A világnézet maga a megfoghatatlan valóság.
latinstreetmusic.jpg
2012-02-04 16:47:01 szabo Laudetur
február IV.-én XVI órától
LATIN ADÁS
az RNR DCLXVI Rádióshowban 
 
 
tovább >>
Close this notice
Warning!
Elavult böngészőt használsz.
A megfelelő működés érdekében javasolt, hogy modernebb böngészőre frissíts.
Get Firefox 3.5
Get Internet Explorer 8
Get Safari 4
Get Google Chrome
Többször utaztam a vonaton, ám az egyik alkalommal...
2012-02-08 13:32:30 Magazin szabo Utolsó percek művészete
 
1945. február 8. Csütörtök.


Tersánszky Józsi Jenő, író, 56 éves.

XII. kerület, Avar utca

Vízért reggel H-néval. A döglött ló nyaka. A halott baka a kapu előtt. Német frontvitézek az aknázás elől menekülnek. Már az orosz géppisztoly a Gömbös Gyula útról szól. Ég a pályaudvar, és ég a dobozgyár. A munkaszolgálatosok, a magyar honvédek már elvonultak, illetve szálláscsinálóik elmentek. Mindenki bosszús az oroszok késlekedése miatt, mert át akar esni a bevonulás, esetleg utcai harc borzalmain. Regényemet olvasom a szkizofréniás Lüghey úrról. És, ha lehet, közben zenét gyakorlok. Olvasni-írni kevésbé lehet, mint pengetni.

Ebédidő. Nekünk az utolsó szilvaíz maradékunk, kifőzött tésztával, vagyis cigánytészta. A tűzhely körül mákos tésztás, főzelékes fazekak. Az asztalon lócomb. A szakaszvezető előbb az előkelő kazánházba vitte a ledurrantott szürke combját, de nem mert kimenni S-né felhívására fejlövéses bajtársáért, hát kilökték lóhúsostól, mire hozzánk hozta. Kis, a szökevény szekeres avizálja, hogy az oroszok a vöröskereszt kórházából nyomulnak felénk, és a németek háztól házig védekeznek. Három sebesültük a pincében. Hát katonai erényük előtt le kell venni a kalapot, eltekintve attól, hogy az Isten minden átka zúduljon rájuk magyar szempontból és polgár szempontból, akik itt szorongunk a mosókonyhá- ban, arra várva, hogy a muszik esetleg kipörkölnek, ha innen is lőnek a németek. Lehet, hogy ez az utolsó fejezet. >>>

  
tovább >>

Hi society!

budapest magyarország történelem világháború
0
2012-02-08 13:25:33 Magazin szabo Utolsó percek művészete
 
1945. február 7.
 

 
Tersánszky Józsi Jenő

XII. kerület, Avar utca

O. este csúful hisztizik sezlontakarójáért, amit az SS-ek ledobtak, és Sárit gyanúsítja, hogy odavezette a katonákat. A házparancsnok néma. Sári a vödrökért ment pedig a vele való értekezés után Filippel, a Frankfurt am Main-i cukrásszal. Én hoztam vizet az este a Krisztina körút 113-ból. Sári délelőtt elájult. Éjjel nem aludt. Orosz katonákat lőttek agyon a Kapitány utca sarkán. Nincs tovább hozzászólásom a dolgokhoz. A szalmasárga ápolónőt álorvos álférje itt hagyta nekünk. Üres a pince. Elmentek a piroskeresztesek. Most kik jönnek? Valahogy enyhült a feszültség, de ez annál szorongatóbb. Már rendelet jött tegnap a munkára minden férfinak. Szerencse, hogy reggel vad aknázás tört ki. Csak ez a mentség a bürokrácia ellen. >>>

 
tovább >>

Hi society!

budapest magyarország történelem világháború
0
2012-02-07 19:28:49 Magazin szabo Utolsó percek művészete
 
1945. február 6.
 
 
 
 
 
 
Vajna Gábor, belügyminiszter, 53 éves

Sopron, a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének (1944. október elején alakult, szélsőjobboldali képviselőket tömörítő szervezet) értekezletén:

A hadihelyzet további alakulására nézve konkrét választ adni még nem akarok, mert még nem tudok biztosat mondani. De hangsúlyozom, hogy teljes mértékben bízom a német győzelemben, ha pillanatnyilag bármennyire is visszavonulóban vannak. (…) Nem baj, hogy Berlinben és Németországban nem láttam az új fegyvereket. Az bizonyos, hogy az új fegyverek nem csodafegyverek, most is van új fegyver, ez pedig a propaganda.”  >>>

 
tovább >>

Hi society!

budapest magyarország történelem világháború
0
2012-02-06 20:30:22 Magazin szabo Utolsó percek művészete
 
1945. február 5.

