RETEK KLUB ALLSTARS a negyvennegyedik Weirdest Hits Of The Weekben

2021 március 8-án hétfő este 19.30-tól jön a Weirdest Hits Of The Week 44. része a Lahmacun rádió hullámhosszán, amelyben a 2010-es évek legfaszább féreglyukára, a RETEK KLUBra emlékezünk. Ha nem jártál ott, akkor sajnos nem tudhatod milyen volt, ha voltál, akkor meg már lehet, hogy nem emlkészel – de a hely egykori gazdái most összeállítottak nekünk egy Retek Klub Allstars tracklistet, hogy visszarepüljünk egykori kedvenc helyünkre.

Tehát: hétfő este fél 8-kor újra ütjözünk a retkes Retekben, de addig is meghallgathatjátok a Weirdest Hits Of The Week első negyvenhárom epizódját.

Pssst! Don’t Tell Scorsese…

…but now you can watch His seven-part mini-series about the blues.

Tovább / Read more »

Összetevői a kavics, a homok, a cement és a víz

A szintipunk Ribbentropja és Molotovja, valamint kettejük közös örökzöldje új köntösben.
Ne csak hallgasd, hanem nézd is, hiszen az építmény beton szerkezeti elemei statikai feladatuk mellett látványelemként is szolgálnak.

Japán Voodoo: Degurutieni – Dark Mondo

Ha friss lemezt ad ki a svájci Voodoo Rhythm Records az mindig izgalmas, főleg, ha olyan előadótól, akitől még eddig még sosem. Na, a Degurutieni pont ilyen. Én eddig soha nem hallottam erről a japán arcról pedig van már vagy 6-7 lemeze, folyamatosan járja a világot és zenél egymagában, vagy másokkal. A kiadón belül hangulatában a Dead Brothers-hez hasonlít leginkább. Groteszk, Blues-os, érdekes, részeg kóválygás.
A lemez címe nagyon találó: ‘Sötét világ’. Sötét, mint titokzatos és vonzó, de nem rémisztő vagy gonosz.

Degurutieni : Dark Mondo / Voodoo Rhythm Records (2020)

BOBAFETT évértékelő és gondolat fésülő videó

De gombapaprikás főzéshez is kiváló!

Kifestett szemű, félmeztelen trógerkodás és a bajnokok reggelije

Egy videó ezekre az ínséges időkre: nézed és megőrülsz,
mintha egy kibaszott RNR666 buliban lennél!

Nem voltam Mambo Rumble rajongó, amíg meg nem hallottam ezt a számot

Ha ma este felkötném magam, akkor ezt a számot raknám be,
hogy aztán a hokedlin állva meggondoljam magam és úgy döntsek végül, hogy
inkább mégiscsak tovább élem a nyomorult életemet.
💔

BOLDOGSÁG c. lemezen pedig meghallgathatod
a többi új Mambo Rumble számot is.

Past Cat és Piresian Beach bemutatja: Gold Rush

 

Zsófi: ‘Benedek (Past CatZombie Girlfriend,  Galaxisok) és jómagam utoljára 8 éve írtunk közös számot, azt is álnéven. Gondos tervezés után idén tavasszal arra jutottunk, hogy ezúttal szintetikus dream pop műfajban fogjuk kipróbálni magunkat (ez természetesen nem így történt).’

Benedek: ‘Az elképzelhető legdemokratikusabb módon írtuk ezt a kislemezt; amihez Zsófi írt zenét, ahhoz én írtam szöveget, amihez én írtam zenét, ahhoz Zsófi írt szöveget.’

Zsófi: ‘Amikor meghallottam a zenei alapot, amit Benedek írt, egyből tudtam, hogy az inszomniáról szeretnék énekelni’

Benedek: ‘A Jodorowsky-féle Holy Mountain ihlette a szöveget, pont aznap néztem meg, amikor megkaptam az alapot.

