Tudjátok jól, hogy csakis a lehető legindokoltabb esetben foglalkozunk, a lassan tíz éve (a Tribe Called Quest-es Q-Tip által) halottnak kikiáltott műfajjal, amiben valóban nem történik túl sok érdekes dolog, lassan tíz éve. Úgy, ahogy idehaza is csupán Bobafett Lacikának sikerült megmozgatnia a hiphop langyos állóvizét, úgy a tengerentúlon sem áll már minden sarkon egy-egy új arc, aki még színt lenne képes vinni a hip hopba.
Na, de mutatom, hogy mi az ami a szabályt erősíti…
-ez az új és egyetlen olyan megmozdulás, ami bármilyen tekintetben is érdekessé teszi a mai amerikai hiphopot. Az OFGWKTA nem egy zenekar. Sokkal inkább hasonlít egy haveri társasághoz, amiben sok őrültállat kiválóan megfér egymás mellett. A magyar hiphop egyik kultikus alakja azt mesélte róluk, hogy amikor idén felléptek a híres csehországi hiphop kempingben, akkor a közönség (üres hiphop-frázisokhoz szokott) nagyrésze őszinte értetlenséggel, ledöbbenve állt a színpad előtt: ami azért valljuk be, jól jelzi azt, hogy mennyire más az ahogy ezek a rohadt, drogos kölykök hozzáállnak a zenéléshez. Szerintem, egyszerűen az van, hogy végre megtalálta a hiphop a rég elveszített punk vénáját.
A klipjeik, pedig -nyíregyháziasan szólva- olyanok, mintha mi csináltuk volna,
Csődöt mondtunk. Teljes csődöt a cselekvésben, a gondolkodásban és a képzeletben, amiként abban a szánalmas igyekezetünkben is, hogy megértsük, mégis miért; elkótyavetyéltük az atyaúristenünket.
„Erdőben nőttem fel. Egy földút mellett laktunk. Zongora és gitárleckéket kaptam, de sokat pepecseltem öreg elektronikus szerkezetekkel is. Egy gitárom volt, meg építettem egy theremint és egy szintetizátort.” Így kezdődikBeau Sorensonhangmérnök és producer életrajza, aki (ha nem is a legjobbak, de a legismertebbek közül) Garbage, Death Cab for Cuites meg Sparklehorse lemezeket is készített. Saját egyszemélyes zenei produkciója aBeaunoise: „analog electronic experimental noise breakcore experimental juvenile noise offensive. Samples, remixes, collage, deconstruction, noise breaks, distortion, phone calls, profanity, adult content, pornography, violence, and other generally objectionable audio recordings of questionable taste and dubious social merit.” Ja, és szereti a baglyokat.
Az Awesome Wells nevet Jonathan Palmeren kívül még legalább ketten felvették (és mind angolok). A megnevezett itt-ott összeszedett hangokat használ. A zöld ragasztószalaggal egyben tartott szárnykürt hangja Prágából, a szájharmonikáé Velencéből szól, a notthinghami temető madarai egy tavaszi napon, diktafon felvételek egy ukrán vasútállomáson, diótörő, lámpaernyő, porcelántányérok, Flea nevű macskája, csak néhány a sok közül. Barátai nemrég remixeket készítettek dalaiból. Ingyenletölthetőinnen is:
"Ti vittétek évről évre egyre lejjebb a színvonalat, kétszázas szókincsű idiótákat, diszlexiás hülyegyerekeket szabadítottatok az emberekre, akik aztán példaképek lettek" – vélte Philip.
Az internet szemét.
Merthogy vannak felvételek, amik bármikor elérhetőek.
Zenetévét nem nézek.
Okom van rá.
Nem csak azok a zenék nem érdekelnek, melyeket videóklipp formájában sugároznak, hanem a szerintem idiótán viselkedő, senkiházi hülyegyerekek miatt sem, akiket a nézők akár még példaképnek is tarthatnak, miszerint nézd már nagyobb balfasz mint én, oszt mégis a tévében van.
Kiadójukazt írja, pszichedelia, arra, amireőkezt: drugs.
Buffalo Moon – Chica de Luna
Nagyon érdekes kis francia trió ez. Red például hősugárzókat árult telefonon, meg Tefal serpenyőket is, mielőtt Bob Dylan és a Rolling Stones hatására gitározni kezdett volna. Ami jobban megy neki, mint anno a serpenyők, mert Johnny Cashhez, Tom Waitshez meg Nick Cavehez szokták hasonlítani, és Tom Coraval, Archie Sheppel, Keiji Hainoval vagy Bonnie Prince Billyvel is volt már egy csapat. Csak egy van, a francia. Labdarúgó válogatott 82-es spanyolországi világbajnokságon a németekkel játszott meccsénekemlékére ő, a szaxofonos Philippe Tessier és Tonio Marinescu dobos hozta létre aSeville-82nevű produkciót. Legújabb közös alkotásuk a My Unprivate Blues Anthology, egy 3×20 perces részekre osztott trilógia.