- Milyen cseresznyét szednek azok májusban?!
- Semmilyet. Berugnak, oszt felmásznak a fára.
hippi1
2012-05-19 10:32:13 szabo Flower Power
május 19.-én 16 órától  » Már hallgatom is «
HIPPI ADÁS
az rnr666 rádióshowban 
tovább >>
Close this notice
Warning!
Elavult böngészőt használsz.
A megfelelő működés érdekében javasolt, hogy modernebb böngészőre frissíts.
Get Firefox 3.5
Get Internet Explorer 8
Get Safari 4
Get Google Chrome
Többször utaztam a vonaton, ám az egyik alkalommal...

Mi újság az állatkertben?

 
Ez volt a címe a Budapesti Állatkert 1914-29 között megjelent lapjának. A szerzők természetszerűleg a helyi állatvilág eseményeiről számoltak be, ahová persze az embervilág történései is beszűrődtek. A Mi újság… a Természet szakfolyó- irat melléklapjaként önállóan jelent meg, 1930-tól e lap egyik rovatává degradálódott, és sokat vesztett érdekességéből. Talán, mert a Természetet kifejezetten a téma iránt érdeklődők vásárolták, míg az állatkertben a kis újság szélesebb kö- zönséghez szólt. E lapból szemezgetek, és a nagyobb hatás kedvéért mellé rakom a megjelenéssel egyidejű, rácsokon túli embervilág valóságát.
 
*

1914. június 28. Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse és b. neje, az 1908-ban a Birodalom- hoz csatolt Boszniába látogat. Június 29. Prága:

-    Hát megölték a Ferdinándot – mondta a takarítónő a Švejk úrnak, aki évekkel ezelőtt búcsút vett a katonaságtól, miután a katonaorvosi bizottság végérvényesen hülyének nyilvánította…
-    Melyik Ferdinándot, Müllerné? – kérdezte Švejk. Két Ferdinándot ismerek, az egyik Průša drogista szolgája, tudja, aki egyszer megivott tévedésből egy üveg hajszeszt. Aztán ismerem még a Kokoška Ferdinándot, amelyik a kutyapiszkot szokta összeszedni a házakból. Egyikért se nagy kár.
-    Na de Švejk úr, a Ferdinánd főherceget, a konopištéit, azt a kövéret, aki olyan vallásos volt.
-    Jézus Mária - hát ez jó! És hol történt a baj Ferdinánd őfenségével?
-    Szarajevóban Švejk úr, lepuffantották egy revolverrel. Mert ott autókáztak éppen, ő meg a fenséges asszony.

Jaroslav Hašek – Švejk, a derék katona

 
Június 30. Budapest.
 
 
                                                                       >>>
 
 
 
 
Augusztus 3. Mivel a nagyhatalmak konfliktusaiból kimaradni szeretne Belgium nem hajlandó átengedni területén a Német Császárság Franciaország ellen vonuló csapatait, a németek úgy döntenek nincs szükségük engedélyre. Erre Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak.

Augusztus 4.
 

 
 
 
 
Augusztus közepe. Mert a szarajevói merényletet egy szerb titkos társaság szervezte, a Monarchia csapatokat küld Szerbia ellen: „Vonatunk virágerdő. A tiszti asszonyok még Budapesten felvirágozták fülkéinket. Az állomások is fel- virágozva. Rendre előkerültek a csomagok, melyeket gondos feleségek, szerelmesek készítettek, adtak útravalónként tisztjeiknek. Folyt a kínálgatás, derűs hangoskodás a tiszti kocsikban. A legénység sem volt étel, ital nélkül. Dalolt szakadatlan. Cegléden az úri hölgyek nagy vendégséget csaptak. A cigány húzta, és a sínek kavicsfövenyén a fiatalabb tisztek táncra perdültek. Kecskeméten, Szabadkán a jelenet megismétlődött. „
 
Szénásy József, dr. – Versenyfutás a halállal

Augusztus 18.
 

 
 
Augusztus 26. - Szeptember 14. között

Párizs előterében, a Marne-folyó mentén, egy hét alatt összesen 2,5 millió katonát megmozgató, félmilliós veszteséggel járó francia/brit - német összecsapások következtében a németek visszaszorulnak, és állóháború alakul ki.
Az akkor hazai földnek számító (ma Lengyelországhoz és Ukrajnához tartozó) Galíciában az osztrák-magyar csapatok súlyos vereségeket szenvednek az oroszoktól, akik a Kárpátok vonalán állnak. Viszont a szövetséges németek sajnos alaposan megverik őket a (ma Lengyelországhoz tartozó) kelet-poroszországi Mazuri-tavaknál.

 
Szeptember 8.
 

 

 
 
 
 
Szeptember 28. A németek megkezdik Antwerpen, és a várost körülvevő erődök ostromát. A várost később, az ígért brit segítség megérkezésével egy időben, a belgák kiürítik.

Október 1.

 

 

 

 
 
 
 
 
 
 
Ősszel,
„Amikor a 4.-ik hadtest Terstyánszky vezérletével először vonult be Sabácba, a fanatikus szerb lakosság orvul lőtte katonáinkat. Büntetésül a hadtestparancsnokság két óra tartamára fosztogatást - k.u.k. nyelven "plünderungot"-ot rendelt el. Tiszttársaimmal házról házra jártunk és tanulmányoztuk a fékevesztett emberi indulatok következményeit.  Láttam úri lakásban puskatussal bevert finom Bösendorfer-zongorát, halomra tört értékes vitrintárgyakat, meisseni porcelánfigurákat ezer darabban. Művészi festmények, pamlagok, kerevetek, keleti szőnyegek, függönyök meghasgatva. Kifosztott szekrények tárva-nyitva. Bútordarabok halomra törve. A nehéztüzérség találataitól néhány ház omladozóban. Itt-ott egy-egy ellenséges katona holtteste feküdt. Néhol asszony- meg gyermekhulla. Az egykor virágzó, gazdag város romhalmaz. Üszök, az égés jellegzetes szaga mindenütt.”
Szénásy József, dr. – Versenyfutás a halállal
 
 
 
November 1.