Pavel Luknyickij kapitány, haditudósító

Pest

Februárnak még az elején vagyunk, de az idő ma olyan, mint nálunk áprilisban szokott lenni: vakítóan süt a nap, az olvadó hó kis patakokban csörgedezik az utcákon. Az eljegesedett hóbuckák a körutakon, az Andrássy úton zománcos fénnyel csillognak. A megolvadt hó csobogó vízárja a rakpartról a Duna kékes jégtábláira ömlik.
Innen a rakpartról, a parlament fönséges épületétől, amely most a frontvonalon áll, világosan látni a német katonákat, amint házról házra futkosnak a szemközti parton. A királyi várat övező park csupasz fáin vörös meg fehér rongyocskák függenek – ejtőernyőknek az ágakon fennakadt foszlányai. Szállítógépekről még a múlt éjjel is dobtak le mindenféle felszerelést, amivel az ellenség segíteni próbálja a körülzárt helyőrséget. A Budát szorongató előrevetett osztagok katonái minden reggel összeszedik a rakományokat, amelyeket német repülők az éjszaka ledobnak: a csomagok nagy része ugyanis a mi területünkön ereszkedik le. A minap az egyik lőszert tartalmazó küldemény egyenest a mi akna- vetőseink teherautójára esett. A sofőr begyújtotta a motort, és az égből hullott lőszert nyomban elvitte a tüzelőálláshoz. – Hitler ajándéka! – jelentette nevetve. >>>
 
tovább >>

Hi society!

budapest magyarország történelem világháború
0
2012-02-05 19:59:20 Magazin szabo Utolsó percek művészete

1945. február 4. Vasárnap.
 

Major Ákos – százados, hadbíró. A Népbíróság elnöke. 37 éves.

VI. kerület, 12 óra.

Elsőnek Szívós Sándor került lámpavasra, a zsineg azonban elszakadt. Össze kellett csomózni, és Szívóst visszasegíteni a helyére. A második kísérlet sikerült. Ennek az incidensnek az volt az oka, hogy az új intézménynek nem volt kötele. Üzlet vagy raktár nem akadt, amiben ilyet beszerezhettünk volna. A "Hűség Házában", ahová a politikai rendőrség az Eötvös utcából átköltözött, egyes helyiségekben spárgákat találtunk. Különböző minőségűt és hosszúságut. Ezekből fontuk össze az ottani munkatársakkal a hóhér kötelét. Igaz, hóhér sem volt. Sopronkőhidára nem ment ugyan, de nem ismertük a tartózkodási helyét. Ezért az elítéltet székre állítottuk, aztán az egyik őr kirántotta alóla a széket.
Az Oktogonon való végrehajtáshoz Vas Zoltán ragaszkodott. Vonakodásomra azzal válaszolt, hogy nélkülem is végrehajtatja az ítéletet, teherkocsi platójára állítja az elítélteket, a nyakukba tett kötél végét a rakodókkal a villanyoszlopra kötteti, utána kihajtatja a lábuk alól az autót. Úgy véltem, hogy ez a megoldás kompromittálná az első politikai ítéletet, így inkább magamra vállaltam az ítélet végrehajtásának hivatalos irányítását. A szovjet parancsnokság az oktogoni kivégzésbe azért egyezett bele, mert megfelelő politikai demonstrációnak tartotta az önbíráskodás megelőzésére is.
A végrehajtás után a teret megtöltő felszabadult tömeg megéljenezte az újfajta igazságszolgáltatást, azután botokkal, ernyőkkel nekiesett a lámpavason himbálódzó hulláknak, és ütlegelni kezdte azokat. Amikor ez ellen hivatalos minsőégemben tiltakoztam, leverték fejemről a kalapot. kivergődtem a tömegből. A németek a várból felfedezték a tömegcélpontot, és lőni kezdték a teret. Hamarosan csak a két hulla maradt az Oktogonon. >>>

 
tovább >>

Hi society!

budapest magyarország történelem világháború
0
2012-02-04 18:25:41 Magazin szabo Utolsó percek művészete
 
1945 február 3.

