A költő és az idők szava

 
– Mik voltak Majakovszkij utolsó szavai öngyilkossága előtt?
– Elvtársak, ne lőjetek!

 
Kuczka Péter (1923. Székesfehérvár – 1999. Budapest)

1941 és 45 között közgazdasági egyetemet végzett, tisztviselőként és könyvelőként dolgozott különböző vállalatoknál. 1945-ben kezdett el írni. Amit az országban, főleg a háború vége felé tapasztalt alapvetően határozták meg világnézetét, háború utáni politikai szimpátiáját. 

78
Arra kísértek a gettó felé bennünket, azon az ismerős
utcán, gyerekkoromban ott futkároztam, ott fociztam a
többiekkel, ott bújtam kapualjunk sötétjébe Rózsikával,
engedte, hogy a mellét símogassam, de nem engedett a
bugyijához nyúlni, ehhez a fűszereshez jártunk, a kocsmát
elkerültem, érettségi után beálltam apám boltjába, mert
nem vettek föl az egyetemre, év, év után, megörököltem az
üzletet, mert szorgalmasan üzletté növeltem, ott vittek
előtte, néztem, rámeredtem baltával bevert kirakataimra.
 

Az a Magyarország, amelyikbe született a szeme láttára foszlott semmivé mindenestül.  Legfőbb képviselője önként, de akarata ellenére adta át a hatalmat, a magát nemzeti szocialistának nevező csőcseléknek. Ezt is el akarta kerülni. Meg azt is, ami utána jött.  Ha szobrot kap, az csak a kudarc emlékműve lehet.

Tovább / Read more »

Rollins és a többiek

És ha már Állat Hét van, akkor a héten bővebben foglalkozunk Henry Rollinsszal és az amerikai punkkal. Itt nem Rollins énekel, hanem a Black Flag korábbi énekese, majd gitárosa, Dez Cadena.

Akinek másik zenekara a Redd Kross volt.

 

Tovább / Read more »

Lehet-e dióból pálinkát főzni?

 
 
 
 
 
Zöld dió pálinka készítése,
úgy ahogyan az egy 1892-es szakácskönyvben le vagyon írva:

“Egy 3 literes bőszáju üvegbe tegyünk karikára vágott 20 gyenge zöld diót, 20 szem szegfüszeget, két darab fahéjat és fél kiló czukrot. Ezeket kevés vizzel felfőzve, öntsük az üvegbe és töltsük tele az üveget seprő, vagy törkölypálinkával. Az üvegeket időnként rázzuk fel. Pár hét alatt össze érik;  gyomor fájdalom ellen igen hathatós gyógyszer.”

 
 
 
 
 
 

Vers Neked

6
 
 
Kuczka Péter
(1923-1999)
 
Nyíreségi napló (1953)
 
 
7   Ezt láttam. Így volt. Ez volt az igazság
     és az igazság kommunista szó.
     Kinn a felhőket őszi szelek hajtják,
     az ég rongyos, mint harci lobogó.
     Ha vizek sírnak, velük sírok én is,
     ha föld megfagy, én megfagyok vele,
     deres hajnalon deres lesz a fém is,
     pusztán meghal a költő éneke.
     Mi fájt legjobban? Nem a durva szó,
     s nem ütéseivel a rágalom,
     mert magát üti a rágalmazó,
     s jaj annak, ki elbotlik egy dalon.
     Jaj annak, aki költőjét nem érti,
     mert az nem érti nemzete szavát,
     s a valóság csak elképzelés néki,
     a föld felett derengő délibáb.

Tovább / Read more »

STRANGEL

Későn kaptuk meg a nyíregyházi Strangel együttes felvételét, úgyhogy ez kimaradt az adásból, komolyan mondom.
 
sites/default/files/audio/Komolyan%20Mondom.mp3
 

HURKÁSTIRPÁK

 
Ne feledd!
 
MA déután 4 től!
NAGY HURKÁS TIRPÁK ADÁS
 
az RNR666 Rádió Showban!  Kizárólag debreceni és nyíregyházi zenék.
 

Tirpák rock and roll 1990-2010

Kis zenés nyíregyházi körkép, és ízelítő a délutáni felhozatalból.

