2018 dec 01. napi mottónk:

Két szó az öreg Bush halálára

bush
huss

Herzlichen Glückwunsch zum Geburtstag für KÜSS MICH!

Eredményekben, csókokban és hűvös dallamokban gazdag újabb és újabb tíz évet kívánunk édesdrága barátainknak, az alábbi interjú újraközlésével, amelyeddig  csupán nyomtatásban jelent meg: 2016 tavaszán, német nyelven a C11H18N2O3 fanzin első számának hasábjain és amely interjúból még az is kiderül, hogy miért KÜSS MICH lett a kedvenc buliszervező dj párosunk neve és miért nem EMBRASSE MOI.

EGYIK OLDAL                                                  MÁSIK OLDAL

És persze: gyertek ma este a Gólyába az ünnepi Küss Mich buliba!
Mindjárt kezdődik!

2018 nov 27. napi mottónk:

Epigramma a 77 évesen elhalálozott B.B. emlékére

bertolucci:
“èlni uncsi”

AZ ŐSOK

Van egy dal, ami öl.
Az egyetlen magyar világsláger, a Szomorú vasárnap.
Ma van a születésnapja,
csakúgy, mint zeneszerzőjének.

 

Többek között olyan sztárok vették lemezre, mint Billie Holiday, Ray Charles, Elvis Costello, Serge Gainsbourg, Sinead O’Connor, Björk vagy a Portishead. És a Schindler listájában, meg a Babylon Berlinben is hallható. A gyilkos dal világhíressé tette, ugyanakkor meg is ölte zeneszerzőjét.

Bár a Szomorú vasárnap már 1933-an megjelent, és népszerű is volt, de csak egy dal volt a sok közül. Egészen 1935. november 3-ig. Ezen a vasárnap történt az öngyilkosság, mely földkörüli pályára állította:

 

 

Lédig László 23 éves pénzügyminisztériumi tisztviselő este kilenc óra tájban megvacsorázott, utána azt mondotta szüleinek: – Nemsokára visszajövök – és elment. Egy ismerőse még látta az Örömvölgy utcában, két csokor ibolyát vitt a kezében. Egy hölgyismerősét látogatta meg. Utána kávéházba ment, ahol megírta búcsúleveleit. Az egyiket Gödöllői Vidák József cigányprímásnak címezte, akit arra kért, hogy a temetésén még egyszer utoljára húzza el neki kedvenc nótáját. Még csapott egy utolsó kört az éjszakában, s végül két mulató között egy taxiban mellbe lőtte magát. Zsebében egy rendőrségnek címzett levél mellett egy lány fényképét és egy vers szövegét találták:

Szomorú vasárnap száz fehér virággal
Vártalak kedvesem templomi imával
Álmokat kergető vasárnap délelőtt
Bánatom hintaja nélküled visszajött
Azóta szomorú mindig a vasárnap
Könny csak az italom kenyerem a bánat…

Szomorú vasárnap

Utolsó vasárnap kedvesem gyere el
Pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel
Akkor is virág vár, virág és – koporsó
Virágos fák alatt utam az utolsó
Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak
Ne félj a szememtől holtan is áldalak…

Utolsó vasárnap

A verset egy Jávor László nevű újságíró írta szerelmi bánatában, s a kor egyik ismert dalszerzőjét, a kocsmai zongoristaként dolgozó Seress Rezsőt kérte meg, hogy szerezzen hozzá zenét. Amiről zeneszerzője később ezt nyilatkozta: “Amikor a dalt komponáltam nagyon el voltam keseredve. Minden bánatomat belevittem a melódiába. A szívemből téptem ki annak tragédiás szomorúságát, mely egyezik az életuntak hangulatával, mintegy aláfesti azt.” S ezekkel a szomorú vasárnapos életuntakkal hirtelen tele lettek a lapok, mert az eset felszínre hozta, hogy Lédig volt a dal ötödik áldozata. Nem sokkal korábban egy táncosnő, egy cselédlány és egy asztalossegéd vetett véget életének, egy főszolgabírónak pedig meghasadt a szíve a dal hangjaira. S mind vasárnap halt meg. A külföldi lapok szinte azonnal felkapták a hírt, az áldozatok fényképét is közölték:

Csak azt nem tudta senki, miért ölte meg magát a jobb alsó sarokban látható Lédig, akinek utolsó napjaiban teljesen megváltozott a viselkedése. Zavaros válaszokat adott kérdésekre. Célzásokat tett arra, hogy nemsokára történni fog vele valami, aminek magyarázatát senki sem fogja tudni. Nem is derült ki sokáig semmi, csak annyi volt bizonyos, hogy állandóan a Szomorú vasárnapot húzatta a cigánnyal.

Tavasz lett, a dalból meg sorozatgyilkos világsláger, mire kiderült. A magyarázatot a Vörös Béka vendéglő étlapja adta meg. Erre írta Lédig igazi búcsúlevelét. Egy barátja találta meg holmijai között. A gyorsírással írt jegyzeteket írásszakértő segítségével fejtették meg. Szó van ebben egy fiatal úrileányról, akinek nevét senki sem ismerte Lédig barátai közül. Csak annyit tudtak, hogy a fiú nagyon szerelmes valakibe. Az étlap szélén volt a leány neve és lakcíme is. Detektívek elmentek a címre, ahol egy nagyon szép, tizenhét éves leányt találtak egy magas rangú tisztviselő otthonában. Amikor közölték, hogy milyen ügyben akarnak beszélni vele, eszméletlenül összeesett. Napokra el kellett halasztani kikérdezését, míg végre olyan idegállapotba került, hogy elmondhatta, mit tud Lédig László haláláról.

– Egy évvel ezelőtt ismerkedtem meg vele – kezdte. Már a második randevún szerelmet vallott és megkérte a kezem. Azt mondta, nem tud élni nélkülem. Próbáltam neki elmagyarázni, hogy túl fiatalok vagyunk még hozzá, és én különben sem szeretem még őt annyira, majd talán később. Kértem legyen türelmes. De Laci türelmetlenkedett, minden nap idegesebb, nyugtalanabb lett. Sokat beszélt a halálról. Öngyilkos leszek maga miatt – mondta, de én csak nevettem. Nem lehetett komolyan venni azt, amit mond. Azon az este itt volt nálunk. Megint nagyon ideges volt. Azt mondta, majd olvasni fogok róla az újságban. Másnap levelet kaptam tőle. A búcsúlevele volt. A Szomorú vasárnap soraival fejeződött be: Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak… Ne félj a szememtől, holtan is áldalak. Kétségbeesetten rohantam le az utcára egy újságért. Benne volt halálhíre. Napokig ideglázban feküdtem otthon. Arra gondoltam, ha kiderül, hogy nekem valami közöm van a halálához, akkor levetem magam az emeletről.

