Konkrétan emlékszem hogy ismertem meg a finn Kissa zenekart. Finn barátom, Steffi a facebook-on osztotta meg  >> ezt a videót <<. Teljesen rácsavarodtam, napjában többször megnéztem, letöltöttem Mp3-ba, úgy is hallgattam gyakran, sőt a logójuk is annyira megtetszett, hogy az egyik kabátom hátára is ráügyeskedtem. Szóval totál átmentem tinédzserbe. Aztán megjelent az első lemez és emlékszem, kicsit csalódtam, mert számomra túl popos volt, de végül azt is megszerettem, mert leesett a tantusz, hogy a Kissa nem punk zenekar, hanem korai glam, korai heavy metal, power pop hibrid, mintha a régi (’70-es évek) Alice Cooper-ből, a Paul Di’ Anno-s Maiden-ből és némi 77-es punkból lenne összegyúrva.

Amit lefestenek, az végül is egy szép, izgalmas, (talán) sosem volt rocker álomvilág, amiről azért vannak ábrándjaink, sőt tapasztalásaink is.

Jó kis menekülési útvonal lehet, ha bekönyököl a zord valóság.

teljes lemez (bandcamp)  >> ITT <<

teljes lemez (spotify)        >> ITT <<

teljes lemez (youtube)      >> ITT <<

facebook                           >> ITT <<

instagram                         >> ITT <<