2012 máj 16. napi mottónk:

urbandictionary

hippie: see also Jesus,
Jesus Christ.

Hunx & his Punx Európa-turnén!!!

We are coming to Europe
this weekend
with a special lineup
that includes Shannon Shaw, Frankie Frankenstein
& a sexy Euro drummer!!!!!

05.05.12 – Krems, Austria – Donaufestival
05.07.12 – Zurich, Switzerland – Hafenkneipe
05.08.12 – Munich, Germany – Kranhalle
05.09.12 – Nuremberg, Germany – K4
05.10.12 – Koln, Germany – Tsunami Club
05.11.12 – Utrecht, Netherlands – Tivoli
05.12.12 – London, UK – Rollerdisco (CANCELLED- NEW VENUE TBA!)
05.13.12 – Manchester, UK – Islington Mill
05.14.12 – London, UK – Birthdays (Stoke Newington Rd)
05.15.12 – Paris, France – Le Point FMR
05.16.12 – Rennes, France – Bar La Paillotte
05.17.12 – Bordeaux, France – Cafe Pompier
05.18.12 – Lyon, France – Le Nuits Sonores Festival
05.19.12 – Barcelona, Spain – Popbar @ Razzmatazz
05.21.12 – Heidelberg, Germany – Karlstorbanhof
05.22.12 – Leipzig, Germany – Zorro
05.23.12 – Berlin, Germany – Festaal Kreuzberg
05.24.12 – Hamburg, Germany – Molotow
05.25.12 – Copenhagen, Denmark – Stengade
05.26.12 – Stockholm, Sweden – Vielle Montagne
05.27.12 – Helsinki, Finland – Kuudes Linja
05.28.12 – Warsaw, Poland – Powiekszenie

Ha pedig érdekel, hogy milyen bulikat csinálnak Hunxék, akkor ITT TALÁLSZ egy redeti RNR666-koncertbeszámolót!

A világ második leghíresebb Nagyváthyja

Ha az első a 257 éve született, "A szorgalmas mezei gazda" és a "Magyar házi gazdasszony" szerzője…
 
 
…akkor a második mindenképpen a 37 éves postás Nyíregyről.
 
UPDATE: a folytatás

 

2012 ápr 14. napi mottónk:

Piros tudja

A kevesebb néha kevesebb. 

2012 ápr 10. napi mottónk:

A csajom a Dog Faced Hermans, John Henry című számára gondol éppen

Mi volt a címe annak a dzsonis számnak?

Joey Ramone Is The Answer


Egy szám a május 17-én megjelenő Ya Know című új Joey Ramone lemezről.
 
 

Napi Talkin’ – Folk Music Revival


Amíg nálunk Kodály és Bartók, addig az Államokban Pete Seeger nevéhez fűződik a folk újra felfedezésének és újrahasznosításának dicsősége. Seeger -mint általában azok a zenészek akiket a tengerentúlon megérintett a folky hangulat- vérkomcsi arc, szerintem a mai napig és ez már nagy valószínűség szerint nem is fog megváltozni, mivel az öreg, idén lett 93 éves. Emiatt a rossz szokása miatt, az ötvenes években még bíróság előtt is állt. Bejárta kelet-európát, alapított folk klubot a Greenwich Village-ben, volt (és talán még ma is) példaképe Bob Dylannek, valamint neveztek el róla hangszert is: a hosszúnyakú, másnéven Seeger-bendzsót.
A tizenkilenc éves csajom szerint pedig olyan, mintha Peter Griffint hallaná énekelni.
Akár…

 

2012 márc 09. napi mottónk:

japika

-Szar a telefon. Folyton félrekapcsol a kórházba.
-Honnan veszed, öreg?
-Mindig valami "labort" keresnek itt.
-Nem kapcsol félre! Az én vagyok!
-Milyen labort üzemeltetsz te itt a lakásban???

