– Nem bírom tovább. Csinálj valamit, el kell mennünk innen.
– Édesem – feleltem kétségbeesve – mit tehetnék? Nem tudok szobát szerezni. Húszmilliárdba kerül, én pedig négyet keresek. Amíg be nem fejezem a regényemet, nincs miben reménykednünk. Légy türelemmel!
– Nem magam miatt. De így sohasem fejezed be a regényedet. Soha. Reménytelen az élet. Morfiumot veszek be.
– Nem veszel be morfiumot, mert nem engedem. A regényemet pedig befejezem, és bátorkodlak biztosítani róla, hogy olyan regény lesz, amitől még az ég is tűzbe jön."
Mihail Afanaszjevics a Mester és Margarétát 1940-re be is fejezi, majd annak rendje módja szerint még ebben az évben, 49 éves korában meg hal.
A regény 1966-ban jelent meg először. 1967-ben angol nyelven. Mick Jagger elolvasta, és hatására megírja a Sympathy for the Devilt, mely 1968-ban a Beggars Banquet lemez nyitó száma lesz. 1969. Szent Miklós napja, Altamont, Kalifornia. A Speedwayen rendezett fesztiválon a Rolling Stones épp ezt nyomatja, amikor a 18 éves Meredith Hunter, egy totál beszpídezett idióta pisztolyt fog a rend fenntartására felkért Hell’s Angels egyik tagjára. Öt késszúrás a jutalma. A fesztivál egyes források szerint összesen 60 ilyen-olyan okból halálos áldozatot követelt. Ezt hozta a Mikulás. A csizmányi LSD mellé.
A mű ”egy disszidált magyar házaspár tragédiáját beszéli el. József és Eszter szeretik egymást, mégsem tudnak normálisan élni. Eszter – pesti zsidólány – tele nyomasztó élményekkel a nyilas világból. Szorongásait csak különböző kábítószerekkel tudja legyőzni, s ezért szökik meg Józseftől, hogy barátnőjével, Beverlyvel elvegyüljön a hippik közé. József keresésére indul. Montanában hatalmas popfesztivált rendeznek. A fesztiválra közel háromszázezer fiatal gyűlik össze az ország minden részéből. Szívják a kábítószeres cigarettákat, szedik az LSD-t, a halál angyalainak nevezett motoros őrültek embereket gyilkolnak meg, vernek félholtra. József ebben a szörnyű kavarodásban keresi Esztert.” (Legeza Esztertől lopva.) Ebből a zagyvaságból az LGT zenéjével mjuzikel készült 1972-ben. (Déry 1919-ben, 25 évesen lépett be a Kommunista Pártba. Azt nem tudom, hogy mielőtt egyetlen este elkártyázta volna atyai örökségét, egy pesti bérházat, vagy utána.)
A Sátáni versek 1988-ban jelent meg. A művet az iszlám világ azonnal tiltó listára tette. A sííták vallási vezetője, Khomeini Ajatollah, az egyébként szunnita mohamedán szerzőt, Salman Rushdie fatvával sújtotta:
„Értesítem a büszke muszlimokat, hogy a Sátáni versek szerzőjét és mindenkit, aki részt vett a könyv kiadásában, bár ismerte a tartalmát, mivel a könyv az iszlám, a Próféta és a Korán ellen való, halálra ítélem."