A kilencvenes évek nagy trinyózásai idején találtam egyszer egy kölcsönkazetta végén egy kb 15-20 perces felvételt, amin egy férfihang zenei aláfestés mellett mindenféle fura dolgokról hablatyolt, mint például:
"Thanks, kid," I say, "I can see you’re one of our own."
His face lights up like a pinball machine, with stupid, pink affect.
His face lights up like a pinball machine, with stupid, pink affect.
Aztán egy idő után kiderült, hogy a felvételen Borroughs szemezget a Meztelen Ebédből de akkor a regényből készült film már rég a kedvenceink közé számított. Szóval az öreg heroinista mindig is szívesen ült mikrofon elé és olvasta fel saját és ismerősei írásait. Az alábbi videóban Jim Morrison egyik zsengéjét prezentálja,
kellőképpen elrugaszkodva az eredetitől…