 
Hindy Iván, tábornok (a Budapestet védő magyar csapatok főparancsnoka. 54 éves) jelentése a Sopronban tartózkodó Beregfy Károlynak, a nyilas kormány hadügyminiszterének, vezérkari főnöknek.

I. kerület, Vár

Németek a kapucinusok Corvin téri templomát lóistállónak rendezték be. Éhségtől gyötört katonai hozzátartozók és egyéb polgári személyek minden szemérmet és szégyenkezést félretéve keresik fel a parancsnokságokat és honvéd alakulatok konyháit és itt kéregetnek.

 
 
Deseő László
 
I. kerület, Mészáros utca

Annak a katonának, aki betört és Apácskával birkózott, egy akna levitte a bal kezét. Az Isten mindenkit megver, aki velünk szemben rosszul viselkedik. (…) Azt is beszélték, hogy az oroszok a németeknél is rosszabbak, de én nem hisszük. (…) Megint jöttek Ju-k. (német repülők) Kivilágítják őket. Lőnek rájuk. Nagyon szép. >>>
 
tovább >>

Hi society!

budapest magyarország történelem világháború
0
2012-02-04 18:26:30 Magazin szabo Utolsó percek művészete
 
1945. február 2.

Kertész Róbert

XII. kerület. Pilsudzsky utca. (Ma Stromfeld utca és színészmúzeum.)

Idézetek egy kislány naplójából, apuka kiegészítésével.

"Két tiszt kéri, bújtassuk őket. Két német is volt."
A németek: elcsigázott, egérfogóba került bajor bakák, riadtak, vadak, amilyenek egykor mi voltunk, hídfőcsatás, harapófogózott, menekülő farkasok. Látszott a szemük járásán, szeretnének itt megbújni valahol. Rudi kemény maradt: németet nem bújtatunk, magyart akármennyit. A két tiszt hozott is vagy másféltucat elnyűtt, leharcolt honvédet. Szerintük már csak órák kérdése. Harcról, háborúról szó sincs. Úgy várják a befejezést, mint egy természeti törvény beteljesülését. Lehúzódtak a mélybunkerbe. Sokáig ülünk együtt ezen az estén. Behunyom a szemem. Fantasztikus főváros, utcáról utcára vesszük el az ellenségtől, a fasisztáktól a négyzetmétereket. Vesszük? Hiszen mi csak lapulunk, csak bújkálunk, csak várunk. Akik pedig odakint fagyban és sötétben, tűzben és hóban harcolnak, vérezve és vért ontva, vajon nem érettünk, helyettünk csatáznak?
Rudi: "Nye sztriláj, azt kell majd mondani, ne lőjetek!"
Gizi: "És aztán ha túl leszünk, mennyi dolgunk lesz.!"
Tibor: "Újra a poliklinikán, ha ugyan megmaradt."
Duci: "És Livia kisbabája már békében fog felnőni..."
Feleségem: "És lesz még sok öröm az életben, ugye?"
Kislányom: "Ha megfordítom a csapot, víz is fog folyni? Meg villany lesz és autóbusz?"  >>>
 
tovább >>

Hi society!

budapest magyarország történelem világháború
0
2012-02-04 18:27:19 Magazin szabo Utolsó percek művészete
 
1945. február 1.
 
 
Kertész Róbert

XII. kerület. Pilsudzsky utca. (Ma Stromfeld utca, Színészmúzeum.)

Idézetek egy kislány naplójából, apuka kiegészítésével.

"Igen erős aknák, Gizi néni édes, tanít passziánszozni."
Igen, Gizi tanított türelemre, kitartásra, sok mindenre, mindannyiunkat. A ház körül egyre több német szaladgál. megszállják szemközt a mi házunkat. Úgy látszik a Pilsudszky út lesz a front. Mennyivel más volt az ember hangulata az igazi fronton. Istenem, férfiak voltunk, egymásközt, csupa katona. Háború, az háború, mondtuk és bírni kellett. Itt más. Nehezebb, ez a legnehezebb, tanú legyen rá minden frontbaka. Látni és félteni az asszonyokat-gyerekeket... Ezt bármennyire is muszáj, szörnyű nehéz elviselni. És azok a bitangok még mindig "védik" Budát, a Várat. >>>


 
tovább >>

Hi society!

budapest magyarország történelem világháború
0
2012-02-01 12:07:11 Magazin szabo Utolsó percek művészete
 
1945. január 31.
 
