Ötszáznál több visszaigazolt vendég – ez még a LÄRM-hoz (ami, Budapest egyik legfaszább hangcuccával rendelkező, menő, de ennek ellenére, a jóízlés határain bőven „innen lévő” szórakozóhely) képest sem kevés, persze, nem ettől a szép nagy számú közönségtől lett érdekes az RNR666 számára a The Corporation nevű freak-csapat, vagy, -hogy egy laza képzavarral éljek- techno-art kollektiva közelgő bulija.

Corporation-éket még a Képzőművészeti Egyetem büféjében évekig szürcsölt kávé idejéből ismerem, mármint a pofákat magukat, igaz akkoriban még nem hallottam ezt a (meglehetősen pökhendien csengő, de, tény, hogy fasza) nevet. Aztán jött Wennesz Vera, festőművész, közös barátunk, aki által szép lassan megismertem az arcokat és nagyjából képbe kerültem Corporation-ügyileg, viszont a kép nem lett tisztább: sőt. Ennyi személyes szál nekem elég volt ahhoz, hogy kiváncsi legyek egy olyan dologra, amit én magam nem értek, de annak művelői kurvára imádnak csinálni. A Corporation, szerintem, az én perverz kiváncsiságomon túl is érdekes: értelmes emberek egy hülye helyen, tele gondolatokkal, amiket, még kifejezni és kifejteni sem restek – ahogy az kiderült, akkor, amikor kerekasztalbeszélgetést rendeztünk a részvételükkel: technoról, Jézusról, korszellemről, (ellen)kultúráról és mindarról, ami fontos lehet a túléléshez.
Hosszú lesz. Nyomj a továbbgombra. Vagy ne. Tovább / Read more »

The American musician Saul Conrad plays “hard to categorize”, perhaps “experimental chamber pop”  or “other” bittersweet music on piano and guitar with surprising key changes, nonsensical rhythmic shifts, overlapping melodies, and folk elements. His third album (read about!) – which is more popular than previous two (listen to!) – was influenced by Kirkegaard and William Blake, Townes van Zandt and Blaze Foley, Harry Nilsson and Syd Barret, and more. But essentially his music based on his affection for music of Mozart, Chopin or Mahler.

4/23 Hamburg, DE Hasenschaukel  4/24 Berlin, DE Mein Haus am See  4/25 Budapest, HU Beat on The Brat  4/28 Leipzig, DE Dr. Seltsam  4/29 Copenhagen, DK Tjili Pop  4/30 Islands Brygge, DK “Geyser By The Sea” at Kulturhuset  5/2 Manchester, UK The Castle Hotel  5/4 London, UK Montague Arms  5/5 Hull, UK The Adelphi Club  5/6 Vienna, AT Mo.ë  5/7 Biel, CH Living Room Concert Series  5/8 Metz, FR La Chaouee  5/9  Espalais FR, Le Par Chemin

?ALOS. Stefania Pedrettinek, az olasz extrém metál duo, az OvO gitáros-énekesnőjének szóló produkciója. Súlyos, fekete zaj metál rituálé gitárral és elektronikával. / Solo project of Stefania Pedretti from Italian extreme metal duo OvO. Heavy, black noise metal rite on guitar and electronics. >> videos: 1. Matrice  2. with Xabier Iriondo.  Bandcamp

RATZINGER. Fehér István költő, avant-garde punk, ipari és elektronikus zenész (Ápolók, Büdösök, Digép) legújabb programja: digitális inkvizíció két fejre és négy kézre. A művelet alatt legutóbb a kivégzett román diktátor, Ceausescu csodálatos életét és halálát bemutató filmjüket vetítték. Lehet most is. / Brand new program of poet, avant-garde punk, industrial and electronic musician Istvan Feher: digital inquisition for 2 heads and 4 hands. Their film about the executed Romanian dictator, Miraculous Life and Death of Ceausescu was presented under the operation last time. Perhaps it will be this time too.

Facebook event

Situation of the Hungarian metal life

The best albums and favorite (international / Hungarian) bands in 2014 by the readers of biggest Hungarian hard rock and heavy metal magazine, HammerWorld:

Kínos                    Embarrassing

*

Alternative selection by RNR666

Triptykon  Black Magic Six  Midnight  Correction House  Liturgy  Lantern

Steam Engine  Zeni Geva  Zu  Bo Ningen  Boris  Oozing Wound

Bölzer  makrohang  Gustave Tiger  OvO

Garden of Elks is a Scottish trio, members are from Bronto Skylift, PAWS and Lady North. They say this is „thrash pop”, that’s danceable noisy indie rock, with a little feeling of Sonic Youth and Big Black!, with tight rhythms, hard bass, fuzzy distorted guitar, waterfall of sounds. A Distorted Sigh is a perfect debut album: 10 really good frisky songs within 28 minutes on Song, By Toad Records (UK)

Acid Baby Jesus – Selected Recordings / Slovenly Recordings (2014)