Zsófi: ‘Uuuuu, tényleg, mekkora film!’

 

A JOSEPH HORSEDICK ONEMANBAND

Rövid beszélgetés JOSEPH HORSEDICK-el, aki leginkább a Voodoo Allen-ből lehet ismerős, de most vadonatúj ONE MAN BAND-je a téma.

– Bemutatnád a hangszerparkod, mivel operálsz?

– Nos, igen. Az élőben tervezett felállás: valamilyen gitár (a surf-ösebb témákhoz egy Fender Jaguar, a ‘billys témákhoz Gretsch, vagy a Hungáriás Kékes Zoli gyűjteményéből vásárolt, és a Micsoda buli! klipjében használt Jolana Neoton) + egy cimborám által kókányolt állványon álló pergő + egy lábdob + lábcin. Ez utóbbi kettőt egy amerikai gyártótól rendeltem, aki kifejezetten vánmenbendeknek gyárt hangszereket. Otthon a házi “stúdióban” inkább digitális cuccokat használok, hogy ne kelljen hallgatnom a szomszédok nyígását.

– Idehaza nem túl gyakori ez a vánmenbend dolog. Egyáltalán van rajtad kívül hazai vánmenbend?

– Biztos van, de szerintem az underground rock’n’roll műfajban – ahová az összes “produkciómat” sorolom – nem nagyon. Persze kérdés, hogy egyáltalán van-e itthon undeground rocknroll műfaj, miután a rocknroll műfajban alkotók nagy része leginkább a saját magát FMCG (Fast Moving Consmer Goods) termékként való kommercializálásával, tevékenysége monetizálásával, médiamegjelenéseinek szaporításával, továbbá külföldön remélt befutásának előkészítésével foglalatoskodik, és szerény megítélésem szerint ennek így nem sok köze van az undergroundhoz, de szerencsére vannak kivételek is.

Amikor leszerveztem anno a Bloodshot Bill bulit, nagy hatást tett rám a csávó, az utóbbi időben pedig egyre többet hallgattam a psychobilly előzményeként aposztrofált elmebeteg vánmenbend zenéket, például Legendary Stardust Cowboy, Eddie Noack, Hasil Adkins satöbbi, és kedvet kaptam hozzá, hogy összehozzak pár ilyen nótát én is. Amúgy előzményként meg kell még említenem az általatok szervezett RNR666 vánmenbend bulikat is. Ott voltam mindegyiken. Kurva jók voltak. A Dead Elvis-en ott wreckeltünk a többi WWWC taggal az első sorban, de a többször látott Fabulous Go-Go Boy hazai koncertplakátja is kint van a falamon.

– Creature ballada címmel jelentél meg a youtubeon egy videóval. A dalban a lápi gyermek Hany Istók neve is elhangzik, ő a creature?

– Nem. A Creature az 1954-es amerikai horrorfilm, a Creature from the Black Lagoon főszereplője, maga a zöld szörny,. A szám pedig az ő vallomása. Gyerekkoromtól horrorfilm buzi vagyok, és különösen kedvelem a régi, B-kategóriás filmeket, az Evil Dead-et például kétszázszor megnéztem már, de ha kedvenc horrorfilm hőst kellene választanom, az csakis a Creature lehet. Kint van a képe a WC-ben a falon, a nappaliban is velünk lakik egy régi flipper formájában. Kiváló régi rocknroll nótákat játszik a gép és van benne egy Creatre hologram is. Anno a vízi esküvőnkre vettem egy Creature-maszkot, hogy a film egy jelenetét rekreálva tartsam a kezemben a kis feleségemet, és itt volt az ideje, hogy egy saját nótában is megörökítsem. Hany Istók úgy jön a képbe, hogy a nótában a Creature, miközben a víz alatti barlangjában az újabb attakot tervezi, a Névtelen várat olvassa, és mivel rokonszenvet ébreszt benne sorstársa kitaszítottsága, rokonlélekként azonosítja, majd megénekli fohásza részeként.

