Melt-Banana
-
Radio 'n' Magazine 'n' Gigs 'n' Records 'n' T-shirts
Következő RNR666 Buli / Next RNR666 Gig
RNR666 Rádió
Kékes sötétségben mozgó három erős fehér fénypont, egy-egy fejlámpa, meg Agata zseblámpájának fénye, morajlás, csilingelés, zúzás, Yasuko utánozhatatlan hangján nyávog és ugat, állványon lévő szőrös samplert nyomogat [azért szőrös, mert tulajdonosának nem tetszett a külleme, hát vart neki bundát.] de van nála egy másik, kis kézi is, csuklyás, fehér zubbonyt visel, évek óta; Agata a theremin funkcióval is rendelkező dobozon húzogatja kezeit, néha laptopot is babrál, arcát műtős maszk takarja, fülbe akasztott pántja ragtapasszal is erősített. Az utolsó, Melt-Banana Lite fantázia néven megjelent, gitármentes, könnyűnek semmi esetre sem nevezhető lemezükkel nyitottak, ami a többiekkel kiegészülve folyt át a régiekbe, amikor felsétált Inomata, a dobos, a basszusgitároslány, Rikka, aki játék közben, már amikor nem ugrálva rázta a fejét, mosolyogva dúdolgatta a dalokat, Agata nyakába akasztotta öreg Gibsonját, Yasuko kezébe vette a mikrofont és úgy énekelte tovább megzenésített verseit, például a Zoo, No Vacancy-t:Maybe yes, maybe no
Moody monkeys wearing laced shoes
Shoes squeak "greed"
(Take off your shoes
They lead you to wrong way
you know),
miközben a közönség egy része lökdösődéssel múlatta az időt, aztán közülük is egyre többen gondolták, érdemesebb figyelni arra mi történik a színpadon, mint a gyors szaggatott káoszra vadidegnek vagy félismerősök taszigálását ütemre végezni, mert mikor voltál utoljára olyan koncerten, ahol nézted nézted a produkciót és nevetni kezdtél? és hallod valahol a hátad mögött mások is ugyanezt teszik és észreveszed, hogy a maszk alatt Agata is elnevette magát, legalább egyszer, és nem azért mert valaki vicceset mondott vagy mutatott esetleg részegen leesett a színpadról, hanem mert játszottak! őszintén, mint a gyerekek, és játék közben egyszerűen aranyosak voltak, amit egy rock/punk/hc/metál/noise/industrial/experimental/stb. zenekarról a legritkábban lehet elmondani, és nem csak azért, mert Yasukon kívül senki sem azzal jön vissza a színpadra, hogy szöveg nélkül elnyávogja a hepibörszdéjtujut. Próbáld csak meg!Kétszer sikerült visszaüvöltöznünk őket a színpadra, de hát az a pár szám, ha jól emlékeszem három, a közismert ok, a dalok hosszúsága miatt hamar véget ért, pedig reggelig elhallgattuk és elnéztük volna, ha úgy akarják, hogy hétfőn menjünk inkább betegszabadságra, de a Free the Beevel hazaküldtek mindenkit. [Jut eszembe, a múlt héten megcsípett egy méhecske, évek óta nem volt benne részem, élmény volt, azért is, mert nehezen jöttem rá, hogy mit keresett az ABC hűtőpultjában a tejfölök között. Epresjoghurtot.]
Hazafelé persze az éjfélig nyitva tartóban kivettem útisöröm a hűtőből, melyre ragasztott fehér lapon olvasható volt bölcs, magunk közül választott képviselőink ostoba, mert káros, látszatnak sem jó megoldása: a kerületben este 10 után szeszesitalt árusítani tilos. Sörömet kortyolgatva azon morfondíroztam, ha mindenki olyan lelkiismeretesen és örömmel végezné a dolgát, ahogy ez a 4 kis japán, szebb világban élnénk, meg arra gondoltam, kár, hogy nem láttad, így sajnos azok a lomográfiák sem készülhettek el, amik a legjobban illettek volna ide a betűk közé, és csak remélni tudom, hogy lesz legközelebb. És még valami, minek füstgép egy koncertre?Képek a koncertről a GalériábanBővebben a zenekarról
