Amiről beszélünk az 1620-ben kezdődött. De vissza kell mennünk előbbre, mert történt 950 körül, hogy Torvald Asvaldssont gyilkosságért családjával együtt száműzték Norvégiából. Felpakoltak és Izlandra költöztek. Torvald fia, Vörös Erik követte apja példáját, amiért 3 évre száműzték a szigetről. Felpakolt és jobb híján felfedezte Grönlandot. Fia, Leif Eriksson meg 1000 körül gondolt egyet, felpakolt és 35 emberrel elindult délnyugatra. Hogy jön ez ide? Sehogy, viszont ott volt vele Tyrker. Amerikában először a ma Kanadához tartozó Labrador félszigeten kötöttek ki, majd innen továbbállva Új Foundlandon vetődtek partra, ahol Tyrker eltűnt társai szeme elől, majd nagy lelkendezve futott vissza a többiekhez, és valami növényre mutogatott ujjongva. Szőlő! Szőlő! Szőlő! A vikingek a vállukat vonogatták, nem nagyon értették mi ebben annyira érdekes, mire Tyrker elmagyarázta a tudatlan népségnek, hogy ebből készül a bor. A földnek azon nyomban a Vinland nevet adták. Ma így hívják: L’Anse-aux-Meadows, azaz Medúza öböl, és az Unesco, az emberiség nevében a világ örökség részének nyilvánította. Hogy jön ez ide? Már egyszer kérdezted és mondtam, hogy sehogy. Csak annyi, hogy Tyrker magyar volt, de hogy került a vikingek közé, azt a jó ég tudja. Talán egy portyán találkozott a két csapat, este berúgtak, és elkeveredett a nagy kavarodásban. Vagy fordítva. Elkavarodott a nagy keveredésben.
 
 

 
 
Na szóval, 1620-ban a Galagonya (vagy Kakukktorma?) nevű hajón érkeztek Angliából Amerikába az első telepesek. 102-en pakoltak fel és jöttek ide lakni, és eszük ágában sem volt visszatérni. Plymouthból indultak és Plymouthba érkeztek. A kettő között annyi a különbség, hogy az első Angliában van, a másik meg Massachusettsben lett. Partra szálltak, és szó szerint elkezdték felépíteni azt, ahonnan eljöttek. Hülyék ezek puritánok. Őket aztán rengetegen követték. Amerika szépen felszippantotta a „vén kontinens” emberfeleslegét. Általában a merész és tettre kész fiatal emberek szoktak elmenni. Vagy szinte üres zsebbel, vagy volt munkaadójuk kasszájával. Az érkezők kezdetben a keleti partot népesítették be, de ahogy számuk szaporodott úgy telepedtek egyre nyugatabbra, ami az indiánoknak nem nagyon tetszett. Egyébként ők is telepesek, csak jóval korábban érkeztek Ázsiából. Az indiánusok, kiknek neve furcsa mód ennyit tesz: indiai. Kolumbusz nagy tévedése nyomán. A Nyugat-Indiai szigetek annyira távol esnek az Indiától, hogy bármerre indul is el az ember Új-Delhiből, pláne a régiből, hogy egy kontinens választja el. 
 
 
 
Bartolomé de las Casas nélkül nincs blues, jazz vagy hip-hop, de úgy általában nélküle az egész afro-amerikai kultúra nem lenne létező. A  spanyol dominikánus szerzetes faterja már ott van Kolumbusz második útján. Hazajőve fogja családját és a legelsők között, Kolumbusz negyedik expedíciójával kivándorolt Amerikába, bár ő erről mit sem tudott. Hispaniola szigetén telepedtek le. Ennek ma egyik felét Haitinek, a másikat meg Dominikának hívják. 1502-őt írtak ekkor, Bartolomé 18 éves volt és az indiák tele voltak veszendő lelkekkel, akiket meg kell menteni az örök kárhozattól. Először. Majd a spanyol civilizátorok túlkapásaitól. Ez volt a nehezebb ügy, mert csak azok voltak. A spanyol kalandorok nem látták a hittestvért az újdonsült katolikus bennszülöttben. Las Casas közben a püspökségig vitte, és sorozatban intézte beadványait az udvarhoz az indiánok védelmében. A szerencsétlenek a bányákban a kemény munka és a kegyetlen bánásmód miatt sorozatban hullanak el. Testalkatuknál fogva jóval alkalmasabbak lennének erre a munkára az afrikai feketék. Javasolta.

 
Telt, múlt az idő. A kontinensen a spanyolok, az angolok és a franciák osztoznak. 1756-ban a hülye franciák elkövették azt az ostobaságot, hogy elfoglalták Menorcát (94km2) az angoloktól, aminek következtében három év alatt elveszítették valamennyi észak-amerikai birtokukat (háát, úgy 9 millió km2 lehetett). Mindeközben Európában folyt, az Anglia kivételével mindenki a németek ellen játék, amin a franciák megint nem nyertek semmit. Az angolok se örülhettek sokáig. Az amerikaiaknak nem tetszett, hogy a háború költségeit adók és vámok formájában rájuk terhelik. 1773-ban Bostonban, a teavám ellen tiltakozó, indiánnak öltözött telepesek rohantak meg 3 angol teaszállító hajót, és a rakományt a tengerbe szórták. A vita addig fajult, hogy 3 év múlva írtak egy függetlenségi nyilatkozat, aztán az Egyesült Államok hadserege francia segítséggel 1781-re kiverte az angolokat. A franciák megint rengeteget költöttek egy olyan háborúra, amivel semmit nem nyertek. Végül, miután a franciák nem sokkal ezután megölték királyukat, aztán még egy kicsit megöldösték egymást, túl tették magukat két császárságon, még egy Szabadság szobrot is ajándékoztak az USA centenáriumára. Közadakozásból állították fel, New York állam nem volt hajlandó költeni rá.

 
Aztán a következő század elején az amerikaiak összevesztek a négereiken. 1820-ra odáig jutott a polémia a rabszolgaságról, hogy húztak egy vonalat. A délre eső államokban van, északra meg nincs. Az állapot 1861-ig tartott. Ha megválasszátok azt a Lincolnt, akkor kilépünk az unióból, de most nem csak mondjuk, tényleg kilépünk, mondta 11 amerikai állam. Az új elnök első ciklusa polgárháborúval telt és 620 ezer áldozattal járt. Négy éves újraválasztási kampánya annyira jól sikerült, hogy egy hónappal beiktatása után ő lett az első amerikai elnök akivel merénylő végzett.

 
Magyarország eddig kétszer viselt hadat a világ legerősebb hatalma ellen. 1917-ben Amerika üzent hadat a Monarchiának, 1941. végén viszont valamilyen rejtélyes oknál fogva mi üzentünk hadat, ahelyett, hogy egyedül lehetséges alternatívaként felvételünket kértük volna az Unióba. Merthogy Washington messze van, Moszkva vagy Berlin meg közel. És akkor szerinted most hol lenének a határok?  Ugyan már miféle népek Krisztusa? Miről beszélsz te?  Ostoba ország.
 
 
 

OSZD MEG / SHARE:
Címkék / Tags:

Szólj hozzá / Comment ()


© Copyright 2013-2020 RNR666.