– Gondolom lesz majd több dal is, esetleg valami hanghordozóra is lehet majd számítani?

– Ez a terv. Most készült el a második nóta, ami egy doo-wop horrorfilm-táncdalbetét lesz, és előbb utóbb lesz valami lemez is, természetesen vinylen. Van pár számkezdeményem, ami a Voodoo Allen-be nem annyira férne be, meg van egy csomó egyéb ötletem is.

– Apropó hanghordozó. Mi a helyzet a Fucktone kiadóval, amit futtatsz?

– Köszi az érdeklődést. Mivel a 80-as évek hazai punk, oi!, ska underground zenéin nőttem fel, a kiadót alapvetően azért találtam ki, hogy valamit én is hozzátehessek a szcénához, és az undeground örökséghez. Úgy érzem, hogy rengeteget kaptam ezektől a zenekaroktól élményben, emlékekben, barátságban, és néhányan közülük még akkor is erőt adnak a zenéjüket hallgatva, amikor részegen hazafelé botorkálok hegynek felfelé az éjszaka közepén. Ezeknek a bandáknak anno nem jelenhetett meg lemezük, zenéjüket mindenki ingyen megkapta és másolta, és gondoltam, jó lenne nekik a magam módján emléket állítani. Mivel egy másik, gyerekkoromtól tartó mániám a bakelit-gyűjtés, evidens volt, hogy csakis vinyl kiadványokról lehet szó, és mivel a célközönség sem túl nagy, 100-200 darabos kiadványokban gondolkodom. Fontos továbbá, hogy ez egy non-profit kiadó, mivel a kiadványokon nem keresek egy forintot sem; a kiadási költségek megtérülését követően minden profit a zenekarokat illeti, én meg megtartok magamnak pár példányt, tesztnyomást emlékbe. Az eddigi kiadványok általában mind elfogytak, de a Bandanas meg a Tizedes meg a többiek lemezekből van még valamennyi, továbbá lesz idén egy ‘Kretens 35 év’ újranyomás, és – kis késéssel – kijön az első Voodoo Allen lemez is 10 incses vinylen az ősszel. Remélem még idén elkészül a CPg antológia is, amin már dolgozunk pár éve, ezen felül régóta tervezem egy hazai idióta, primitív garázs, rocknroll, surf, trashpop zenékből álló válogatás kiadását is, amire például magamat is rátenném, Dolly Rambo, a Magic Mosquitoz, a Stílus zenekar, Piresian Beach, és más hasonló előadóművészek társaságában. Aki ezt olvassa, és szerepelne egy ilyen ortóságon, azonnal jelezze a kiadó weboldalán!

– Kedvenc vánmenbendjeid?

– King Automatic, a legnagyobban egyike, és Bloodshot Bill.

– Koncerteket is szerveztél egy időben, esetleg számíthatunk valamire a közeljövőben?

– Igen, még veletek együtt is szerveztük a Wildmen-t. Azok kurva jó bulik voltak. Emlékszem, mikor a Benkő Laci bácsi lába úgy járt az olasz garázsrockra a Fészek klubban, mint a motolla, illetve mikor téged kihajított a zenekar a buszból, mert vállalhatatlan részegre ittad magad, és nem ismertek fel:)

Utoljára a Daikaiju-t szerveztem kétszer is. Na azok konkrétan elmebetegek voltak, és se előtte, se azóta nem láttam olyan magával ragadó fellépést. A legnagyobb szervezéshez kapcsolódó emlékem az esküvőnkön fellépő Bambi Molesters koncertje, és a közös fellépésünk volt. Ők a kedvenc surf bandám maradnak a világ végéig, és akiknek annyi koncertjén voltunk, hogy összebarátkoztunk, és mikor egy bécsi koncerten a backstageben megkérdeztük, hogy eljönnének-e játszani az esküvőnkre, egyből rávágták, hogy persze, és kizárólag költségtérítésért. Az utóbbi időben inkább elmentem külföldre megnézni, akit nagyon szerettem volna, de ha visszaáll az élet a rendes kerékvágásba, akkor lehet, hogy még szervezek bulikat is. Schleki, a dobosunk a Voodoo-ban, állandóan rendez valamit. Pár éve a Quakes-t szerveztük együtt, és biztos lesz még ilyen. A szlovén Bitch Boys-szal majdnem lefixáltunk egy hazai hangversenyt, de aztán eltoltuk, abból még lehet valami akár jövőre.