Ahogy azt Seress Rezső 1968. január 6-án megcselekedte. Élete utolsó időszakában mindennap órákon át a dal különféle verzióit hallgatta, és túladagolta magát vele.

És akkor most következzen az “öngyilkosok himnusza”. Ha hallgatása közben úgy érzed, kezd elborulni lelki egyensúlyod, inkább állítsd le, mert egy svéd lap szerint ezrek dobták el maguktól életüket hatására:

“NEM EGY TIPIKUS BIOGRÁFIA” – interjú a magyar képregényrajzolóval, aki a Beastie Boys könyvébe rajzolt

Mielőtt elmesélnénk, hogyan kerül egy magyarországon élő és alkotó képregényrajzoló szó szerint egy lapra a BEASTIE BOYS-szal, hogyan dolgoztak együtt és egyáltalán: milyen Bisztiéknek képregénytrajzolni – amely melóért valószínüleg a komplett magyar grafikustársadalom a fél kezét odadná – tisztázzuk: az RNR666 teljes legénysége egyemberként imádja a BB-t (címerünkbe, oldalunk fő dizájnelemébe, a nagy RNR666 fejfelhőbe is ott van a Nagy Ad-Rock, Gibby alatt és Buda Lili fölött)! Szóval a BESASTIE BOYS-t nem imádni nem lehet, sőt, imádni őket egyenesen kézenfekvő. Na, nem azért mert punk-hc-ból lettek a világ egyik leghíresebb hiphop triója, hanem azért a kreativitásért, ahogy a zenéhez, mint anyaghoz és annak hordozóihoz és kísérőihez nyúltak, kezdve a zseniális klipjeiktől, egészen a lemezeik külső-belső borítójáig amikről süt az az akarat, hogy forgasd, olvasd, nézegesd újra és újra, vagyis részletesen fedezd fel rajta és benne a három zseni, Michael “Mike D” Diamond, Adam “MCA” Yauch (nyugodjék békében) és Adam “King Ad-Rock” Horovitz világát. Nagyjából számítani lehetett rá, hogy hasonló igénnyel fog elkészülni a Beastie Boys Book, amiről már hallani lehetett egy ideje, hogy jön és ebben aztán minden benne lesz a BB-ról, sőtsőtsőt! Nos, az egyik ilyen “sőt” a sok közül egy képregény lett, amit egy magyar képregényrajzoló Tondora Judit (akiről bővebben és még bővebben ITT és ITT informálódhattok) készített el, mi pedig feltettünk pár hülye kérdést Juditnak a meló kapcsán, ő pedig válaszolt.


RNR: Mit lehet tudni Beastie Boys Book-ról amihez rajzoltál?

TJ: Ez a könyv egy biográfia. Mike és Adam írta, tele van fotókkal, grafikákkal, dalszövegekkel, mellette receptkönyv, infógrafikák és képregény, gyakorlatilag egy teljes könyvtár van benne. Ez a könyv egy nagy, vastag katalógus a karrierjükről és arról, hogy ők maguk milyenek. Közben meg egyáltalán nem egy tipikus biográfia. Nagyon karakteres, ilyet tényleg csak ők tudtak kitalálni. Amikor megkaptam a könyvet, vagy egy fél napot eltöltöttem azzal, hogy csak átlapozzam, mert mindig meg kellett állnom valami őrültségen, vagy épp elképesztően vicces, tanulságos anekdotán. Adam és Mike is remekül ír és van is nekik miről.


RNR: Pontosan mit kértek, mit rajzolj nekik?

TJ: Adam írt egy rövid comicot (a leendő képregény írott tartalmi vázlata – a szerk.) egy miniturnéról, ami még anno a karrierük elején történt. Akkor még egyáltalán nem ismerte senki őket, tornatermekben, bárokban léptek fel, kizárólag fekete közönség előtt. A legütősebb poén, amire ki kellett élezni az egész történetet és a képi világot az volt, hogy a kutyát se érdekelték. Ezt először nem is igen értettem, hogy mégis miféle turné volt ez, aztán Adam elmesélte nagyjából, hogyan indultak, milyen volt az élet akkoriban, mennyire lepukkant, olcsó motelekben laktak, milyen részmunkaidős állásokban dolgoztak, stb. Nyilván képbe kellett kerülnöm, hiszen ez valamikor a ’80-as évek elején volt, akkor amikor én meg még a világon sem voltam. Ezt a sztorit rajoztam meg a könyvhöz, (a 198-210. oldalakon található), ez a leghosszabb egybefüggő grafikai, képi anyag a könyvben. Mivel annyira abszurd volt az egész esemény, ezért a képregény nagyon jól illett hozzá.


RNR: Magukkal a bandatagokkal is kellett kommunikalnod. Ez hogy nézett ki? Melyikükkel beszéltel? Jó fejek voltak?

