Részlet, a magyarul még meg nem jelent könyvből.
 
 
A hold soha nem hazudik senkinek. Legyél olyan, mint a hold. Senki nem utálja vagy akarja megölni a holdat. A hold nem szed antidepresszánst & sosem küldik börtönbe. A hold soha nem lő fejbe senkit & rohan aztán el. A hold már régóta itt van & senkit nem húzott még le. A holdat nem érdekli, hogy kit akarsz megérinteni vagy hogy milyen színű vagy. A hold mindenkit ugyanúgy kezel. A hold sosem próbál meg felkerülni a vendéglistára vagy arra használni a neved, hogy másokat lenyűgözzön. Legyél olyan, mint a hold. Mikor mások, miközben magukat akarják feljebb küzdeni, sértegetnek és kicsinyeskednek, a hold passzívan ül & néz, sosem süllyed oda semmihez, ami gyönge. A hold szép & ragyogó. Nincs szüksége sminkre, hogy szépnek tűnjön. A hold sose lökdösi ki a felhőket maga elől, csak hogy lehessen látni. A holdnak nincs szüksége se hírnévre, se pénzre, hogy hatalmas legyen. A hold sosem kér arra, hogy menj háborúba, hogy megvédd. Legyél olyan, mint a hold. A szobámból bízom benned. Innét nézve: szorosan vagyunk. Késő van, kevés a fény. Távol vagyok a világtól. Végre. Két lépcsősor, az ajtón dupla zár. Innét nézve: egyikünk sem frusztrált, vagy készül arra, hogy állattá robbanjon, mikor mások ránk néznek, ahogy elmennek mellettünk az utcán. A szemeink nem vadak és nincsenek tele elfojtott dühvel. Az utcák sikítanak. Az épületek ordítva tartják egymáson az emeleteket tele izzadt emberi laborkísérletekkel. Egyáltalán nem lepődök meg azon, hogy szinte senki nem mondja el az igazat arról, hogyan érzi magát. Az okosaknak jó okuk van megtartani maguknak. Miért akarnál bárkinek bármit is elmondani, ami kedves neked? Még akkor is, ha szereted őket & semmi másra nem vágysz, mint hogy a közelnél is közelebb legyél hozzájuk? Fájdalmas valaki olyannal lenni, akihez erős érzelmek kötnek, és tudni, hogy nem tudod kimondani azokat a dolgokat, amiket akarsz. Megjártam más sokszor ezt a poklot, és te is. Ebben egyek vagyunk. Nincs jobb, mint egy kis szoba & némi zene. Ha elég szerencsés vagy, & megvan ez neked, tudod, miről beszélek. A késő éjjeli zene messzire visz az utcák egyirányú idegeneitől, & minden olyan lesz, amilyennek lennie kéne. Régen szerettem a valóságot, amíg nem volt elbaszva & leárazva annyira. Régen védelmeztem a valóságot, mindaddig, míg annyi embert le nem lőttek, & annyi szellemet össze nem törtek, hogy már nem bírtam tovább a részese lenni. Megpróbáltak betörni engem. Persze nem sikerült. A mai késő éjjeli zene Johnny Hartman. Sosem kapta meg a jogdíját. Úgy gondolok rá, hogy valami bárban zárásig énekli a gyönyörű, szomorú elidegenedését & aztán visszamegy egy hotelszobába & álomba láncdohányozza magát. A hangjából tudom, hogy jól ismerte a fájdalmat & a késő éjjeleket. Halott, de jól ismerem. Része a valóságomnak, amit magam csináltam. Idejön & megtölti a levegőt dalokkal, & akkor jó élni. Nem az a kérdés, hogy elég kemény vagy-e, hogy elvedd, amit kiraknak. Bármikor megszerezheted ezen a környéken, de csak egy bolond vesztegetne erre időt. De innen nézve: meg tudjuk csinálni. Ebben a csöndes, megértett kapcsolatban: örülök, hogy itt vagy, & remélem, jól vagy. Ebből a névtelen szobából nézve: nem kell azokon a hétköznapi, őrlő feladatokon élnünk, amik életben tartanak & unalmassá tesznek minket. Itt, ebben a pillanatban: gyönyörű éji teremtmények vagyunk, gondolataink & szavaink ékszerek, amikre a hold vigyáz.
 
 
 
 Johnny Hartman – What Is There to Say
 
 


OSZD MEG / SHARE:
Címkék / Tags: ,

Szólj hozzá / Comment ()


© Copyright 2013-2020 RNR666.