A következő oldal a nyugalom és a közízlés megzavarására alkalmas!
Böngészését kizárólag:
látogatóknak ajánljuk!
Ennek tudatában:

"…Mint egy régi emlék, emlék, emlék
És esküszöm, hogy nincs fegyverem
Nem, nincs fegyverem, Nem, nincs fegyverem
Emlék, emlék, emlék (nincs fegyverem)
És esküszöm, hogy nincs fegyverem
Nem, nincs fegyverem, Nem, nincs fegyverem
Nem, nincs fegyverem, Nem, nincs fegyverem
Emlék, emlék, emlék…"
…és még egy rakás Nirvana-szöveg magyarul a tovább gomb alatt, egyenesen a magyar rajongók tollából.
Már csak egy magyarul éneklő tribute zenekar kéne hozzájuk.
Sajnálatos módon nem voltunk ott a jubileumi,
tizedik Wild Cat Night-on.
Jó pár éve kóstoltunk bele először a hajlakkal, gázolajjal és a saját tengelye körül pörgetett nagybőgők illatával átitatott, isteni Hatvani levegőbe, amikor is különítményünk egy péntek esti sörözgetés alkalmával gondolt egy nagyot és az utolsó vonattal átrobogott a magyar rockabilly fővárosába: Hatvanba. Hogy azon, az évekkel ezelőtti estén hanyadik Wild Cat Night-ot tarthatták azt sajnos nem tudjuk, mindenesetre idén tizedik alkalommal gyűlt össze a veszedelmes lendülettel bulizni képes tömeg. Biztos mindanyiunak meg van a maga legkedvesebb emléke arról az évekkel ezelőtti péntekéjszakáról (kommentbe írjátok már meg szabó, Bruno és mindenki aki ott volt!), nekem például ma is könny csordul a szemembe, mikor eszembe jut, hogy Combos pinányi homloksérülését sajátkezüleg moshattam ki: tarpai szilvapálinkával…
Szóval, ja. Nem voltunk ott idén, bassza meg!
Szerencsére csak mi voltunk ilyen ostoba pancserek.
A tovább gomb után viszont, mindenki kaphat egy kissebb fajta képes ízelítőt, hogy milyen is az a buli amiről lemaradni jövőre is bűn lesz!