A blues egyszerre egy zenei forma és egy zenei műfaj, amely a 19. századi, Egyesült Államok mélydéli afro-amerikai közösségeitől származik, spirituális- és munkadalokból, hollerekből, azaz üvöltésekből, kántálásokból és ritmikus balladákból áll. A blues alapját a tipikus akkordmenet és a blue note, a  fél, vagy annál is kevesebb hangok jellemzik. A tizenkét-ütemes blues az egyik legelterjedtebb akkordmenet, de ezek a tulajdonságok megtalálhatók a dzsesszben, a rhythm and blues-ban és rock and roll-ban is.
 
 
 A blues-t nem csak az alapvető ismertetőjegyei jellemzik, hanem az ének, a basszusmenet és a hangszerek is. Számos alműfaja létezik, a vidéki blues-tól kezdve a városi blues-ig, ahol többé-kevésbé népszerű volt a 20. század különböző időszakaiban, de a legismertebb a Delta-, a Piedmont-, a Jump- és a Chicago blues. A második világháború után az akusztikust felváltotta az elektromos blues, és még ismertebb lett. Az 1960-as és az 1970-es években kifejlődött a blues-rock műfaj.
 
 


A „the blues” angol kifejezés a „the blue devils”-t jelenti, amely a fájdalmasságra és a szomorúságra utal. Ezt a kifejezést George Colman, Blue Devils című 1798-as egyfelvonásos komédiájában lehetett először hallani. Viszont meglehet, hogy a kifejezés máshonnan ered: az afro-amerikai zenét játszó Hart Wand Dallas Blues című 1912-es száma volt a legelső bejegyzett blues-zenemű. A szám szövegében gyakran feltűnik a depressziós hangulat.
 

OSZD MEG / SHARE:
Címkék / Tags:

Szólj hozzá / Comment ()


© Copyright 2013-2019 RNR666.