Kedves Ismeretlen Ismerős!

Egyetemi csalássorozatomról végre őszintén. Hogy még könnyebb legyen, a történelem mellé fel akartam venni még egy szakot, ami tanszéki engedélytől függött, az pedig tanulmányi eredménytől. Tehát indexet hamisítottam, csak hogy szociológus lehessek. Aminek következtében, a pedagógiát is számolva, három szakos lettem. Abban a félévben, ha jól emlékszem, 24 vizsgám volt. És minden sikerült átcsalnom magam! Igaz, az egyik fránya szociológia vizsgán csak sokadik nekifutásra, áprilisban. És habkönnyedén egyből ott folytathattam, ahol épp abbahagytam. Miközben olyan szélhámosságokat is elkövettem, hogy valakivel, akinek nem volt szemináriumi dolgozata, megosztottam az enyémet, és azt hazudtuk, ketten írtuk. Sőt izé, ööö annyi év után már azt is elmondhatom, hogy nem csak magamnak írtam szakdolgozatot.

Ha valaki egyszer megérzi a bűn keserédes ízét, nehezen tud leszokni róla. Én (és Te erről nem tudsz) a kilencvenes évek legvégén a külker PR szakán, munka mellett folytattam csalássorozatomat, de olyan rafináltan, hogy sikerült rávennem a Központi Statisztikai Hivatal egyik területi igazgatóját, hogy írja ezt szakdolgozatomról: „messze felette áll az átlagos főiskolai dolgozatok színvonalának.” Amiben Magyarországon elsők között (de az is lehet, először) írnak az internetes népszámlálás mikéntjéről. Majd fondorlatosan beleegyeztem, hogy dolgozatomat a KSH szabadon használhassa. Aminek az a számomra borzasztóan előnyös következménye származott, hogy a KSH weboldalán a szerző megjelölése nélkül idéznek belőle hasábokat. De én így is örülök neki.

Utolsó államvizsgámon (ahol zakóm zsebében rejtegetett, helyettem beszélő hörcsögöt használtam) azt is kifejtettem, hogy utcán, tömegközlekedésen és egyéb helyeken végzett privát népszámlálásom eredményei alapján, nyakunkon a neonácik. Ami Magyarország második világháborús szereplésének őszinte, tabuk nélküli kibeszéletlensége, és a társadalom tudatlansága miatt igazán veszélyes. Amiért a bizottság kinevetett. Szerintem ma már nem nevetnek. Remélnek.

Végül, mivel két helyen dolgoztam egyszerre, hát röhögve fizettem be magam egy filmtörténeti nyári egyetemre, csak hogy még egy utolsót csalhassak.

Kedves Ismeretlen Ismerős! Összesen egy lopott írásom van. De nem ez. Egy szerintem lopott írást loptam tovább úgy, hogy a szerzője sem ismerne rá, nemhogy más. A kocsmai okoskodásról meg annyit, hogy ezt az évezredes népszokást a jó Isten tartsa meg mindörökké! Ám Te most még erre se voltál képes. Pedig szívesen veszem a színvonalas ellenvéleményeket. Megjelentetni is hajlandó vagyok őket.

És az, hogy még ha más is, de van véleményünk ugyanarról, szerintem inkább összeköt, mint elválaszt minket.

Üdv

ja, és mondj egy kubista festőt!

mindig jó régi ivócimborák felől hallani.

na de szabó, minek írsz te ilyen témákban egyetlen sort is, amikor az egyetemet is végig csaltad. kocsmában okoskodni, az ment, de erőfeszítés az egy csepp se, soha. copypastézni a hülye is tud. az maradtál ami voltál, lopós asztalra szaró + gyűlölködő.
amióta felvittek a hegyre azóta nyalsz, előtte meg köpködtél minket, de nem felejtünk tetű, meglakolsz!