Napi Talkin’ – I needed somebody to talk to

Jó és rossz akarói, csodálói és gyűlölői egyaránt elismerik: az 1941-ben, Robert Allen Zimmerman néven született Bob Dylan, pályája elején minden „mozdíthatót” lenyúlt az öregektől és a kevésbé sikeres pályatársaitól, úgymint: énekstílus, témák, zenei és szövegbeli jól bevált fordulatok, stb., vagyis mindazt, amire 10 évvel később már mindenki azt mondta, hogy „hamisítatlan Dylan-stílus”. Visszaemlékezéseiben -teljes joggal- azt írja, hogy akkoriban voltak a népdalok és voltak a népdalnak tűnő és népdalként kezelt műdalok és, hogy akkoriban (a 60-as évek legelején), ha valaki írt egy dalt, akkor a -korszellemhez hűen- nem „védette le” azt és csak örült neki, ha a dalát közkincsként kezelte a szcéna, vagyis ezeket a dalokat bárki játszthatta. Ennek a jelenségnek az oka egyszerű: Dylanék (értsd: Guthrie-ék, Leadbelly-ék, Bellafonte-ék) pénzügyi értelemben -egy ideig- semmiféle potenciát nem jelentettek a lemezkiadók szemében, lévén, az akkoriban éledező folk az „undergroundnál is undergroundabb” volt. Csakis a „hippek”, csakis az „igazi arcok” hallgatták, akik, ugye, sosem a fieztőképes többséget jelentik. De ami tegnap szubkultúra, azt holnapra felfedezik maguknak a népek és egyszer csak elő kell álljon egy olyan hiteles (vagy annak tűnő) előadó, aki nem szégyel több millió dollárt bezsebelni az „underground hangzású” lemezeiért cserébe. Tény, hogy Dylan olyan volt mint egy szivacs, de azt is el kell ismerni, hogy nem csupán szolgai módon másolt, hanem a „tanultakat” szintetizálva megalkotta a saját, egyedi dalait, úgy, mint ezt a már „összetéveszthetetlenül dylan-esre” sikeredett hangulatú„harmadikvilágháborús” talkint.

A zseniális dalszöveg a tovább alatt: 

2012 márc 06. napi mottónk:

Elvis & John Wayne

Elvis was a hero to most
But he never meant
shit to me you see
Straight up racist that sucker was
Simple and plain
Mother fuck him and John Wayne

Napi Talkin’ – Hitvány beszéd

 
Az 1912-es születésű Woody Guthrie-ról nem csak azért nem tud sokat a magyar, mert szövegcentrikus dalai módszeres fordítás nélkül "csak egy cincogó gitár- és egy motyogó énekhangnak" tűnhetnek, hanem azért sem, mert mint kő-balos amerikai, pont az a fajta, akitől épp balossága miatt, minden egyszerű, vasfüggöny mögött fecseperedett kelet-európai ember zsigerből fázni kezd. Pedig. Nem csak a folk, hanem a komplett, szociálisan érzékeny rockzene tőle eredezteti magát, köztük az egyszeri Joe Strummer is. Szokták mondani, hogy az életút, amit Dylan összehazudott magának a pályája elején, azt Guthrie valóban meg is élte: melósokkal, emigránsokkal, hobókkal lógott, marhavagonokon és stoppal járta körbe észak-amerikát, dalokat tanult a négerektől, a hillbillyktől, aztán szép lassan ő maga is megírta sajátjait, amik Amerika első (és talán utolsó) igazi proli-himnuszai lettek. 1967 zord telén a halálos ágyán feküdt éppen, amikor bekopogtatott hozzá egy 16 éves kölyök, aki, mármint a "kölyök", azóta is "élete legmeghatározóbb pillanataiként" tartja számon azokat a napokat, amikor gitározhatott a nagy Woody Guthrienak.
 
 
 Dalszöveg a tovább alatt:
 

Tovább / Read more »

Napi Talkin’


A blues, a folk és a (sokkal később rap-nek nevezett) ritmikus beszéd szentháromsága alatt megszületett talking blues műfaj egy-egy neves (vagy a szerkesztő által annak titulált) darabját mutatja be a most induló mini-rovatunk, a Napi Talkin’. Kevesen ismerik, még kevesebben tudják végighallgatni, élvezni, pedig még a hallgatók közül is csak páran képesek. Ezen a rossz statisztikán igyekszünk javítani.

Az első, aki tényleg az első volt: Bouchillon

Olyan régi és ködös az 1893-as születésű Christopher Allen Bouchillon munkássága, hogy a mindent tudó internet egyetlen Bouchillon-dalszöveget sem jegyez, márpedig a dalszöveg, mint olyan, a Bouchillon által megteremtett műfaj lényege. Úgy tartja a mendemonda, hogy a fazon valami végtelenül szar énekhanggal volt megáldva, zenélni viszont imádott, így találta ki magának, hogy "talkin" adja elő szerzeményeit. 1925 és 1928 közel harminc dalát vette lemezre, de a nagy válság, úgy odabaszott neki, hogy hivatalosan soha többé nem lépett színpadra. 1968-ban, mint jól lakott amerikai nyugger szenderült örök álomra Floridában, de addigra sikeresen megfertőzött a talking-stílussal olyan előadókat, mint Woody Guthrie, vagy Bob Dylan.

 

© Copyright 2013-2026 RNR666.