luisAki legutóbb lemaradt az oaklandi Soft Moon zenekar koncertjéről, vagy ideológiailag helytelenítette a tavaszi időpontot, arra ezen a héten ráragyog a szerencse, hiszen várhatóan hűvös, de azért nem is túl marcona órákat szakíthat magának a budapesti éjszakából.

No, de elvégre pont ilyen a Soft Moon zenéje is. Ha a nyolcvanas évek újromantikusai kétségkívül túl teátrálisak, a Joy Divisiont idéző poszt-punkról pedig mindenkinek a Joy Division jut eszébe, a kísérletezősebb és zajosabb zenekarok meg egyszerűen bocs, de hangulatfüggőek, akkor a Soft Moon tökéletes választás az egész család számára. Ha létezik ilyen, hogy szomszédfiús poszt-punk, akkor Luis Vasquez kiválóan megtestesíti kissé félszeg, de mosolygós habitusával ezt a mondvacsinált műfajt: szép csendben egyébként már a harmadik Soft Moon lemez jelent meg idén Deeper címmel. Nem  sikerült megfejtenem, hogy mit akarhat mondani ez a cím a debütáló lemez fényében kissé szoborszerűen lekerekített új dalokkal, de az egészen biztos, hogy még mindig hangulatos, egyszerre hideg és álmodozó zenéről van szó.

A Soft Moon tagsága az elmúlt öt év során sokat változott Luis személyén kívül, mely egy határozott, de nem kifejezetten összeférhető vezéregyéniséget sejtet a zenekari dinamikában – félreértés ne essék, kifejezetten lelkesedünk az ilyesmiért!

Amikor a Deepert hallgatva az kezd lenni az érzésem, hogy mindegyik szám okés, de talán kissé túl homogén az összkép, akkor leesik, hogy Luis Vasquez bizonyára közérthetőbb felfogásban képzeli el a Soft Moont 2015-ben (ehhez mellesleg már 2010-ben is megtalálta a tökéletes zenekarnevet) és ha erről nagyon hangos és nagyon fülbemászó témákkal akar meggyőzni péntek este, akkor az övé vagyok a legteljesebb mértékig.

Íme egy újabb dal:

Itt mondhatod be, hogy eljössz-e. Október 1-ig olcsóbb!


OSZD MEG / SHARE:
Címkék / Tags: , , ,

Szólj hozzá / Comment ()


© Copyright 2013-2018 RNR666.