Minap valami rendes újságot támadt lapozgatni kedvem. Előszedém tehát a Rákosiaktól rám maradt lapoknak ládáját. (Persze te egyből arra gondolsz mi? Ahelyett, hogy a Jenőre, a Viktorra meg a Szidire.) Akkoriban az írók  még tudtak írni, mégha bulvártémákról is, de legalább rendesen. A következő esetet a Tolnai Világlapja 1901-es évfolyamában találtam.

 


 

A „galíciai jöttment” születése előtt pont 30 évvel kapott szabadalmat Watt gőzgépére, de 1799-ben Magyarországon még nincs ilyen. Ekkor lett államcsínnyel első konzul Napoleon, hogy aztán az elkövetkező 15 évre csatateret  rendezzenek Európából, terjesszék a forradalmi eszméket és a szifiliszt (magyarul francz nyavalya). Közben Londonban megnyílik az első himlő elleni oltó intézet, és a feledés homályában felfedezik a hieroglifákat. A klasszicizmus és romantika kora ez már. Javában alkot Goya, Schiller és Goethe, Csokonai és Berzsenyi, ekkor indul Beethoven és a bélszín névadó Chateaubriand. Párizsban sorra nyílnak a boulvard színházak és New Yorkban is elkezd kiépülni a Broadway.
 

 
1901-ben a kvantumelmélet és a gammasugárzás van napirenden és az első Zeppelin is felszállt már. Javában ír Jókai, Csehov, Mikszáth meg Shaw, ekkor indul Ady, Krúdy, Thomas Mann. Úgy bújtak elő mindenféle izmusok, mint eső után a giliszták: impresszion, szimbol, szocial. És Viktória királynő halála lezár egy korszakot.

De Kohn bácsit mindez egyáltalán nem érdekelte. És sajnos Melies, Utazás a Holdba című filmjét (1902) már nem érhette meg. De arra is csak legyintett volna.

 
 
 

OSZD MEG / SHARE:
Címkék / Tags:

Szólj hozzá / Comment ()


© Copyright 2013-2020 RNR666.