absztrakt művészet: 1910 körül keletkezett képzőművészeti irányzat, mely a természethű, természetszerű, természetre emlékeztető ábrázolásoktól elvonatkoztatva programja szerint nem a jelenségeket, hanem a dolgok elvont, sűrített lényegét akarja – színek, vonalak és más mértani formák segítségével – kifejezni. Az absztrakt művészeti iránynak ma a valódi funkciója kettős: egyrészt a művészetet elszakítja a néptől, másrészt eltereli a figyelmet a valóság égető kérdéseiről s ezzel a haladás ellenségeinek ideológiai szolgálatában áll.
 
 
Megint kidobtak egy könyvet. A múlt egy feleslegesnek talált darabja nemcsak történelmi dokumentum, mert a mai napig használható tudástár, de szórakoztató olvasmány is. Bármi volt is ez esetben az ok, sajnos egyesek azt hiszik, egyetlen mozdulattal megszabadulhatnak a múlttól. Gondolok most azokra a fércművelt radikális jobboldaliakra, akik még minidig utcákat akarnak átkereszteltetni. Mondjuk Bárdossy Lászlóra. Amikor, ez az állítólag jogtalanul kivégzett miniszterelnök, törvényes parlamenti felhatalmazás nélkül, tehát személyes felelősség terhe mellett üzent hadat a Szovjetuniónak, nemcsak saját halálos ítéletét írta alá.
 
 
 

Ezzel a lépéssel hozzájárult a Szikra Kiadó 1944. november 7.-i szegedi megalakításához is. A három nappal korábban Moszkvából hazaérkező Farkas Mihály – Gerő Ernő – Nagy Imre – Révai József – Vas Zoltán alkotta csapatnak ez volt legelső itthoni műve.  Az első könyv, a nemsokára fővárosi polgármester, majd gazdasági „csúcsminiszter” Vas, 16 év fegyházban című börtönnaplója volt. De ebben, és még néhány korai kiadványban a Magyar Kommunista Párt szerepelt kiadóként. Aztán Lenin 1900-ban alapított lapja, az Iszkra után elnevezték magukat. E szó, minden bizonnyal a „felszabadított” keleti országrész elsőnek kiadott könyvében, egy orosz-magyar zsebszótárban is megtalálható volt, mely 9 nappal a nyilas hatalomátvétel után jelent meg Szegeden. Ahonnan 25 évvel azelőtt Horthy Miklós is elindult az ország dolgait rendbe tenni. Amennyiben titkon dédelgetett álmai közé tartozott, hogy Szeged akkori francia megszállóit egyszer oroszokra cserélje, sikerrel járt.        

De lesz magyar újjászületés ígérte meg Gerő is, ezzel a címmel kinyomtatott első hazai beszédében, mely a novemberi 7.-i szegedi ünnepi nagygyűlésen hangzott el, és ez lett az első Szikra impresszummal megjelent könyv.  Szerzője, a beígért újjászületés szintjével elégedetlen háborgó lelkek elől 7 év múlva Moszkvába menekült. 1956-ban a kiadó egyik fele nevét Kossuthra cserélte, másikból meg a Gondolat lett. Ahol az egyik alapító atyát, a korábbi honvédelmi minisztert, Farkas Mihályt 1961-es szabadulása után lektorként helyezték el. Ahol akár az egy évvel korábban visszatért Gerő fordításait is ellenőrizhette. A Gondolat Kiadó akkori igazgatójának, Havas Ernőnek felesége egy tanítónő, Benke Valéria volt. A tanítónők már akkor is nagyon értettek a médiához, mert ez a nő két évig vezette a Magyar Rádiót. Elnökségének a feldühödött hallgatók ostroma vetett véget. De a műsorváltozásért folytatott küzdelem nem járt sikerrel, így 1957-ben a Magyar Rádió és Televízió első elnökévé nevezhették ki, aminek 1961-ig tartó művelődési minisztersége vetett véget. Ugyanebben a minisztériumnak lett helyettes vezető, a talált könyvet 1949-ben kiadó kiadó vezetője, Simó Jenő 1970 és 74 között. Amikor az egyik alapító atyát, az 1956-ban a műsorváltozás mellett kiálló Vas Zoltánt, Nem a tejes csenget címen kiadni tervezett életrajzi regényéért 1973-ban börtönnel fenyegették.  

A 62 éves jó karban lévő javított második kiadás – amiből minden nap lesz itt egy szócikk – „a dolgozók számára készült,” és „semmikép sem lehet mentes bizonyos gyarlóságoktól,” de a szerkesztő, a kétszeres József Attila (1950, 51) és Kossuth (1953) díjas Sándor Kálmán „nem mentséget keres, csak magyarázattal szolgál, amikor utal arra, hogy szerény munkája e nemben – a dialektikus materializmus alkalmazását tekintve – az első magyarnyelvű kísérlet.” 
 
 
 
 

OSZD MEG / SHARE:
Címkék / Tags: , ,

Szólj hozzá / Comment ()


© Copyright 2013-2020 RNR666.