JOSEPH HORSEDICK-el lehet e majd élőben is találkozni?

– Mindenképpen. Érthető okokból leginkább a Voodoo Allen előtt tervezek majd csörömpölni, talán már idén ősszel is, de majd meglátjuk mi lesz.

A DENEVÉREVŐK FIGYELMEZTETÉSE!

denevérevőknek
szól az üzenetem
kiket rég úgy hívtunk:
SÁRGA VESZEDELEM!

ázsiai piac
sok undormány fészke
nincs ott mi ehető
se pulyka, se jérce!

VUHANnak nevezik
a pokoli falut
ahol kígyót vesznek
(hurka helyett) nagyot!

kutyáknak teteme
kosarakon nyugszik
benne a kosárban
MACSKÁK! rínak s nyuszik!

eszement árusok
kínálják a koncot
sok fura vadállat
s a legtöbbjük BONCOLT!

mosdatlan kezükkel
megfogják a DÖGÖT!
másikkal pénzt kérnek
mint MOHÓ ÖRDÖGÖK!

félig oszlott HULLÁK
orrfacsaró bűze
terednek JÁRVÁNYOK
játszanak a tűzzel!

korona vírusuk
SZENT KORONÁT! gyaláz
ezeréves földben
forog ÁRPÁD APÁNK!

macskaevő olasz
már a végét járja
bárhogy hadar imát
LIBERÁLIS PÁPA!

foltozott CSIZMÁBÓL!
kilátszik a kapca
sátáni imának
nincsen semmi haszna!

mihozzánk is elért
az ÖRDÖGI MÉTELY!
medicina nélkül
ÉLETÜNK A TÉT! ej

tízparancsolatot
aki be nem tartja
tüdejét rút kórság:
DENEVÉRBAJ marja!

térjen végre észhez
emberiség nagyja
SZALONNA ÉS KENYÉR!
az EGÉSZSÉG magja

kérjük a MINISZTERT!
imádkozzon értünk
szegény MAGYAR népünk
érted ontjuk VÉRÜNK!

/Intézkedésre elküldve ORBÁN VIKTOR miniszterelnök úrnak és a VATIKÁNNAK!
Katona László, költő/

The Emperor returns – – – new Matthias von Stumberger album

‘Aahhh, pandemonium at last. Perfect time for a new online album. (…) It’s so filthy though, you might catch a disease or four just by listening…’

After a hiatus of 8 years, Matthias von Stumberger created something infectious and dirty again in his living room. Self-written (well, except for the Kraftwerk cover, obviously), self-immolated, self-recorded, self-produced and self-released, easily the best way to approach garage punk.

As if no time had passed since 2012, the new songs are still carefully packed with anger, dark surf guitar riffs from all over the gypsy scale and the complete freedom to do whatever you want with your own music, no matter how dirty your hands get throughout the process.

Support Matthias von Stumberger, SHARE / BUY the album at his bandcamp page!

“Szeretem elkapni a hullámot és ütni egy hatalmasat”

Nagyon kevés zenekar képes megérinteni. Kiváltani belőlem az üdvözültek mosolyát, és ezt a három szót: igen, ez AZ. Nem kell, hogy mestereik legyenek hangszereiknek, a lényeg, hogy legyen bennük az a kis plusz, ami nélkül legfeljebb közepes lehet bármi.

