Nemrég újraindult egy folyóirat. Fejlécére ezeket tűzte

"Hagyomány, Tudástársadalom, Tudományrendszer, Tudásegész, Érték/Mérték, Diskurzus, Irányzatosság, Közösség, Ideológia" (Ez itt színtiszta merő sületlenség, még ha doktor ákádémikusok írják is, sőt annál elborzasztóbb)


VILÁGOSSÁG
Bölcsészeti-akadémiai folyóirat
Lapunk 46 évfolyamában eddig 542 szám, 6679 írás jelent meg 2421 szerzőtől.

„E napokban új és jelentős folyóirat jelent meg az újságárusok polcain: a Világosság. E folyóirat a harcos materializmus képviselőjeként áll a magyar újságírás csatasorába. Célkitűzése: küzdelem az emberi tudatban jelentkező sötétség, a tudománytalanság, a babonák, a vallásos előítéletek ellen… Olyan hagyományok folytatója, amelyek a magyar történelemben mindig is a haladást jelentették. Budai Nagy Antal és Janus Pannonius, Bornemissza, Szkhárosi és Karácsony György, Bessenyei, Csokonai és Martinovics, Petőfi, Táncsics, Vajda és Mikszáth, Bródy és Ady munkássága jelenti azt a szellemi örökséget, amelyet a lap átvesz, és szocialista módon továbbfejleszt. Ez a célkitűzés vitát jelent. Vitát a tudomány érveinek segítségével a tudománytalan állásponttal szemben… Feladatának tekinti, hogy pozitív választ adjon az élet fontos erkölcsi és pszichológiai kérdéseire. Fontos célja, hogy amikor elutasítja a vallásos világfelfogást, megmutassa a kommunista erkölcs felfogását, emberszeretetét, emberközelségét. Jóleső érzéssel vettük kezünkbe a Világosság új számát… Magyarország a lelkiismereti szabadság országa. A lelkiismereti szabadság követelménye az is, hogy a vallásos nézetekkel való vitába szót kapjon az igazi tudományosság, az ateizmus álláspontja is. A Világosság ennek zászlóvivője.”

Kocsis Ferenc – felelős szerkesztő.
Élet és Tudomány, 1960. nov.13.

Kiadja: Tudástársadalom Alapítvány
avagy A Tudástársadalom XXI. Kutatóközpont
Főszerkesztő: Fábri György
a filozófiai tudomány kandidátusa PhD
Munkahely: Magyar Tudományos Akadémia Kommunikációs és Tudománypolitikai Titkárság

 
Talán a SÖTÉTSÉG DÉLBEN címet kellett volna választani, a folytonosság vállalása helyett. De ami itt figyelmetlenség, az a Corvinus Egyetemen tudatlanság. Ott a mai napig létezik Rajk Lászlóról, Rákosi belügyminiszteréről elnevezett Szakkollégium. Ami van olyan abszurd, mintha Vajna Gáborról, a Szálasi belügyminiszteréről nevezték volna el.

És ha szeretnél egy kis fényt, akkor katt:
Komlósi Andrea: Képes-e megoldani a nemreduktív fizikalizmus a mentális okozás problémáját?
16 oldal tömény világosság!

Ki-kicsoda melléklet

 
A Kocsis Ferenc által felsorolt harcos materialisták

Budai Nagy Antal: XV. században élt kisnemes. A róla elnevezett paraszt felkelés vezetője. A középkori ember hitt istenben.
Janus Pannonius: Pécsi püspök.
Bornemissza Péter: evangélikus prédikátor.
Szkhárosi Hotrváth András: ferences szerzetes, majd református prédikátor.
Karácsony György: egy XVI. századi alföldi parasztfelkelés vezetője. Fennen hirdette, hogy Isten segítségével, fegyver nélkül megtöri a pogány hatalmát. Nagyrészt fegyvertelen 600 emberét a török őrségű Balaszentmiklós ellen küldte, ám az ostromlókat szétverték.
Bessenyei György:1779. augusztus 15-én katolikus hitre tért. (Igaz, anyagi okok vezérelték.)
Csokonai: református főiskolai tanár.
Martinovics Ignác: teológus, besúgó, politikai kalandor.
Bródy Sándor:író. „Dolgozott, lelkesedéssel, tűzzel, hittel. Nagyon sok hittel. Emberekben, jövőben, Magyarországban, művészetben. S amit elsőnek kellett volna mondanom: Istenben. Zsidónak született, katolikusnak érezte magát. Kevés embert láttam ájtatosabban Mária-oltár előtt imádkozni, kevés embert hallottam a katolicizmus miszticizmusáról szebben, tiszteletteljesebben beszélni.” (Feszty Árpádné, Jókai Róza)
 
Petőfi: A világ az isten kertje; / Gyom s virág vagytok ti benne, / Emberek! / Én a kertnek egy kis magja, / De az úr ha pártom fogja: / Benne gyom tán nem leszek. (Én)

Vajda: Istentől elrugaszkodott / Gézengúz nép, mit akarsz? (Körültünk vagy tíz ellenség)

Ady: Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, / Utam: a nagy Nihil, a Semmi, / A sorsom: menni, menni, menni / S az álmom: az Isten. // Vele szeretnék találkozni, / Az álmommal, nagy, bolond hitben / S csak ennyit szólni: Isten, Isten / S újból imádkozni. (Álmom: az Isten)

Táncsics Mihály: „a koronák és trónusok csak addig állhatnak fenn, míg a népek szegények, tudatlanok”, viszont ha egyes tudós ákádémikusoknak, továbbá lapszerkesztőknek, annyi értelem szorul a két fülük közé, ami a fentiekből kiviláglik, akkor…
 
 
 
 

 


OSZD MEG / SHARE:
Címkék / Tags: ,

Szólj hozzá / Comment ()


© Copyright 2013-2020 RNR666.