TJ: A képregény egy nagyon munka és időigényes műfaj és anélkül nem lehet jó munkát végezni, hogy ne kommunikálj állandóan az alkotótársaiddal. Az író mindig a kulcsszereplő ebben a műfajban, ez esetben Adam, hiszen ő ‘látja’ fejben, hogy miként is kellene kinéznie a végeredménynek. Rengeteg munkánk volt ezekkel az oldalakkal. Valamikor 2017 elején kerestek meg egy ismerős szerkesztőn keresztül, hogy lenne ez a feladat és látták a Wonder Woman képregényt, amit rajzoltam, és nekik pont ilyen kellene. Elérhetőséget cseréltünk és utána pár hét alatt összeszedték nekem a képi anyagot. Mindent ők válogattak össze, hiszen ők tudták, hogy minek hogyan kellene kinéznie, illetve ők maguk hogy néztek ki akkor. Például Dr. Dre, aki akkoriban a DJ volt mellettük, többször át kellett rajzolnom, mert sokkal testesebb volt azokban az időkben és alig volt fotó róla, vagy Shy D-ről, akivel turnéztak, szintén kevés fotó volt és szintén a testesebb vonalon mozgott akkor. Volt olyan, hogy a portré adott panelen annyira nem lett jó, így azt át kellett rajzolni, vagy a pózt nem kedvelték, illetve volt mindegyiküknek signature póza és grimasza, azt is beleraktuk. A problémát az jelentette, hogy magyar gyerekként nekem gőzöm se volt arról, mi ment az államokban a 80-as, 90-es években rap vonalon, így nyilván az atmoszférát, a vizuális hatásokat alaposan át kellett tárgyalni, ahhoz is sok segítséget kaptam Adamtől. Végig ő irányította a munkát, nagyon kedves, vicces fickó. Türelmesen elmutogatta képeken ki kicsoda, miként nézett ki, mi volt a szerepe az ő karrierjükben. Majdnem mindenkihez volt egy kis megjegyzése vagy vicces története. Egyszerűen képtelen poénkodás nélkül kommunikálni Adammel! Szóval nem volt nehéz a dolgom egyáltalán ilyen háttérmunkával. Mivel ez Adam írása volt ezért főleg ő szólt bele a dolgokba, Mike-tól referenciaanyagokat és mély egyetértést kaptunk általában 🙂 Tényleg szórakoztató projekt volt, talán a legsimábban ment az összes munkám közül, amit valaha csináltam. De profikkal könnyű dolgozni és ők azok. Tudták, mit akarnak.

BLIP BLOP SZINDBÁD – interjú a csodálatos Juhász Tamással

Ismered azt az érzést amikor meglátsz valakit és úgy vagy vele, hogy habár tudod, hogy most látod először a fejet, de az érzés olyan, mintha már ismernéd ezer éve? A mély 80-as években a nyíregyi 12-es általános udvarán rohangált a bandánkkal egy tejfelszőke srác, akit azóta se láttam. Aztán téren és időn átugorva szembe jött a gyerek, csak már meghínárosodott hajjal és csöppet bevénülve és mint kiderült hamar, egy szűken értelmezett bajtársi körben vagyunk újra, de már nem a 12-es iskola udvarán rohangálunk, hanem a pesti utcákon. Apropó lehet a legutóbbi UH Fesztes zajongása (a fenti fotót is onnan loptam), vagy az, hogy épp sorban jönnek ki cuccai köztük egy saját önálló anyag is hamarosan. Párizsban, egy magyar billentyűzet nélküli pillanatában értem utol Juhász Tomit, akit egyre izgalmasabb zenei környezetben találom egy ideje. Úgy voltam vele, hogyha felteszek neki pár kérdést az élet dolgairól, akkor biztosan fog tudni válaszolni érdemben. Igyátok hát a szavait, hozzá pedig kapcsoljátok be a zenéjét.

▼ Az UH-s liveod, azokon az instapillanatokon keresztül amiket láttam, legnagyobb örömömre, egyfajta seapunknak hallatszódott. Kérlek ments meg, hogy van egyáltalán olyan, hogy a seapunk műfaj és nyugtass meg, hogy azért ennyire nem egyszerű skatulyába rakni azt amit az UH-n előadtál.

▲ A James Ferraro nem tudom belefer-e a seapunkba, de az o trafos fellepese mindenkepp inspiralo volt. A seapunkra mondjak, hogy a hangzasok es hangmintak a 90-es evekhez kothetoek ami az uj szettemrol meg a nagyon hamarosan megjeleno albumomrol is elmondhato, reszben a legbensosegesebb kisgyerekkori emlekeimet dolgoztam fel benne, ami ugyancsak a 90-es evekben volt szoval nem full hulyeseg amit mondasz de nem is mondanam tudatosnak. Leginkabb ugy allok a zeneleshez, hogy olyat csinalok amit eppen en is szivesen hallgatnek (gondolom a legtobben ezzel igy vagyunk) aztan hogy ebbol mi lesz az idovel kiderul. Akik zeneileg leginkabb inspiralnak az a Kyoka, Stanislav Tolkachev, DJRUM, DJ Nigga Fox, a 80-as evek szovjet szintetizator zenei, a Muzsikas, a Mount Lebanon Choir liturgikus zenei, post-disco/proto house dolgok felgyorsitva meg akiket eloben legtobbet hallgatok persze, PENZ meg EXILES crew akik nelkul else kezdtem volna ezt a projektet. Mostanaban amit nem tudok megunni az a Sebenza az LV and Okmalumkoolkattol, meg az uj Aphex Twint is sokat hallgatom. A hangszerek meg hangmintak amiket hasznalok is nagyon inspiraloak, szoval ebbol a katyvaszbol all ossze az egesz valahogy, amit az album koncepcioja tart ossze leginkabb.

▼ Ne rohanjunk el a tény mellett, hogy felléptél az UH-n, gecc! Kit mondanál már most Puskáréknak, hogy mindenképp próbálják meg elhozni 2019-re?

▲ Az igazan faj a szivemnek, hogy Karen Gwyer iden elmaradt szoval o igazan bepotolhatna. Amugy epp azt szeretem az UH-ban, hogy az eloadok 80%at nem ismerem aztan altalaban kellemes meglepetesek ernek, ez tudom hogy leginkabb penz kerdese de orulnek ha tobb Europan kivuli eloado jonne, lehet az kirgiz techno, experimental wayang eloadas vagy szomaliai hip-hop. Nem azert, hogy ezeket mint egzotikum bemutassak az orientalizmus irant fogekony embereknek, hanem hogy mindenkinek a fulet kicsit kilokjek a komfort zonajabol ami reszben – ahogy latom – amugy is resze a fesztival filozofiajanak.

Jegor Letov bulin baszattad, most épp Párizsból írod soraid, de a hangok azt mondják, hogy hiper arab nyelv világ kultúra (?) expert is vagy. Az Északi-Szentinel-szigeten mi a helyzet?