90-es évek legelje. A Gladiátor együttes már ekkor, amikor mások még csak nem is álmodhattak róla, trendi retro NDK hangszereken játszva állította elő death metál muzsikáját. Sajnos kép nincs róluk, és a Mérgezett élet című kazettájuk borítójáról sem tudom, hol keressem, pedig állítólag megvan. Hallgassuk meg az A oldal 4. számát: Antidisco.

 

Csomai Miklós gitáros innen került az 1990 és 96 között létező Unfit Association-be. A képen zenekar klasszikus felállása látható.
 
 
 
 
 

Tovább / Read more »

Vers Neked

5
 
Kucka Péter
(1923-1999)

Nyírségi napló (1953)
 
 
6   Debrecenben egy padra telepedve
     az égre fordítottam szememet,
     talán, mert vágyódtam a végtelenre
     e városban, hol döngő verseket,
     rezes ritmusokat dobolt a lelkén
     egy komoly füvész: Fazekas Mihály,
     és életről meg halálról merengvén
     rózsák közt Csokonai szobra áll.
     Mondom, az ég felé néztem a térről,
     de, mint a könnyen s gyorsan fáradó
     ember, ki síkról meredekre tér föl,
     mint jókedélyű, csendes utazó,
     szemem nagyon hamar megállt pihenni
     egy vasbetonház szürke oldalán.
     Nem nagy dolog vonzott. Köznapi. Semmi.
     Egy férfi és mellette egy leány.

Tovább / Read more »

Nyíregyháza punk 1982

„Hogy a nyíregyházi Agydaganat milyen volt élőben, arról a hiteles szemtanú, Rácz Mihály így emlékezett: „Az énekes igazi punk volt. Úgy volt Rotten, hogy szerintem sose látta. A színpadról ilyeneket intézett a közönséghez: Előttem sorakozó! Hadd lássam a retkes pofátok! A publikum az őrjöngés tetőfokán. Mindenki üvölt, közben végig megy a köpködés. A zenekar tagjai színpadi show-ként hungarocelből kivágott békegalambokat tapostak és törtek össze, azonkívül vörös zászlókat égettek. A kultúrház igazgatója mindeközben ott állt a színpad mellett és ordított. Ez az fiúk! Csináljátok! Engem már úgyis kirúgnak, de nem érdekes! Még! Másnap persze ki is rúgták"

Pozsonyi Ádám – A Lenin szobor helyén bombatölcsér tátong című könyvéből.   


 Az együttes körülbelül 82 és 84 között létezett.
 
 

Vers Neked

4
 
Kuczka Péter
(1923-1999)


Nyírségi napló (1953)
 
 
5   Az árnyakat az ösvényre tapodják
     a sárga nap futó kerekei,
     odébb a bokrok poros, konya lombját
     szürkeszakállú kecske legeli,
     csak néha moccan, szájaszélét nyalja,
     mint régi duda, nyekereg, mekeg.
     Kakukkfű és bürök burjánja takarja,
     a temetőben a kereszteket.
     Fakeresztek. Itt talán hét határban
     nem találsz követ parittyába se,
     s hiába keresnél nevet a fában,
     víz málasztotta, szél gyalulta le,
     az idő elkorhasztotta a lécet,
     a belérótt betűket ne keresd,
     feledés borítja már az emléket,
     akárcsak élő arcokat az est.

Tovább / Read more »

Nyíregyháza punk 1982

AGYDAGANAT


Vers Neked

 
3.
 
Kuczka Péter
(1923-1999)

Nyírségi napló (1953)
 

4   Az öregasszony megállott a dűlő
     sarkán a vedlett akácfák alatt,
     oly szürkén, mint egy vizekbe merülő
     roncs ág, vagy hétköznapi gondolat,
     s tompán, mintha a föld szólalna meg
     beszélt, szórta a panaszt és az átkot, –
     ezt a jajokkal és istennel kevert
     vad litániát, sötét miatyánkot.
     Keskeny válláról csengve földre csapta
     a munkától kifényesült kapát,
     és vékony öklét úgy döfte magasba,
     akár a szélben országúti fák,
     és szájából, e fogatlan üregből
     szaggatottan és csúnyán bugyogott,
     mintha a gyomor nehéz ételt vet föl,
     a zokogással elkevert szitok.

Tovább / Read more »


© Copyright 2013-2026 RNR666.