A JACKSON POLLOCK-kal véletlenül találkoztam. Unalmamban elmentem valami kis egy napos fesztiválra unatkozni, egészen addig a percig, míg színpadra nem léptek. Zenéjük első, sőt sokadik hallásra is, valami elbaszott nyers noise rock-szerűség. Viszont rengeteg mindent lehet felfedezni benne, és közben szemed le nem tudod venni Emilyről, a dobosról, és fogod mondani: Úristen, mit művel ez a nő!!!

És nem érted, miért pont egy absztrakt expresszionista festőről nevezték el magukat. Hát azért, mert Pollock pontosan úgy festett, ahogy Emily dobol, testének teljes erejével. És Pollock gyakran táncolt is festés közben, és ecset helyett pálcákat is használt. Képei első ránézésre olyanok, hogy naponta két ilyet festesz, miközben semmi gondod nem lenne az életben, ha egy eredeti lógna faladon. Ahogy a festő, úgy a róla elnevezett duó is megosztja a közönséget. A szigorú műítészek biztos borzadnának hallatán, de azért például az Obliviansnak megfeleltek bemelegítőnek olasz turnéjuk során. MÁRCIUS 11-ÉN BUDAPESTEN lépnek fel. Minek kapcsán feltettem pár kérdést, ami eszembe jutott:

RNR666 – Annyi hangszer közül, miért pont a dobot választottad?

Emily The Drunkard – Hát az úgy volt, hogy a dobos, aki megígérte, hogy próbál velünk, nem jött el. Ahogy várakoztunk, megpillantottam a szemetesben egy pár dobverőt. Kivettem, leültem a dobok mögé, játszani kezdtem és nagyon élveztem.

– Rengeteg dobost láttam már, de olyat, mint te, még soha. Amit dobolás címen művelsz, az rendkívüli. Milyen hatások formálták játékstílusod és kik a kedvenc dobosaid?
– Bruce Lee. Remek dobos válhatott volna belőle. Egyébként sosem tanultam dobolni, ez csak úgy jön belőlem. Szeretem elkapni a hullámot és ütni egy hatalmasat.

– Olyan erővel ütsz oda, hogy meg kell kérdeznem, mennyi bőrt és dobverőt használsz el évente?
– Bőrt nem sokat, dobverőt viszont rengeteget, azért is, mert általában a legolcsóbbat vásárlom.

– Hogyan születnek dalaitok?
– Gitár riffekből. Ezek általában a kanapén heverve születnek. Aztán lemegyünk a garázsba és a többit kitomboljuk magunkból.

– Sok mindent vélek felfedezni zenétekben, például kraut rockot vagy a hatvanas évek garázs rockját. Mi az igazság? Milyen zenék hatottak rátok, mi az, ami inspirál?
– A legjobb, amikor véletlen meghallunk egy dalt, ami elkap és magával ragad, ami száz százalékig személyes és kendőzetlenül őszinte. Akiket a legjobban szeretünk:  Sonic Youth, No Age, CAN, Janis Joplin, Lighting Bolt, The Horrors (the garage band from US, not the emo guys!), Ramones, Le Belve, Zeus! A kedvenc dalom, amit a végtelenségig bírok hallgatni, az Abba Zaba Captain Beefhearttól. Na az mindent visz.

– Teljesen egyértelmű volt, hogy a zenekar neve nem lehet más, mint The Jackson Pollock?
– Kedves kérdés. Talán.

Ha valakinek lenne még kérdése, március 11-én este felteheti.

A koncert – ahol fellép még PIRESIAN BEACH – felejthetetlen élmény lesz: sötét, hipnotikus kezdés után, könnyed agyszétverés. Másnap frissen és vidáman ébredsz. Kivéve, ha nagyon berúgtál. De mindenképp hálát fogsz adni magadnak, hogy milyen jó, hogy ott voltál.

 


© Copyright 2013-2021 RNR666.