Laundry Bats : Hangin On A String (HoZac Records) 2025
Garage-blues punk szupergrup Memphisből: Abe White a True Sons Of Thunders-ből, ami számomra a 2010-es évek legjobb zenekara volt ebben a stílusban, de ezt követő bandája a The Manateees sem marad le sokkal a TSOT- től a saját listámon.
És akkor még ott a The Oblivians kétharmada: Greg Cartwright és Jack Yarber. A The Oblivians meg ennek a műfajnak -nevezzük blues punk-nak, a vitán felül álló királya.
Valamikor nyáron be lett ígérve, hogy lesz egy nagylemez ettől a hármastól, úgyhogy negyedévig vártam rá. Azt tudtam, hogy jó lesz, de hogy mennyire? Az volt a kérdés. Hát kurvára jó lett!!!!
Először megijedtem, hogy kilenc dal és csak huszonhét perc! Valahogy kevésnek tűnt. De olyan változatos a lemez, hogy sokkal többnek tűnik.
A kezdő dal, a ‘Twisted‘ akár a The Oblivians visszatérő 2013-as albumán is lehetett volna, a második szám az úgy indul mint valami régi AC/DC, aztán átmegy egy Rolling Stones-hoz hasonló dologba, a ‘Lawnmower Man‘ az ilyen spagetti western szerű, amiről az olasz Movie Star Junkies jut eszembe, a ‘Church Of Bad‘ című számot teljesen el tudnom képzelni Reverend Beat-Man dalként a fejemben, a ‘Nightmare‘ olyan, mint a régi The Oblivians, ráadásul Alicja Trout (Lost Sounds, River City Tanlines) háttérvokálozik, de úgy, hogy számomra az, az egész szám legkiemelkedőbb része. Amúgy Alicja hozza az összes másodgitárt az egész lemezen. Hát, igen -ha a fiúk a mephmisi garage punk királyai, akkor ő meg a királynője!
Ezután jön egy nagyon jó, szép-szomorú tétel a beszédes című ‘My Guitar Doesn’t Care‘, a végén meg két totál blues punk, az egyikben azzal a bizonyos egy hangos / egy ujjas billentyűvel amitől minden hasonló szám igazán ütős lesz.
Lehet idén már tíznél többször jutottam erre, de 2025 Top 10 az biztos!