1980-1990

A Laibach együttessel pont 20 éve találkoztam először. Akkoriban kezdtem tudomást venni arról, hogy a Thrash Black Death Metálon kívül is van élet a Földön. Egy kollegámtól 3 Laibach kazettát kaptam kölcsön. A 87-es Opus Dei-t, a 88-as Sympathy for the Devil-t, mely szar diszkónak lett minősítve, meg a zenekar első, 83-as Európa turnéját Occupied Europe címmel megörökítő felvételeket.

A Megszállt Európa turnét elkezdeni sem volt könnyű. Az első két fellépést (Belgrád, Ljubljana) törölték, így a harmadik, a bécsi lett az első, a november 5.-i budapesti a második állomás. Ahol az estet az Októberi Forradalom ünnepének szentelték. A Forradalom ünneplésének brünni és prágai állomásait az önző csehszlovák szocialista bürokrácia nem engedélyezte, mondván a Forradalom a mienk, vagy velünk ünnepelsz vagy sehogy. A varsói fellépés előtt a jugoszláv kulturális attasé művészeti vitára invitálta őket a követségre, azok meg az attasét a koncertre. Három hónappal a hadiállapot

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(melyet magyarul akkoriban rendkívüli állapotnak fordítottak, és a szovjet mintájú szocialista rendszer várható összeomlása  helyett, az esetleges orosz beavatkozást megelőzendő, illetve honfitársait ezzel fenyegetve rendelt el Jaruzelski tábornok-elnök, aki egy Laibach számhoz nemcsak a nevét, de a hangját is adta)

megszüntetése után az a csoda, hogy több koncertet is adhattak, nem az, hogy a lengyel állam illetékese átnézte a valamennyi videó és fényképfelvételüket. Nem meglepő, hogy 1991-ig a keleti blokk országaiban (persze Jugoszláviát leszámítva) többet nem léptek fel. A turnét az angol Last Few Days-szel csinálták végig, akik Pure Spirit and Saliva címmel adtak ki koncertlemezt ugyanerről a körútról.

Valahogy így kezdődött 

(A film többi része ITT)

egy olyan országban, ahol az uralmon lévő rezsim legitimációját a németek elleni győzedelmes partizánháború, és annak mítosza képezte. A szlovén főváros német nevének felvétele, illetve a náci esztétika (amelyben persze bármely totalitárius rendszer, de számos vallási közösség is magára ismerhet), a diktatúrákra jellemző szimbolika és agitprop eszközök használata nem sok jóval kecsegtetett.  Első koncertjüket betiltották. Aztán az elkövetkező három év munkájának gyümölcseként 1983 nyarán a zenekart is. Illetve. A Laibach név használatát Szlovéniában, mert emberek együttzenélését csak elzárással lehet megakadályozni. Innentől kezdve plakátjaikon egy nagy fekete kereszt hirdette őket. De a hatóságok zaklatása ebben a játékban benne volt a pakliban. Az egyik alapító, Tomas Hostnik 1982. decemberi öngyilkossága meg nem.

Hostnik a kép jobb oldalán. Az ő helyét vette át a banda ma ismert arca, Milan Fras.

 

Eleinte kazettán, majd 1985-től kezdve lemezen is megjelentek felvételeik főleg nyugat európai kiadóknál. 1987-ben a Laibach név használatát, így hazai legális fellépéseiket az új, reform szellemiségű szlovén vezetés engedélyezte, de az együttes életében a fordulópontot nem ez, hanem az angol Mute Recordsnál (ahol azóta is) ugyanebben az évben megjelent Opus Dei jelentette. Ezen nyúltak először mások dalaihoz, és nem egyszerűen csak feldolgozták őket

Egy év múlva a Rolling Stones Sympathy for the Deviljéből csináltak 6-ot, meg fogták a Beatles Let it be lemezét, és a címadó szám kivételével újra kiadták. Az évtizedet a hamburgi Német Színház Macbeth előadásához írt zenéjük megjelentetésével zárták, ahol a popularizálódó csapat a régi formáját hozza.

1991-2000


OSZD MEG / SHARE:
Címkék / Tags: , ,

Szólj hozzá / Comment ()


© Copyright 2013-2020 RNR666.