▲ a Szentinel Szigeteken jo orszemek vannak ugy tudom. Az egyetemeken arab nyelvet, a Kozel-Kelet es az iszlam kulturajat/tortenelmet tanultam, eltem is arrafele. A zenet ott is probaltam bevonni valahogy, a legkorabbi ismert (9/10. szazadi) arab nyelvu muszlim vallasos – reszben szufi – szovegekkel foglalkozok, amik a zene temajat dolgozzak fel. Tulajdonkeppen az erdekelt, hogy miert ekkora tabu a vallasos zene – meg ugy altalaban a zene – bizonyos muszlim korokben es a 9/10. szazadi Bagdadhoz jutottam el. Most ulok rajta egy evet, a CEU intenziv volt es kicsit sok volt a jobol aztan valszeg keresek valami jo PhD helyet, mellette meg nyomom tovabb a zenelest ahogy tudom, mi mast csinalnek (?) Varom, hogy veget erjen a kapitalizmus es a klimavaltozas miatt legalabb par szaz evre mad max feudalizmus legyen. Bagdadnak is volt par jo eve aztan ami maradt a kulturabol a mongolok a folyoba hajigaltak 1258-ban. Remelem az iCloudot meg tarsait nehezebb lesz elpusztitani es a jovo regeszei kiasnak valami ertelmezhetot a nagy vilageges elotti adathalmazbol.

▼ Kérlek mondd el, hogy mi jelenik, vagy jelent már meg most bármelyik órában?

▲ Szeptember elejen az EXILES-nal kijott egy valogatas amin en is rajta vagyok, szerintem eros lett es mindenki szep szamokat kuldott ra.

A teljesen sajat albumom nagyon mostanaban fog kijonni, az artworkon dolgozunk es a vegso mastereket varom eppen. Ha meglesz elkuldom vagy valami.

▼ Van olyan három kelet-európai akinek még kurvára megjelenhetne mostanában albuma?

▲ Kifejezetten neveket nem akarok mondani, remelem mindenki, aki csak maganak irogat szamokat a fioknak mint Berzsenyi az elojon idovel, plusz ahogy egyre tobb aranylag olcso hangszer/kontroller jelenik meg remelem egyre tobben latnak zeneleshez mert mar nem kell elkolteni 250.000 forintot hogy egy blip blop hangot ki tudj adni. Az ilyen verfrissitesek minden muveszeti agra jo hatassal tudnak lenni.

▼ Jók ezek a “állíts toplistákat a kedvemért” kérdések?

▲ Toplistakkal nemtom hogy allok, az hogy eppen milyen zenek erdekelnek leirtam az elobb, amugy a Szindbadot, a Simon Magust, az Oldas es Kotest, egy regebbi Makk Karoly filmet, Ken Burns vagy Sara Sandor dokumentumfilmjeit barmikor ujra tudom nezni. Most amugy a Sztrugackij testverektol a karhozott varost meg a Fust Milantol a felesegem tortenetet olvasom es Szent Agoston vallomasai voltak ram nagy hatassal. A tudomany teruletemrol is van ezer jo dolog ami fasza es folyamatban van a feldolgozasuk de tavasszal akkora dozisban vettem oket magamba a szakdolgozatom miatt hogy most pihennek a digitalis olvasomon amig ujra ra nem erzek az izukre. Amugy a Kalman Laszlo/Nadasdi Adam szoszatyar musora is kurvajo, en foleg fozeshez szeretem hallgatni oket. Ez lista? nemtom. Egy katyvasz arrol, hogy eppen mi foglalkoztat (legalabbis amit hajlando vagyok megosztani) aztan ha egy ev mulva kerdezned lehet 60%ban mast mondanek, szoval ez igy egyutt egy pillanatkep mondjuk.

▼ Iparági pletykák szerint Prell Petivel találkozgattál mostanság. Készültök valami baszatásra?

▲ Lesz Berlinben egy reszben kozos bulink november vegen amit leginkabb az Easterndazenek lehet megkoszonni. Valaki massal az istallobol keszulunk kozos zenei projektre, de arrol tobbet meg nem akarok elarulni.

▼ Mindenki arról beszél, hogy szerinte mi hiányzik ebből az országból, ebből a városból, a ma estéből. Neked mi az ami nem hiányzik ezekből?

▲ Most Parizsbol nezve ami nem hianyzik az a mukodo belepteto kapu rendszer a metroban es a fejuket a seggukben hordozo zene kozeli emberek, de lehet csak velem van a baj. Ami meg nem hianyzik, hogy azt a par helyet, ahol tudunk jatszani es ahova szivesen eljarunk folyamatosan basztassa valami Fideszes onkormanyzat. Annak orulok meg, hogy sok nyugat europai varossal szemben Budapestet meg nem lepte el annyi turista azert, a budai keruletek meg a 8, a 13 meg a 4 es Zuglo megmaradt nekunk es ezzel most ki is tudok egyezni. Amugy nagyon szeretem Pestet, csak sok a videki, a turista meg a pesti. Mindenki koltozzon Berlinbe meg Baden-Badenbe en meg elleszek Pesthidegkuton vagy valami.

KILLBONOCLUB # 17

PLAYLIST SERIES

is an eclectic mix of hit songs from the latest records of the least labels.

Please open your mind and push that start button now!

 

The making of the album VOUS ET NOUS was also full of twists and turns. It started out as a solo effort by Kabyle musician ARESKI. But little by little, as Areski was filling tapes with poems, improvised skits, electronic experiments, North African trance, refined acoustics and medieval drones BRIGITTE FONATAINE would sneak into the studio at nightfall, adding her voice here and there, her whispers and screams, giving fuel to the fire in a total surreal blaze. The album was originally released in 1977. Now you can get it from KYTHIBONG RECORDS. Anyway Fontaine also collaborated such acts as Stereolab, Jean-Claude Vannier, Gotan Project, Grace Jones or Sonic Youth of course.

On their blistering 7″ debut on 12XU RECORDS, Texan band MISSING PAGES channel the anxiety, exasperation, and jubilation born of those delicate moments in life when the casual comforts and routine are stripped away, forcing us to confront the ugly truth of who we really are.

3 —–

John Schooley‘s project ROCKET 808 is like Suicide adding Link Wray as a third band member. Debut single out now on 12XU RECORDS. Full-length album in early 2019. Anyway his moment in time, Schooley is the only person who can claim to have been a member of the Crypt, Goner, Sympathy For The Record Industry and 12XU rosters.

