1919. Budapest. Ady Endre meghal.

„A benned nyugvó szellemi egység Magyarország fizikai egységének immár egyetlen bizonyítéka. Mutass könyveidre Ady Endre! Mutass szívedre Ady Endre! Mutass hitedre Ady Endre! Mutass a magyar lélek birodalmára, a te szellemi országodra, amelyet nem száll meg sem cseh, sem oláh, sem szerb, sem német s mely a jövendő magyarok örök országa. Ebben az országban a te utadon akarunk járni s kívánjuk Ady Endre, testvérünk, barátunk, drága jó Bandi, hogy mihamarébb gyógyultan, sokáig járhasd velünk azt a nyílt utat, melyet te törtél, melyen, mint hív csatlósaid, boldogan járhassunk, mint oly rég megszoktuk, utánad, mindig csak utánad.”   

Köszöntötte ekképp a vérbajban haldokló költőt a küldöttség, mely a Kormány és a Nemzeti Tanács nevében meglátogatta a Liget Szanatóriumban (VI. kerület, Benczúr utca 47.) 1918. november 18.-án.

Aztán a kormány gyorsan a nemzet halottjának nyilvánította és vállalta a temetés megrendezését. Erre Hatvany Lajos így emlékezett vissza: „A halál napjának délutánján a Pesti Napló szerkesztői szobájában egybegyűltek: Jászi Oszkár, Babits Mihály, Móricz Zsigmond és a kultuszminisztérium kiküldöttje: Czakó osztálytanácsos. (…) A tanácsos úr kezében egy nagy kék árkus papír volt: a Mikszáth temetéséről szóló akta: „ehhez a költségvetéshez tartsuk magunkat.”

Adyt a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel. A kormány koszorúján, a piros-fehér-zöld szalagon ez állt:

„A Magyar Népköztársaság kormánya az új Magyarország költőjének.”  
 
A kormány nevében Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter búcsúztatta.

„Az a kormány, amely azzal a bús és nehéz föladattal tisztelt meg, hogy a részvét és kegyelet szavait tegyem le Ady Endre koporsójára, igaznak érzi azt, amit a népnek és nemzetnek, művészetnek és forradalmi akaratnak ez a nagy halottja prófétás szavakkal hirdetett:

Vagy bolondok vagyunk és elveszünk egy szálig,
Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.”
 
 
Kunfi még ebben az évben elhagyta az országot. 1929-ben Bécsben öngyilkosságot követett el.


Egy vers, az utolsók közül:

Óh, bújni barlangokba             

Óh, bujni barlangokba,
Mélybe, lágyba és sokba,
Csak életünk kedvének
Ne legyen soha fogyta.

Most vagyok nagyon gyermek,
Jöjjenek a szerelmek
Ingermetlen és rosszul:
Gyermeket hogyha vernek.

Bujtass el, drága sorsom,
Én szép vállamon hordom
A Mának szörnyüségét
S játszok félő akkordon.

 
 
1968. Eureka, Kalifornia. Megszületik Mike Patton. 
 
 
 
 
1983. Cellier, Franciaország. Louis de Funes meghal.   
 

OSZD MEG / SHARE:
Címkék / Tags: , ,

Szólj hozzá / Comment ()


© Copyright 2013-2019 RNR666.