burai55_01.gif
 
Veronai műtermében kerestem fel Anastasia Olneriskuwa-t, a legendás halogén tömörülés alapító anyját. Az interjú aktualitását egyrészt a művésznő yamoussoukro-i kiállításának sikere, másrészt az Anastasia rituális öngyilkossági rohamainak elismeréseként a közelmúltban számára adományozott, A Művészet diszkrét haldoklásáért-díj ünnepélyes visszautasítása szolgáltatta. A beszélgetés során a művészet metafizikáját boncolgatva, érintve Klaasso-t, D To-t, Prepare Danislo-t, megdöbbentően izgalmas utazást tettem a világhírű festőnővel, amelyre most az olvasónak is lehetősége lesz. Anastasia Olneriskuwa korunk egyik legnagyobb formátumú, megkerülhetetlen fontosságú és felbecsülhetetlen értéket képviselő nagyasszonya. Egy igazi ikon.
 
 
 

Olgya Asteroyda véleménye szerint a ˝halogén tömörülés preparált szüzek bordélyháza˝. Anqwert Hojjska viszont az egyetlen valamirevaló művészeti csoportosulásnak tartja a közösséget. A két vélemény hűen tükrözi azt a megosztó szerepet, amelyet a brigád kivívott magának. Ez tudatos vállalás, vagy csak a véletlen hozta így?
– Egyetlen lehetőségünk volt, amellyel ebben az időszakban el lehetett kerülni, hogy a korszak végét jellemző áradat hulláma magával ragadjon bennünket. Az út választotta a mozgalmat és ezért igazán forradalmi minden megnyilvánulásunk.
Ez a forradalmiság mire predesztinálja az alkotót?
– Definiálnunk kell! A nem végiggondolt tagadás a gyöngédség és a szánalom jelképe. Lebontva a falakat lehetőségünk nyílik rá, hogy újabb falakat emeljünk. De ezeket a falakat már mi emeljük és ez a lényeg. Ez a forradalom!
Tavaly egy dublini tárlat megnyitóján, Sara Ya az önátadás szerepét hangsúlyozta, amely a művész első találkozása. Melyek a prognosztizálás eszközei?
– Az alkotás gratifikálja a művészt az érte hozott áldozatért! Nem telhet el nap anélkül, hogy ne emlékeztetném elvbarátaimat magamra. Hozzáteszem ebben még mindig komoly lemaradásom van kortársaimhoz képest. Az elkényeztetett művészek önkéntes hóhérai a mumifikálódott poziciónizmusnak, amelyet egyes matteista festők a hétköznapi teremtés sarokpontjának tartanak. Ám az, hogy mindezt kikérem magamnak nem azt jelenti, hogy ne tudnék azonosulni ezzel az nézettel.
Ön szerint a Tej és gyökér című körkép, amely az ún. vegetatív művészet egyik csúcspontja, milyen helyet foglal el művészettörténetben ill. van-e meghatározó szerepe a manapság előszeretettel blokált önmegvalósítási reflexek logikátlanságában?
– Armeliie Andswutz barátnőm mondta ezzel kapcsolatban egy lyon-i vitaest alkalmával, hogy ˝Tetszettek volna gyalog közlekedni!˝ Ennél tömörebben nem foglalható össze, hogy a képeknek nincs helyük a művészettörténetben! Hogy is lehetne? Már a felvetés is durva diszkrimináció! Ami pedig a kérdés második felét érinti, véleményem szerint öngyilkos küldetés, ha valaki Isten famulusának képzeli magát.
A D To féle minimalista apokalipszis, amelynek ön is nagy csodálója, mennyiben reflektálhat eredményesen a Klaasso-féle deziaktív putokrizmusra?
– Klaasso egy gyarmatosított ösztön. Már nem tényező és éppen ezért borzasztóan veszélyes. Ő felvállalta mindazt, amiről minden valamirevaló alkotó rég lemondott. D To pedig már fogantatása pillanatában túllépett mindannyiunkon. Értelmetlen bármiféle összevetés lényével és művészetével.
A halogén tömörülés alkotói között találjuk Sateryus Brüchenhardt-ot, akit sokan kakukktojásnak tartanak annak okán, hogy erkölcsi tanulságokkal átitatott tájképein, paradox módon ötvöződik a trektizmus és a neoplamfizmus. Ön mégis a közösség eszméinek egyik leghitelesebb tolmácsolójának tartja. Nincs ebben egy kis zefizmus?
– Sateryus szigorúan rendezi el a természetet, mert érdemtelenül akarja kierőszakolni magának a látványt. Precízen szemet huny a lényegesnek és a lényegtelennek kikiáltott dolgok felett, hogy a külső ösztönök által generált létezhetetlen táj megnyugodjék és igazi arcát mutassa. Ez sajátos ecsetkezelési technikát követel meg, amelyet Sateryus visszautasít, ugyanakkor oktat is. Nagy formátumú, igazi gondolkodó művész!
Önök minden eddiginél határozottabban kívánnak fellépni a wakuu-i mozgalom szematista szárnyának célkitűzéseivel szemben. Határozott álláspontot képviselnek a pluszisták Absztrakt, Morál, Katapult néven elhíresült garnitúrista berendezkedéséről is. Miért tartják ártalmasnak ezeket az új művészeti áramlatokat?
– A Tavasszal nem csináltam semmit című olajfestményem az első asszóváltás köztem és az efféle roncsoló mozgalmak között. Egyet kell értenem Prepare Danislo-val, aki az utolsó füttyszó kegyvesztettjeinek tartja a wakuu-i mozgalmat és a pluszistákat. Nem adhatunk felmentést nekik csak azért, mert nem követtek el semmit. Megfontoltabbnak kell lennünk, mint valaha. Nem az átfedések a fontosak, hanem az az ideologizált transzfer állapot, amely egy szigorú követelmények alapján támasztott csoportosítási reflex kiváltását teszi lehetővé, cserébe felelősségünk kockáztatásáért. Ezt nem hajlandóak figyelembe venni ezek a tömörülések és ezért nincs létjogosultságuk. Meg kell védenünk magunkat, hogy minden éjjel nyugodtan ébredhessünk!

Betiltott magok, 1918. február 10.


OSZD MEG / SHARE:
Címkék / Tags: , ,

Szólj hozzá / Comment ()


© Copyright 2013-2019 RNR666.