4 —-

Ground-zero Louisiana-born rocker LINDA GAIL LEWIS is the younger sister and frequent performing partner of Jerry Lee Lewis, whose piano innovations she carries forward. Her present-at-the-creation cred buoys the record while country musicians ROBBIE FULKS – who sings, plays, leads the band, writes most of the songs, and arranges the others – provides an anchoring sensibility, one that savors old sounds but sidesteps nostalgia on the album WILD! WILD! WILD! on BLOOODSHOT RECORDS (US)

5 —–

“TERRY is domesticity. TERRY romances the mundane. This is how romance ekes out a triumph amidst mundanity. That’s what Billy Bragg’s New England and Squeeze’s Up The Junction do. TERRY’s suburban escapism moment is Ciao Goodbye.” You can find it on TERRY’s third album I’M TERRY on UPSET THE RHYTHM RECORDS (UK)

6 —–

Cleveland based gutter pop band FASCINATING perfectly melds its sharp, no-bullshit pop sensibilities with the raw, in-the-red sound indelibly connected to the midwestern underground. Debut album COMMUNIST POWER on DIRTY WATER RECORDS (UK)

7 —–

PINK AIR is the new album from the distinctive and idiosyncratic New York cult band ELYSIAN FIELDS. Their 11th record is a post-apocalyptic rock & roll joyride will be released by OJET in the States and by MICROCULTURES RECORDS in France.

8 —–

Swedish band HATER‘s new album SIESTA is the perfect soundtrack for that summer romance and the inevitable break up.

9 —–

In some respects New Yorker ANAMON‘s self released debut album PURPLE, GREEN & YELLOW is the fruit of what the hardcore underground once promised to deliver us: the self-reliance, moxie, and quick/dirty recording ethic of the Minutemen and the Meat Puppets, coupled with Fleetwood Mac and Blue Oyster Cult’s flair for drama and sprinkled with the goosebumpy starlit twang old Crystal Gayle and Gram Parsons records give us.

10 —–

and that record is insane, Ivy Claudy the Female Singer is just a total wild woman! super crazy live show and she give you everything! and Buddy Fuzz the guitar player plays like a caveman… this is raw end of time punk no wave at its best!!! The SLOKS are a Super Raw Power Ultra Primitive Dirty Suicide Destructive Garage Punk No-Wave Trashed out Rock’n’Roll combo from Turin, Italy and their debut album out now on VOODOO RHYTHM RECORDS (CH)

11 —–

JOSEPHINE FOSTER‘s new album FAITHFUL FAIRY HARMONY is a maze of spirituals, ritual prayers, blues laments, vestal hymns and jubilant benedictions.

12 —–

The 3 entreprenors of French trio THE WORLD stay on their ultra-liberal path with NIGHTS, their second album. Transhumanist synths, lyrics of winners, rhythms tuned to convince investors. Turn any car into an SUV. An ideal album to go with team building weekends, administration boards meetings and redundancy plans. it will release soon on KYTHIBONG RECORDS (F)

13 —–

SUPERHUMAN HAPPINESS is a musical collective led by Brooklyn multi-instrumentalist Stuart Bogie (Arcade Fire, Iron and Wine, Antibalas). While the first album “Hands” has earned a reputation for ass-shaking, euphoric dance music, the new album BEACON takes a darker and more emotional turn. It is performed by musicians from Antibalas, Rubblebucket, Metropolitan Opera, Angelique Kidjo, Elysian Fields, War on Drugs, Darkside and more.

14 —–

Refined R&B grooves and defined jazz harmonies on New Yorker GADADU‘s second album OUTER SONG.

15 —–

If you claim MARIJUANA DEATHSQUADS to be the Midwest’s answer to Boredoms (or at least F*ck B*tt*ns), they probably wouldn’t mind the compliment. Debut album TUFF GUY ELECTRONICS on PIONEER WORKS (US)

16 —–

BOGIE KAUFMAN MANN’s album VOLUME 1 is a record of improvisations that don’t sound like improvisations because “we wanted to feel like it was a group improvisation all the time, so there was never really a lot of soloing going on – there was a lot of trioing going on.” Playing at low volume on guitar, woodwinds, and percussion, set up close to one another in the same room, headphone-free.

17 —–

END OF THE GAME is the anticipated debut full length by EYES OF LOVE, a band helmed by Brooklyn songwriter Andrea Schiavelli. Assembling a crew of some of the most skilled musicians in New York’s underground; Lily Konigsberg (Palberta, Lily and Horn Horse), Sammy Weissberg (The Cradle, Sweet Baby Jesus), Paco Cathcart (The Cradle, Shimmer). These 14 tracks harness the chaos of reckless abandon amid classic structures.

18 —–

New Zealand band ORCHESTRA OF SPHERES‘ double LP MIRROR is an exploration of energies and atmospheres, from intense futuristic funk and sonic tape assemblages to windswept reflections from a far flung corner of the world. It combines the band’s ecstatic rhythmic power and ritualistic vocals with an expanded orchestral palette.

19 —–

The band JOBS is fueled by truly ambitious compositions that seem to defy all logic in the most profound of ways. They’ve always had a knack for producing melodic head-boppers within bouts of joyous experimentation. You can feel this on their new cassette LOG ON FOR THE FREE CHANCE TO LOG ON FOR FREE on RAMP LOCAL RECORDS (US)

20 —–

Globetrotting Swiss-American blues trash duo REVEREND BEAT-MAN & NICOLE IZOBEL GARCIA’s collaborative album BAILE BRUJA MUERTO of course on VOODOO RHYTHM RECORDS (CH)

21 —–

WILLIMAM ELLIOTT WHITMORE is a singer-songwriter/banjoist/guitarist/drum-stompin’ solo act from Lee County, Iowa. He meld country, blues, folk, and punk styles. His songs are haunting, rustic, powerful, and byproducts of living his entire life on the family farm and being involved in the hardcore-punk scene in the local community. His brand new album KILONOVA is a collection of 10 cover songs from artists who have influenced him: Dock Boggs, Harlan Howard, Magnetic Fields, Bad Religion, Bill Withers, ZZ Top, Johnny Cash, Red Meat, Jimmy Driftwood and Captain Beefheart.

