak, fanzint ad ki, fotózik (főleg hajléktalanokat és lepukkant olasz városrészeket), lemezkiadója van és folyamatosan 3-4-5 zenekarban játszik párhuzamosan. Ezek közül most a leginkább aktívak: a Trans Upper Egypt, a Trio Banana, akik így néztek ki az RNR666 színpadán……………………..

………………és a Duodenum. A Tab_Ularasa egy szál gitár és olasz nyelvű ének (?). Végül is punk ez szerintem. Ja! És Luca szervezte meg EZT az egész kis mini turnét kettejüknek.

Lemezajánló: TOTALE! (EEEE Records, 2021)

Vasco Viviani-nak (EEEE Records) támadt egy ötlete, hogy Luca Tranzini-nak (mint Tab_ularasa) és Gianmaria Zanda-nak kiad egy split lemezt. Luca nem lehet teljesen ismeretlen RNR666-ot olvasóknak (ha van ilyen) elég sokat írtunk róla és az Ultra Twist-el meg a Trio Banana-val is játszott már Budapesten. Zanda-ról előtte még nem hallottam, de amit találtam tőle az nagyon jónak tűnik >>> EZ <<< . Szóval a split ötlete megvolt, meg az, hogy a felvételeket Luca Ciffo ( Fuzz OrchestraBron Y Aur) stúdiójában rögzítsék. Az utóbbi össze is jött, az előző nem igazán. Mindenki hozta a haverjait, szóló produkciókból lett egy öttagú zenekar: Luca, Zanda, DUG (az első két Pussywarmers album dobosa), Flavio Scutti (le RoseNASTRO) és Beppe Sordi.

Előre mondom, nekem eddig ez 2021 lemeze. Ezt is hallgattam meg legtöbbször, legkülönbözőbb állapotban: Kora hajnalban fejhallgatóval, késő éjszaka fejhallgatóval hótrészegen, Mártival borozgatva a diófa alatt délután vagy négyszer egymás után, akkor rájöttünk, hogy valójában ez egy filmzenealbum, ki is találtunk egy komplett sztorit, ha jól emlékszem egy lepattant punk srác és egy UFO-lány viszontagságos, beteljesült, majd szétszakadt szerelméről szólt. Akkor nagyon jónak tűnt.

A lemeznyitó ‘ METTI LE DITA NELLA PRESA ‘  engem a Country Teasers hangulatát idézi, kurvajó lüktető (post)punk.  A következő kicsit dallamosabb, de sebesebb sodró garage rock (fogjuk rá). Aztán egy The Fall-ra emlékeztető hosszabb (4perc feletti) jön. Ja, az egész lemezen nagyon állat a basszus!
A ‘Self Exorcitation Ritual Song‘ ról meg ilyen régi Alain Delon film jut eszembe, de van ami a Hellshovel, az Acid Baby Jesus vagy a Sonic Chicken 4 pszichedelic garage rockjára emlékeztet. A ‘ 100’000 metri ‘ pedig szerintem az album HIT song-ja egyetemben a rá következő ‘ CIOCCOLATO FONDENTE‘ vel. A ‘ SESSO ESPRESSO ‘ tökéletes lezárása a lemeznek, szomorkás, kissé gyermeteg, de furcsa és mégis pofonegyszerű dalocska. Nem tudom lesz-e folytatása a dolognak, de remélem lesz! Egy koncertet nagyon megnéznék ezzel a csapattal Budapesten.

A teljes lemez:


© Copyright 2013-2024 RNR666.