Jó régi tartozásom már ezt az ismertetőt megírni. Tisztán emlékszem, tavaly novemberben csöngetett, illetve kiabált be a postás és hozta ezt a CD-t. Arra is emlékszek, hogy bár olyan reggel tíz lehetett, mán szépen be voltam vörösborozva. Piszkosul örültem neki! Elkezdtem hallgatni, a második-harmadik számnál kivettem a CD-t, mondván biztos a Slovenlynél valami tévedés folytán egy új Hellshovel lemezt postáztak Acid Baby Jesus tokban. De nem. A CD rendben, a bookletben olvasom a dalszöveget, az is stimmel. Ez bizony az új Acid Baby Jesus! Azóta már a sokadik meghallgatáson túl nem a Hellshovel párhuzam az ami feltűnik az első négy szám kapcsán, hanem az, hogy milyen kurva jó számok ezek, és milyen jó, hogy az első lemez után ebbe az irányba indultak a görög srácok! A következő dal a Who’s First meg annyira jó és egyedi, hogy sokáig az volt az űberkedvenc, erre jön az első kislemez dal, a Vegetable, amire csupán fél évvel az első meghallgatás után is csak úgy tudok gondolni, mint valami klasszikusra. A Troublemaker, a maga Black Sabbathos basszusával, primitív refrénjével szintén az agyamba ragadt vagy két téli hónapra. Az egész lemez annyira sokszínű, hogy nagyon sokáig nyújt meglepetéseket, tuti, hogy nem unod meg néhány hallgatás után. Drogozni kifejezetten ajánlott rá, úgyhogy akár hónapokig el lehet vele szórakoztatni magad. Ha lennének ilyen ős prog rockos, vén hippi haverjaim, nagy örömmel és kíváncsisággal mutatnám meg nekik ezt az albumot, szerintem tetszene nekik.

Useless Eaters – Singles: 2011-2014 / Slovenly Recordings (2015) Tovább / Read more »

„Sok embernek kritika” – kezdte a versszakot Face a Dj IQ Mixtape legfaszább számában és tényleg: hiába gondolja még ma is sok ember azt, hogy a hiphop egy kritikai műfaj, de nem túlzás azt állítani, hogy pont a hiphop előadó bírja legkevésbé, ha valaki azt mondja rá, hogy: szar vagy. Könnyűzenei hógolyózást igér a legújabb, zenével (és azon belül is a magyar hiphoppal sokat) foglalkozó internetes felület, a Hóember.

Kiváncsiak lettünk, hogy mi is jár az alkotó fejében, úgyhogy, feltettünk neki néhány kérdést.

Mi, az RNR666, nem tudjuk eldönteni, hogy sok vagy kevés zenével foglakozó genyó van e már az interneten. Szerinted?

Fogós, ravasz kérdés, mivel viszonylag sokan írnak zenéről, ám nagyrészük csak a felszínt kapirgálja. Persze nem kell mindenkinek azonnal rákattania a legújabb és/vagy legbetegebb zenei vonalakra, de az tragikomikus, ami a legtöbb hiphoppal foglalkozó oldalon megy – hogy csak a téma azon szegletét érintsem, amit a legjobban ismerek. Én 1993 óta hallgatok rap zenét, és még Györemix!-nél álltam sorba a Syndicate-ben, másolt Erick Sermon kazettákért. Itthon van egy masszív 10-15 éves lemaradás, amire a legtöbb megmondó oldal csak rájátszik, mintha direkt sötétségben akarnák tartani a rajongókat. Itt nem a szelekció ténye a gond, hanem hogy egyesek „pont hu”-nak nevezik  magukat, miközben a stílus nagy része még csak említés szinten se kap teret.

Honnan ez a szar név, hogy Hóember?

Hatalmas répám van.

Csak legenda-e, hogy már konkrét fenyegetést is kaptál, bár még csak pár hónapja léteztel? Ha igen, akkor mi volt ez az ügy? Ha nem igaz, akkor mégis miért tudja így mindenki?

Nem legenda. A Vicc Beatz Nemezis című dalában Ketioz egy (a Lángoló Gitárokon megjelent – a szerk.) Egyenlők–kritikám után direkt nekem címzett pár sort, illetve a refrén is nekem szól: „Mi ez a cikk?! /Tetszik, te geci?! / Miért vagy ilyen morci? Nem szeretett anyuci?”. Sajnos az a helyzet, hogy Magyarországon valamiért nem bírják a kritikát, és még a legkeményebb gengszterrapperek is sértődős kisgyerekként viselkednek, amint szakmai szempontból elemzik a zenéjüket. Ez pedig nem profi hozzáállás. Ha valaki nem akar kritikát, az zenélgessen a tábortűznél, vagy mutogassa a számait anyukájának.  A csúcs egyébként az volt, amikor a Killakikitt pár éve levetette az egyik írásomat egy jól ismert „deszkás site”-ról, mert nem voltam elég seggnyaló.

Végül: szerinted ki a „sajnos legalulértékeltebb” magyar repper, vagy formáció 2015-ben?

Robotdeck veszélyes témákat csapat, de mondhatnám itt a Sativus-t is, akik hihetetlen jó pop-rappet nyomnak, anélkül, hogy átmennének „hiphop Coelho”-ba. A blog egyébként más stílusokra is kikacsingat, így megemlíteném még Musica Moraliát, aki anti-folkot játszik, és az egyik legeredetibb hang a magyar szcénában.

?ALOS. Stefania Pedrettinek, az olasz extrém metál duo, az OvO gitáros-énekesnőjének szóló produkciója. Súlyos, fekete zaj metál rituálé gitárral és elektronikával. / Solo project of Stefania Pedretti from Italian extreme metal duo OvO. Heavy, black noise metal rite on guitar and electronics. >> videos: 1. Matrice  2. with Xabier Iriondo.  Bandcamp

RATZINGER. Fehér István költő, avant-garde punk, ipari és elektronikus zenész (Ápolók, Büdösök, Digép) legújabb programja: digitális inkvizíció két fejre és négy kézre. A művelet alatt legutóbb a kivégzett román diktátor, Ceausescu csodálatos életét és halálát bemutató filmjüket vetítték. Lehet most is. / Brand new program of poet, avant-garde punk, industrial and electronic musician Istvan Feher: digital inquisition for 2 heads and 4 hands. Their film about the executed Romanian dictator, Miraculous Life and Death of Ceausescu was presented under the operation last time. Perhaps it will be this time too.

Facebook event