22 —–

“The foundation for what is on the record comes from long before I had any interest in playing jazz. It is heavily rooted in the grunge, indie, and punk rock that I was listening to in high school. We’d write music, rehearse bands, and play shows all summer long in Baltimore clubs like the Small Intestine, Talking Head, and the old Ottobar. The album CRICKETS is just the sound of those summers as a teenager, but with a decade or two of musical development mixed in” – said composer and bassist ADAM HOPKINS about his album. It is the first release of his label OUT OF YOUR HEAD RECORDS (US)

23 —–

THE CALLAS is the tip of a Greek artistic squad producing music, artworks, films, magazines, events, art shows, initiated by the brothers Lakis & Aris Ionas. They worked with Sonic Youth drummer LEE RANALDO on the soundtrack of their new feature film “The Great Eastern” and on their new full-length album TROUBLE AND DESIRE which is released now on INNER EAR (GR) and DIRTY WATER RECORDS (UK)

24 —–

Throwing Muses’ KRISTIN HERSH has recently released her new album POSSIBLE DUST CLOUDS on FIRE RECORDS (UK)

25 —–

TEKSTI-TV 666 is a six-headed shoegazing kraut-punk monster. Armed with no less than four (and sometimes, just sometimes, five) electric guitars. Nowadays they are one of the most in-demand live acts in their native Finland, and select performances abroad have caused a bit of a storm as well. Second album Aidattu tulevaisuus on SVART RECORDS.

26 —–

JOHNNY MAFIA. French reverb-soaked slap-backed fuzzed out sonic attack. Inspired by classics like The Ramones, T-Rex, and The Clash, they also draw heavily on contemporary acts like Ty Segall, Jay Reatard, and the Wavves. Their debut album PRINCES DE L’AMOUR is produced by Jim Diamond (The Dirtbombs) and will release on November 9 on DIRTY WATER RECORDS (UK)

27 —–

IGUANA DEATH CULT is just a fine Dutch garage rock band who has a new single. Buy the vinyl here.

*

MORE KILLBONOCLUB

KILLBONOCLUB on SPOTIFY

SUITABLE TO PLAY AT THE BEST RECORD SHOPS AND BARS!

NOT SUITABLE FOR BARBER SHOPS

 

Last-last-last Warning! Bob Wayne in the building!

If you read that article on Tuesday 9 of October 2019:
GO
TO PÉCS TONIGHT
FOR A FUCKING HUNGARIAN GIG OF BOB WAYNE
the Singer, the Songwriter, the Storyteller, the Nomad!

 And
heres a last-last-last minute mail interview
with BOB WAYNE:
> – Where are you now, in which country in which city?
>
>  Prague!!
>
>
– How was your last show, something strange happened?
>
> every night something strange happens haha…especially with my crazy band.  Last night we were in Germany and the Promoter was Irish and he challenged us to a drinking match saying that Irish can out drink americans. It ended with him face down on the floor passed out in his own bar.  we won.
>
>
– Where are you from originally?
>
> Seattle.
>
>
– If i know well, you lived in Seattle at early ’90s when the “big grunge exposion” happend. How do you remember those times?
>
> I was just a young teenager but i remember getting to see some cool bands before they were famouse in really small places…smashing pumpkins…green day…a lot of bands toured through seattle so it was good.  after grunge got popular i kind of stopped listening to it and dug more into the underground music scene.
>
>
– How old were you when you left the parental house?
>
> I was 15. I stole a car and drove to california to start a new life.
>
>
– How was teen Boby? Punk, metal head?  I guess you did’t start with the country for the first time.
>
> punk and metal…but io always had the country love.  for example my first concert was Johnny Cash with my mom when i was 11 years old.  And i really loved GG Allins country record.
>
>
– Do you remember your first “country experience”?
>
> yes my first country experience was seeing Johnny cas and June carter live in 1988
>
>
–  What are your insights, the people who are listening exclusively to radio / commercial country music, but somehow they get to your music. They love it or not really?
>
> i find we get fans from all genres.  at our shows you will see cowboy hats and Slayer shirts.
>
>
– You were Hank III’s guitar technician (or what?). Which year it was? Could you tell us some (or one) good memories from those times?
>
> thats how i got my start was being the roadie for Hank 3.  He really taught me alot about the road and the music buisness and was a huge inspiration.
>
>
– You ve got a big NEUROSIS tattoo! You re a fan. Did you ever play with them on one bill?
>
> i love Neurosis.  I have toured with Scott Kelly the lead singer of neurosis in Europe and in america with his solo project.  He is a brother now.
>
>
– Somewhere I read that in your young age you were thinking of being a filmmaker.What is your favorite movies from the past and what is your favorite from the last few years? Have you seen “Bone Tomahawk” with Kurt Russell?
>
>Yes a lot of my songs are actually movie ideas that i had.  But its very hard to get a movie made so i ended up just writing them in song form to keep it easy.  so a lot of my songs are actually small movie pitches.  I recently wrote a script for MACK the truck driver and i am shopping it around hollywood.  My favorite movies fromt the past are probably devils rejects…and recently i like sicario.
>
>
– At last, what is your currently line up on this tour?
>
> me, Matt Thomas steel guitar and telecaster, avery rivera on drumms, and dan infecto on bass!! see you guys at the show!

Csermanek Csaba esete a női külső nemi szervvel

Na? Jó a cím? Kattintottál? Köszi. Szóval, mielőtt bármi rosszra/jóra gondolnál, eláruljuk, hogy az alábbi posztban a P.I.N.A. zenekarról lesz szó, amely zenekarnak Hendrixről szóló számát még az RNR666 is játszotta egyik korai rádióműsorában. A Gólya meg is hívott minket, hogy a most szombati P.I.N.A./Smafu koncert után játszunk zenéket a lejátszóból, mi meg cserébe felajánlottuk, hogy készítünk egy interjút a P.I.N.A. zenekarral. Elő is vettük P.I.N.A.-rajongó elvtársunkat Csermanek Csabát, hogy tegyen ő maga fel pár jól átgondolt kérdést a P.I.N.Á.-nak.
Ez lett belőle:

Kár lenne kendőzni a tényt, hogy a P.I.N.A. zenekar újra aktív. De vajon újra? Vagy tán először, úgy igazán? És miért most? Ezekre a kérdésekre (is) kaphattam volna választ, ha felteszem őket, de egyik felét elfelejtettem, a másik fele pedig eszembe sem jutott. De nem árulok el több titkot, hanem átadom a szót Surcinak, a zenekar énekes frontemberének és magamnak.