 
Pentelényi János, mérnök, 33 éves.
 
II. kerület, Olasz (ma Szilágyi Erzsébet) fasor

Hajnalban a magyar és német katonák kivonultak a házból, és reggel 6 óra után megjelentek az oroszok. Megkönnyebbülve vettük tudomásul, hogy nem lőtték szét a házat, de szorongó szívvel vártuk az orosz megszállást és a velejáró megpróbáltatásokat. Történelmi pillanat volt, amikor az első géppisztolyos orosz katonák beléptek az óvóhelyre. Aggházy ezredes háztömbparancsnok és Lupkovics Brunóné mint tolmács fogadták őket. Az oroszok először csak fegyvert és német katonákat kerestek az óvóhelyen. Hamarosan egy orosz sebesültet is hoztak be, és a mi nyugágyunkra fektették. Szörnyen vérzett a karján, és félős volt, hogy elvérzik majd. A házunk előtt sebesült meg, mielőtt belépett, valami német géppisztoly lyukasztotta végig a karját. Feleségem és mások nagy gonddal ápolták. Azután következett a lakások felnyitása. Én is feltártam lakásomat, ott is csak német katonát kerestek, de nem találtak. A harc odakint még tartott, és a mi lakásunk is gránáttalálatot kapott. Több belövés is érte lakásunkat. A Trombitás utca végén orosz ágyú állt, és folyton lőtte a házunkat, végig a földszinttől az emeletekig. Néhány találat az ablakon bejövet átfúrta a szembenső falat, és a konyhán is keresztülhatolt, majd a szomszéd lakásba ment át. Óriási lyukak tátongtak a falakon. Egyik gránát az ebédlőnkben robbant szét, és okozott súlyos károkat. >>>

 
tovább >>

Hi society!

budapest magyarország történelem világháború
0
2012-01-31 14:45:47 Magazin szabo Utolsó percek művészete

1945. január 30.

 
Hindy Iván, tábornok (a Budapestet védő magyar csapatok főparancsnoka. 54 éves) jelentése a Sopronban tartózkodó Beregfy Károlynak, a nyilas kormány hadügyminiszterének, vezérkari főnöknek (az egyetlen magyar tábornoknak, akit a keleti fronton gyávaság miatt korábban leváltottak).

I. kerület, Vár

Január 30.-ra virradó éjjel csak a német egységekkel együtt harcoló székelyudvarhelyi csendőrzászlóalj 50 katonája állt át az ellenséghez. Az átállások nem egyes esetek, számuk változó. Az ezzel kapcsolatos tényeket a következőképp jelentem:
A kibombázott és óvóhelyeiről elkergetett, vagyonától megrabolt, éhség, vízhiány, saját és ellenséges tűz általi kínzott lakosság a megakadályozhatatlan suttogó propaganda útján egyre jobban fejezik ki gyűlöletét a németekkel és nyilaskeresztesekkel szemben, mivel értelmetlen áldozatnak tartja szenvedését és a főváros lerombolását. Gyűlölik saját katonák megjelenését az óvóhelyeken, mert előfordult, hogy az oroszok ott tartózkodásuk alatt élelmiszert és cigarettát osztogattak, és vizet is hozattak a lakosoknak. Emiatt több oldalról is felszabadítóként várják az oroszokat. Az oroszok minden megfigyelt katonai mozgásra aknázással válaszolnak, de a civilekre nem lőnek. Az oroszok célzatos propagandáját a németek magyar lakosokkal és katonákkal szembeni viselkedése is támogatja.
Nem egyedi esetek: Az SS néha minden alapos gyanú nélkül tartóztat le és tart hosszú ideig a legszörnyűbb körülmények közt fogva civileket és honvédeket, akik szabadulásukat kizárólag az I. hadtest beavatkozásának köszönhetik. (…) A tiszteket ok nélkül szidják, még verik is, a németek támadásoknál visszamaradnak, és a honvédeket hajtják fegyvereikkel előre, közben pedig a pihenő német alakultatok kirabolják a honvédek körleteit. Fegyveretlen munkásokat kényszerítettek támadásokban való részvételre, csak hogy lármát okozzanak, ezek utána véres veszteségeket szenvedtek.

tovább >>

Hi society!

budapest magyarország történelem világháború
0