Elszívtam…

A bátorság erőt vett rajtam, így beljebb mentem…mélyen a kordonok mögé.

Akkor Orbán Viktorral találkoztam.Narancssíznű Pall Mallt szívott!
Azt nem kívántam… Egy demokratához képest abszolút nőies!
A füst és a reggeli hideg köd keverékével kiült a pír az arcára.
Kértem pár slukkot végül és magára hagytam…

Beljebb haladva nini! Nyugatról jött punkzenésznek néznéd, de nem más az mint Gyurcsány Ferenc!
Piros Viceroy-t szívott!
Közben azzal dicsekedett, hogy ezt is a dohányzó adófizetők pénzén vette!
Tudatában annak, hogy imádom ezt a fajta cigarettát menten 2szálat kértem tőle!
A széles, már-már kaján mosollyal az arcán, pofám elébe tolta a vitaminrudakat!

A Parlament bejáratánál arctalan képviselők dekkeztek, és körbeadva a Tisztelt Házban próbálták kideríteni a felirat nélküli csikkekről, hogy miféle dohány is lehetett ezelőtt kisidővel!
A helyes megfejtők között a portán üldögélő Szili Katalin sorsolt ki, klasszikus stílusú szürke Golden Gate szálakat…

Kissé el is mosolyodtam… őszintén megvallom…"Mire jó az a hegyi levegő?"
– Vágott közbe a hirtelen megjelenő Csurka István, aki pár nagydarab kopasz hústoronnyal az oldalán jelent meg a Szent Korona mellett. Precedens értékű mozdulatsorral híveinek parancsba adta, hogy karlendítés útján
vegyenek elő egy-egy szál Kék Pannóniát és fújják az őrök arcába!

Közben a fejem fölött elrepült pár macskakő, egy-két könnygázgránát, és locsolni is kezdtek! Ránk fért abban a nagy nyári hőségben nem mondom! De mikor elkezdtem élvezni az első cseppeket nagy nyomást éreztem a mellkasomon.
A vízágyú volt az… Elázott az összes összetarhált cigarettám!

Magam alatt voltam…  De pár perc után összeszedtem magam. Az elázott dekkeket sirató könnyeim könnyen vegyültek a karhatalmi nedűvel!

Kuncze Gábor csak kuncogott rajtam miközben a hivatalos 3slukkos megoldással, Kovács Pisitkével szívtak félben egy kék multit!

Bementem a szóvívőkhöz, de ott éppen Szetey és valamelyik huncut kegyence feküdtek a bőrkanapén,és virágmintás Voyage-t szívtak.

Egyszerre uralt félelem és katarzis!

Kifelé menet Thürmer Gyula a kezembe csempészett egy doboz barna szofit!
Magamon kívűl voltam! Forgott a Világ! A nikotin hiány miatt a számba vettem az összes szofit és az ajtóban ráakartam gyújtani!
Ekkor elkezdett csöpögni az eső…
Aztán szakadt!
Jött a feszülő mellkas!
A vízágyú volt…
És újra elázott az összes cigim…