Cs.Cs.: Én Kovácshidán hallgattam P.I.N.Á.-t. Az elsőt, az otrombábbikat. Egyszer kiraktam magnóba a buszmegállóba. Egy nagymama ácsorgott a leányunokájával. Néztem az arcukat. Forgatták a szemüket, aztán a lány annyit mondott: kapcsold már ki! Megijedtem, kikapcsoltam. Ti mutogattátok a fölvételt? Hogyan reagálták le?

S.: Mi a fenét kerestél te Kovácshidán? Nem miskolci vagy? Szóval nem, én nem vagyok ilyen mutogatós, nem mutogattam senkinek. Illetve de, egyszer a Gyenes Ivettnek, de akkor ő meg jött másnap, hogy terhes lett. Egyébként úgy készült a felvétel, hogy stúdióban voltunk a HVG zenekarral, ahol éppen doboltam és 2 órával hamarabb végeztünk a felvétellel. Erre Lapáttal, a basszusgitáros kollégával ketten elfogyasztottunk 7 deci vodkát, egy zsák Borsodi Homályost és egy PET palack házibort, majd szóltunk a hangmérnök srácnak, hogy indítsa el a felvételt. Taki, a gitáros beült a dobhoz, én felvettem a gitárt, összeszedtem néhány újságot – Népszabadság meg Rockinform meg ilyesmik voltak ott szétszórva – és elkezdtünk tekerni, én meg nagyjából felolvastam a szövegeket az újságból. Így született a Csurka István, aztán az Iskola Helyett a Gyerekek Lopni Járnak, a Surján Lászlós Kibaszott Kormány és a Minden Rendőr Seggfej is. Ezek mind Népszabadság cikkek voltak, itt-ott kiegészítve a véleményemmel. Aztán átváltottunk a zenei magazinokra, és a Nagy Ferós szám, a szekszeksönös Azt Akarom Hogy Azt Mondjátok Pina, meg a Johnny Rotten a Punk Halott az mind onnan jött. Azt a Népszabadságot sajnos nem találtam meg, mert nem tudom pontosan a felvétel dátumát, de a Johnny Rottenes interjút megtaláltam, itt láthatod, hogy csak simán felüvöltöttem az interjú szövegét:

“The one who was Johnny Rotten is a happily married man now. He has a home in London and another in Venice Beach, Los Angeles, “where even the tramps have suntans,” and he goes skiing in St. Moritz for his holidays. A very good class of snow they have in St. Moritz, he assures me.

But while the little woman is stuck at home tonight, her feet up in front of the TV, the man of the house is out on the tiles, i.e. here in my flat, chain smoking and guzzling beer and talking about sex, relating a most abominable story about Chrissie Hynde and another one about Jason Donovan, neither one of which sadly can be repeated here for legal reasons.” (Q Magazine, 1992 március)

Egy másik cikk meg arról szólt, hogy egy Cynthia “Gipszes” Albritton nevű groupie gipszmásolatokat készített zenészek pélójáról, és a cikk szerint, amikor Jimi Hendrix farkára ráöntötte a meleg gipszet, az beleélvezett. Ezt felolvastam a zenekarnak és egyszerre mondták azt, hogy “Ez buzi!” Én meg elkezdtem kiabálni, hogy Jimi Hendrix Egy Buzi. Gondoltam ez jó lesz arra, hogy borsot törjek az egyetemista, kockásinges, oldaltáskás hippi lányok orra alá, akik akkoriban úgy mászkáltak össze-vissza a helyi klubban, mint az angol királynő. Ennyi erővel persze lehetett volna mondjuk Jim Morrison is, ha róla szól a cikk, de így szegény Jimi esett áldozatul. Ezt a felvételt odaadtam valakinek, el is felejtettük, aztán 1-2 évre rá kezdtem el hallani, hogy pina, hú, milyen fasza zenekar. Csak néztem ki a fejemből. Ez soha nem volt zenekar, soha nem próbáltunk, soha nem játszottunk sehol.

Cs.Cs.: Az első kazetta hiperminimál, ordenáré nihil-punk, rímbeszedetlen szövegekkel, meglehetősen egyedi színfolt a popzenei palettán. Miért nem ebben a szellemben folytatódott a rákövetkező megnyilvánulás? Vagy, de?

S.: Lejárt a Népszabadság előfizetésem. Vagyis de. Szerintem fordítva raktad be a kazettát. Na jó. Ez megint úgy kezdődött, hogy jól berúgtunk. Ültünk a Fakocsmában Paszival, Johnny Six-el, meg Káresszal, ittuk a narancskólát vodkával. Volt egy zenekaruk, én meg mondtam nekik, figyu, jövő hétvégén menjünk stúdióba, vegyünk fel valamit. Arra gondoltam, hasonlóan az előző mókához, majd berúgunk, ott megbeszéljük mit játszunk és csinálunk valamit. Ők csak bólogattak, azt hitték hülyeséget beszélek, de én másnap tényleg lefoglaltam következő szombat délelőttre egy demófelvételt. Azon a héten éjszakás voltam, és leírtam egy pár szöveg-ötletet, Szétlövöm Az Agyam, Utálom Az Embereket meg ilyesmi. Amikor mondtam nekik előtte való péntek este, hogy akkor holnap megyünk stúdióba, kicsit bepánikoltak és jól berúgtunk megint, aztán másnap felbuszoztunk Miskolcra és néztünk egymásra, hogy most mi van. Mutattam Paszinak, hogy dobolja ezt a ritmust, Johnny Six-nek pedig, hogy játsza ezt a basszusgitáron, én meg majd ezt kiabálom. Káresz meg össze-vissza szólózott. Kiszóltunk a kontrollba, hogy mehet a felvétel és ennyi. Aztán ezt a kazettát is átmásoltuk pár embernek és kíváncsi voltam mi fog történni. Dögöljek meg, ha tudom hogyan, de ez is ugyanúgy elterjedt, pedig ez 2-3 évvel később volt, mint az első felvétel. Aztán amikor lett szélessávú internet, valaki összepakolta a két felvételt egybe, ott pedig így terjedt el, egyben a kettő, mintha egy felvétel lenne. Most nézem a felírt számcímeket, a Louie Louie-ből például hogy a fenébe lett Lovie Covie? Az meg mi a fasz?

Cs.Cs.: Az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy nem lehetett hallani a P.I.N.A. együttesről. Akkor mi volt?

