A társbérletben "este nyolckor, mikor felharsant a szilaj zenebona, és Annuska táncra perdült, a feleségem felállt a díványról, és ezt mondta:
– Nem bírom tovább. Csinálj valamit, el kell mennünk innen.
– Édesem – feleltem kétségbeesve – mit tehetnék? Nem tudok szobát szerezni. Húszmilliárdba kerül, én pedig négyet keresek. Amíg be nem fejezem a regényemet, nincs miben reménykednünk. Légy türelemmel!
– Nem magam miatt. De így sohasem fejezed be a regényedet. Soha. Reménytelen az élet.   Morfiumot veszek be.
– Nem veszel be morfiumot, mert nem engedem. A regényemet pedig befejezem, és bátorkodlak biztosítani róla, hogy olyan regény lesz, amitől még az ég is tűzbe jön."
[A pálinkatenger, 1923. Viski L. László fordítása.]

Mihail Afanaszjevics a Mester és Margarétát 1940-re be is fejezi, majd annak rendje módja szerint még ebben az évben, 49 éves korában meg hal.

A regény 1966-ban jelent meg először. 1967-ben angol nyelven. Mick Jagger elolvasta, és hatására megírja a Sympathy for the Devilt, mely 1968-ban a Beggars Banquet lemez nyitó száma lesz. 1969. Szent Miklós napja, Altamont, Kalifornia. A Speedwayen rendezett fesztiválon a Rolling Stones épp ezt nyomatja, amikor a 18 éves Meredith Hunter, egy totál beszpídezett idióta pisztolyt fog a rend fenntartására felkért Hell’s Angels egyik tagjára. Öt késszúrás a jutalma. A fesztivál egyes források szerint összesen 60 ilyen-olyan okból halálos áldozatot követelt. Ezt hozta a Mikulás. A csizmányi LSD mellé. 

 

 
 
Tudtommal ez az egyetlen rockzenei esemény, amely szépirodalmi alkotást indukált. Déry Tibor 1971-ben megjelent kisregényét: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról.

A mű ”egy disszidált magyar házaspár tragédiáját beszéli el. József és Eszter szeretik egymást, mégsem tudnak normálisan élni. Eszter – pesti zsidólány – tele nyomasztó élményekkel a nyilas világból. Szorongásait csak különböző kábítószerekkel tudja legyőzni, s ezért szökik meg Józseftől, hogy barátnőjével, Beverlyvel elvegyüljön a hippik közé. József keresésére indul. Montanában hatalmas popfesztivált rendeznek. A fesztiválra közel háromszázezer fiatal gyűlik össze az ország minden részéből. Szívják a kábítószeres cigarettákat, szedik az LSD-t, a halál angyalainak nevezett motoros őrültek embereket gyilkolnak meg, vernek félholtra. József ebben a szörnyű kavarodásban keresi Esztert.” (Legeza Esztertől lopva.) Ebből a zagyvaságból az LGT zenéjével mjuzikel készült 1972-ben.  (Déry 1919-ben, 25 évesen lépett be a Kommunista Pártba. Azt nem tudom, hogy mielőtt egyetlen este elkártyázta volna atyai örökségét, egy pesti bérházat, vagy utána.)

A Sátáni versek 1988-ban jelent meg. A művet az iszlám világ azonnal tiltó listára tette. A sííták vallási vezetője, Khomeini Ajatollah, az egyébként szunnita mohamedán szerzőt, Salman Rushdie fatvával sújtotta: „Értesítem a büszke muszlimokat, hogy a Sátáni versek szerzőjét és mindenkit, aki részt vett a könyv kiadásában, bár ismerte a tartalmát, mivel a könyv az iszlám, a Próféta és a Korán ellen való, halálra ítélem."

 
A könyv elleni tiltakozások (utcai összecsapások a tüntetők és a kivezényelt rendőrség között), a bosszú (kiadók, fordítók, de főleg rosszkor, rossz helyen lévő ártatlanok) halálos áldozatainak száma az 50 felett jár.  
 
A regény a Mester és Margaréta hatására született.

A hit a remélt dolgok bizonyosságként való megélése, Pál apostol szerint. És aki ezt megsérti, vagy kételyt mer ébreszteni, főleg ha egy hatalmon lévő hitről van szó…
 
 
 
 
 
 

OSZD MEG / SHARE:

Szólj hozzá / Comment ()


© Copyright 2013-2022 RNR666.