Megmondom őszintén erről az argentin duóról én eléggé elfeledkeztem, pedig már régóta ismerem a zenéjüket és nagyon-nagyon csípem amit játszanak, ráadásul az egyik kedvenc zenekarnevem az övék, a Satanic Rockers és a Superhelicopter mellett.
Ezek a srácok aztán értenek hozzá, hogy hogy kell a lehető legtöbbet kihozni a lehető legkevesebből. Ellenállhatatlan gitár riffek és hatásos dobtéma, semmi cifrázás, csak fuzz-orgia és hangerő. Körülbelül ennyi a recept.
Az első dal egy nyomulós széttorzított bluse punk másfél percben, a második az két és fél perc gitárbaszás dob nélkül, a detroiti 208 jut eszembe, róluk >> ITT << írtunk régebben.
Duality Destroyer (saját kiadás) 2025
A januári kétszámos Ep-n már két hosszabb dal található, két kidolgozottabb szerzemény, az énektéma mindkettőben kifejezetten fülbemászó. És azok a riffek!!!! És ahogy az egész szól!!! Komolyan mondom sajnálom szegény fülhallgatómat.
Maximális gratulációm Luli Coxon-nak és Fraciscoo Cariaga-nak!