S.: Most azt akarod mondani nekem, hogy húsz évig nem hallgattál pinát? Johnny Six pár évig német barátainkat boldogította, Paszi is össze-vissza mászkált a világban, én pedig egészen Kanadáig futottam. Úsztam. Aztán visszakerültünk Lenin”Tiszaúj”városba, és mindannyian kibaszottul mérgesek voltunk és úgy gondoltuk itt az ideje punkzenekart csinálni. Megtaláltuk Sanyit, és azóta szerelmesek vagyunk egymásba.

Cs.Cs.: Nem régóta újfent bekerülni látszik a csapat a köztudatba. Pontos ritmusszekció, harap a gitár, összeszedett játékstílus, közönségszeretet. Hova vezet ez? Lesznek új számok, anarchia meg minden?

S.: Meghallgattam sok mai magyar punkzenekart és nagyon sok jó banda van. Néhányan a jó öreg harapós gitáros vonalat játszák, néhányan pedig szintetizátorokat nyomkodnak és okos szövegeket írnak híres emberekről, mint például Le Corbusier – szóval gondoltam próbáljunk meg valamit mi is. Mérges zenét, harapjon a gitár, jöjjön a dob mint a tehervonat, szarkasztikus szövegekkel. Játszunk régi számokat, mert követelik őket, de arra gondoltunk, ha már csinálunk valamit, akkor írjunk új dalokat is. 43 éves vagyok, az első felvétel idején pedig 16 voltam. Nyilván másképp látom a világot, másként, más dolgokról fogok írni, mint akkor. Johnny Six és Paszi megírják a zenét, a szövegek nagy részét én írom – próbálok úgy írni, hogy mókás legyen, de egy tükör is egyben. A zene pedig pofánbasz. Nagyon nagy szerencsém van, hogy itt van Paszi és Johnny Sixpack, nem lehet őket pótolni. Sanyi vagy 10 évvel fiatalabb tőlünk, ő a jóképű fiatalember a bandában. A menedzser mondta, hogy ilyen is kell a csajok miatt, amikor összerakott minket. De eddig még csak fiúk jelölték be. Van egy facebook oldalunk, amit senki nem mer bejelölni a pina felirat miatt, de itt mindig leírjuk, mi történik a zenekar életében. Itt pedig meg lehet hallgatni az új lemezünket, az a címe, hogy Panelprogram, mert mindannyian panelban nőttünk fel és panelben élünk, én nagyon szeretem, fent vagyok a tizediken és kurva messzire ellátni onnan. Van CD-n is és hamarosan lesz 7″ vinylen is, koncerten lehet tőlünk venni.

Cs.Cs.: Elég gyáva ember vagyok, de egyszer egy vak ember gipszbe kötött lábára, – miután összebarátkoztam vele – horogkeresztet rajzoltam, vastaghúsú filccel, azt hitte a nevemet írom.
Jól tettem?

S.: Szomorú vagyok, hogy ilyet tettél. Ha én lettem volna a helyedben, biztos, hogy egy pina-jelet rajzoltam volna a vak ember gipszére. Vagy ráírtam volna valami ilyesmit: “Ezt nem láttam jönni!” vagy “Már megint valamiben sántikálok!”. Na mindegy, azt akarom mondani, hogy máskor ne legyél ilyen gyáva és ne hagyj ki egy ekkora lehetőséget. Ja, és ne legyél önző se, csinálj róla képet! Mi is hadd röhögjünk.

2018 okt 04. napi mottónk:

Trágár János kétsoros sanzonja

aznavourra
göröngy hulla

“deviant free-jazz destruction”

LAMONT THOMAS is maybe best known as the drummer of blues punk legend THE BASSHOLES, but he has started a very own project as OBNOX some years and eight albums before. “His approach to punk is well… punk as fuck. Thomas doesn’t care about rules and he certainly isn’t afraid to experiment, blending his sound with noise rock, hip-hop, garage, soul, and hardcore. It’s usually abrasive and often pretty steeped in political and social consciousness, he speaking as a voice for the oppressed without gimmick or pandering” – as Post-Trash Mag wrote about him and I just could write the same.

A few years ago Monofonus Press head Morgan Coy had that crazy idea…why not ask OBNOX to make a free jazz record? And he has made one. Morgan says about it: Although it may not directly sound like it, to these ears it’s an updated take on some of the late 70’s free jazz LP’s that, at the time, were panned by critics but now are being rediscovered… think Albert Ayler’s “New Grass”, Archie Shepp’s “Attica Blues,” Larry Young’s “Fuel”, even reminds me of Tony Williams Lifetime at times. OBNOX has infused “templo del sonido” with that same sense of urgency and protest.  Like the 70’s, we are once again in a time of protest and discontent with the world around us – as Thomas so elegantly states in the first lyrics of the album:

“wake up… wake up… America… wake your punk ass up!”

 

Perhaps you are afraid of jazz, even more free jazz, but this album is so much punk than jazz. It needs your open mind only:

Anyway his previous recordings were released e.g. on punk rock’n’roll label Slovenly or noise rock one 12XU.

 

“A nyolcvanas években az embernek csak és kizárólag apokaliptikus, világmegváltó tervei voltak… ” interjú Sőth Sándorral (Spenót)

 

Sőth Sándor, 1988. Fotó: Halas István

Annak ellenére, hogy a Megáll az idő című kultfilmet gyerekkorom óta ismerem, először csak tíz éve hallottam a filmben Pierre-t játszó Sőth Sándor zenekaráról, a Spenótról. Az Ultra Rock Agency című tematikus blogon fedeztem fel őket, és azóta is a kedvenc magyar zenekaromként konferálom fel őket új ismerőseimnek. Legtöbbször jól jön a térítés, mert nem igazán szokás ismerni a Spenót paranoid szintilüktetéssel tarkított new wave/post punk ihletésű zenéjét. Ráadásul szomorú módon végül a Spenót nem került be a nyolcvanas évek ún. underground panoptikumába. A többi, akkori zenekarhoz képest viszonylag keveset lehet tudni róluk, ezért borzasztóan örülök annak, hogy összejött ez az interjú az egyik alapítóval, Sőth Sándorral – aki nem mellesleg zenés pályafutását követően a nemzetközi filmszakmában is szép karriert  futott be producerként, forgatókönyvíróként és rendezőként.

Tovább / Read more »


© Copyright 2013-2018 RNR666.